Dtum
Login with Facebookk
1903 | Szeptember

A hónap rövidhíreiből

Gondoskodás az áruháztűz alkalmazottairól

 

A foglalkozás nélkül maradtak segélyezésre e hó 5-ikéig 51,486 korona gyűlt össze.
Ez összegből 153 alkalmazottnak hatheti fizetésére (a mennyi a felmondási idő) kiutalványoztak 20,265 koronát, a még nem jelentkezett alkalmazottak részét pedig letétbe helyezték. A szerencsétlenül jártak hátramaradottjai sebesültek és károsodtak között kiosztott a bizottság eddig 8820 koronát; ezenkivül huszonhat alkalmazottnak szerzett megfelelő állást. A még fenmaradó összegeket tovább kezelik és a szükség arányában kiosztják.

 

 

 Zavargás a tagositásnál


Marosvásárhelyről jelentik: Görgény-Orsován a fölizgatott oláh lakosság megtámadta a tagositást tárgyaló bizottságot. Kelemen Károlyt, dr. Gál Sándor országos képviselő ügyvédjelöltjét annyira agyba-főbe verték, hogy sebei életveszélyesek. Horváth Miklós vásárhelyi törvényszéki biró is csak az ablakon keresztül tudott megmenekülni. Ezután a tömeg széttépte az összes iratokat. Tiz csendőr érkezett a helységbe. A lakosság olyan fenyegetően viselkedik, hogy katonaság kirendelését várják.

 

 

Uj földesur

A veszprémmegyei várpalotai gróf Zichy-féle uradalmat 4.400,000 koronáért vette meg gróf Witzleben-Altdsbern Henrik porosz nagybirtokos. Az uj földesur most vonult be a palotai kastélyba. A gróf este ebédet adott a melyen a város és környék előkelőségei voltak jelen. Az uj földesur felköszöntőjében azt hangoztatta, hogy családját magyarrá akarja tenni. Az egész kastély berendezésén magyar iparosok dolgoztak.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Tagosítás
Szabóné Fricska Anna

A tagosítás a község határában fekvő birtokrészek (egyazon tulajdonos parcelláinak) egy tagban való egyesítését jelenti. 

Részben a középkori földművelés öröksége a sokszor egymástól távoleső, szétszórtan elhelyezkedő parcellák birtoklása, részben öröklés alkalmával is történt osztódás.

 

A tagosítás többnyire hivatalos eljárással történik.
Szerepet kaphat a község összes birtokosainak közös megegyezése a birtokcseréről, vagy valamely törvényes fórum dönt a határ újrarendezéséről.

 

Magyarországon a XVIII. században, a majorsági gazdálkodás terjedésekor voltak az első kezdeményezések tagosításra.

A reformkorban a folyamat felgyorsult, országos méreteket a XIX. század utolsó harmadában ért el. (Jellemző adat, hogy a kiegyezés előtt egy birtokra átlagosan 20 parcella és egy parcellára 2 hold művelhető földterület esett.)

Az ország jelentősebb agrárvidékein a tagosítások az 1870-1880-as években megtörténtek.
Felvidéken és Erdélyben a XX. század elején fejeződött be.

Meg kell említeni, hogy a parasztság kezén lévő földterületek tagosítása általában elhúzódott, és az ideálisnak tekinthető egy tagban való egyesítés a földesurak birtokrészeivel valósult meg.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Textilárut válogató hölgy a Párizsi Nagyáruház reklámújságjában A Párisi Áruház udvara, ahol a nagy árucsarnok volt A király a Rókus-kórházban a tűzvész sebesültjeit látogatja
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98