Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1904 | Április

A Petropavlovszk orosz hadihajó elmerüléséről

Még részletes hirek nem jöttek a "Petropavlovszk" elsülyedéséről, a legkülönfélébb vélemények hangzottak fel a szakkörökben arról, hogy mikép pusztulhatott el a hatalmas orosz pánczélos?

Mindenekelőtt az tünt föl, hogy a "Petropavlovszk" majdnem minden életben maradt tengerésze és tisztje megsebesült, a mi a hajó egyszerű felborulásánál nem következhetett volna be. Sőt inkább úgy látszik, mintha a hajó belsejébe tódult nagy viztömeg robbanásokat okozott volna, melyek hatása a hajó elpusztulását okozó további sérüléseket idézte elő.

Ily robbanások könnyen támadhattak a kazánok körűl, mihelyt a betódult hullámok a tűzhelyeket elérték. Az ily módon támadt vizgőz az a nélkül is nagy fokú hőségben tartott kazánokat könnyen megsérheti, miből gőzkiömlések s ezek folytán törések, szakadások, leforrázások stb. támadnak. Az a körűlmény, hogy az első jelentés szerint a hajó a levegőbe repült, arra mutat, hogy a veszedelem kezdete egy tengeralatti akna-robbanás következménye volt a mit később Togo japán tengernagy hivatalos jelentése igazolt is.

Azonban még az aknarobbanásra bekövetkezett kazánrobbanással párosult tömeges viztódulás sem magyarázza meg a "Petropavlovszk" rögtöni elmerűlését. Majdnem bizonyossággal feltehető, hogy még két más ok fordult elő, melyek együttes hatása az aknarobbanás után maga után vonta az elmerülést. E két ok: vagy a hajó hibás szerkezete, vagy esetleg kényszerűlte elhamarkodott tengerészeti rendszabályokból állhatott.

Az első feltevéshez megjegyezhetjük, hogy a "Petropavlovszk" födélzetének sulya legalább 4500-4800 tonna (1 tonna = 1000 kilogramm) lehetett, a mi egy csakis 11,351 tonna vizkiszorítóképességgel biró hajónál helytelennek tekinthető. Ezen sulyt a valamennyi orosz hadihajó építésénél feltünő túlmagas lőtornyok alkalmazása s a pánczél-lemezek magassága fokozhatta, a mi aztán az egyoldalú vízbetódulás folytán egyensulyt vesztett hajót felborította.

Egy rendes tengeri robbanása kettős fenekű, zárkákkal és vizmentes osztályokkal biró hajóknál oly léket szokott előidézni, mely a hajó belsejét 4-500 tonna vizzel tölti meg. Ezen víztömeg azonban még koránsem képes a hajót azonnal elsülyeszteni, feltéve, hogy a viz a sérült részekben zárva marad s a hajó többi részeibe be nem tódulhat.

Hogy néhány éve, gyakorlat közben a "Grosser Kurfürstť"nevű német hadihajó és az angol "Viktoriať" hadihajók még is elsülyedtek, annak oka az, mert mindkét esetben az osztályok vizmentes ajtóit nyitva felejtették. Ezen balesetek óta hadihajóknál az osztályok vizmentes ajtóit mindaddig zárva tartják, mig csak a hajó a tengeren mozog.



Ha egy hadihajó rögtöni vizbetódulás folytán erősen oldalt dől, az elmerülést háromféle módon lehet megakadályozni. Legelőször is a hajó tulsó oldalán a kettős fenék zárkáiba vizet kell bocsájtani, hogy a hajó lehetőleg ismét egyenesen élére álljon, másodszor a léket lehetőség szerint tapaszokkal be kell tömni, harmadszor pedig arra kell iparkodni, hogy a betódult viz hatalmas gőzszivatytyúkkal mindkét oldalról egy-formán kiszivattassék.

E három rendszabály természetesen csak akkor alkalmazható, ha a sérülés egy bizonyos határt át nem lépett, ellenben hasztalan, ha a sulyosan megsérült hajó rögtön oly módon dől oldalt, hogy ezáltal sulypontja annyira megzavartatott, hogy a hajó többé fel nem emelkedhetik, sőt folyton odébb dől.

Vajjon a "Petropavlovszk"-on mindezen kellő rendszabályok teljesítettek-e vagy sem, az osztályok ajtói bezárattak-e, a szivattyuk használatra készek voltak s a többi rendszabályok is figyelembe vétettek-e vagy sem, ez az életben maradtak kihallgatása után – vagy talán soha sem lesz kipuhatolható.

Vajjon lehetséges lesz-e a "Petropavlovszk"-ot ismét kiemelni és kijavítani, ez akkor fog kitűnni, ha a viz mélységét megtudják, melybe a hajó elsülyedt.

A "Petropavlovszk" elpusztulása az orosz hajóhadra nagy veszteség ugyan, de annál nagyobb fontossággal birnak valamennyi hajóépítészre az ezen esetből kifolyó következtetések. Ugyanis kitünt, hogy minden leleményesség, melyet husz év óta a milliókba kerülő vértes szörnyetegeknek a tengeralatti fegyverek elleni megvédése czéljából alkalmaztak, mai napság egyetlen egy akna által csúffá tehető. A pánczélos hajók elsülyeszthetetlenségéről szóló vélemény ma már nem állhat meg többé, viszont a torpedók s aknák barátjainak száma folyton szaporodik.

Hogy az oroszok magukat további hasonló veszteségek ellen megvédhessék, a nélkül, hogy minden további működésről a tengeren lemondanának, erre nézve két út áll előttük. Első sorban arról lesz szó, hogy a tengert a kikötőben s az előtte elterülő tengert egész széltében megbizható módon aknák dolgában átkutassák s a japánok által készakarva elszórt robbanótesteket felkeressék. Másodszor szükséges lesz minden egyes ki- vagy bejáró hadihajó előtt mindig egy leszerelt kereskedelmi gőzöst járatni, mely a még meglevő aknákat felrobbantja.

Annyi bizonyos, hogy a port-arturi hajóraj támadó működésére legközelebb alig lehet számítani.

Ez alkalommal képet közlünk a torpedók robbantó hatásáról. A haditengerészetekben béke idejében is megesik néha, hogy egy-egy hasznavehetetlenné vált gépet vagy hajórészt torpedóval, vagy aknával felrobbantanak, vagy pedig csak azért robbantanak fel egy torpedót, hogy megállapítsák pusztító hatását. Képünk egy ily kisérletet ábrázol, fénykép után készült rajzban s érdekesen szemlélteti, mekkora erőt fejt ki egy torpedó, mily óriási viztömeget vet ki helyéből csaknem oly magasra, mint egy nagy hadihajó árboczának a csúcsa. Ezt látva az olvasó, némi fogalmat nyerhet a kelet-ázsiai tengeri harcztéren lefolyt egyik-másik jelenetről.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Petropavlovszk orosz tengernagyi hajó Egy torpedó felrobbanása
HIRDETÉS
Cikk-ajánló
Kis gazda rovat Kis gazda rovat
Legczélszerűbb a fejőstehenekké leendő borjakat azonnal elválasztani...
Perlmutter Izsák - 1866-1832
A napokban elhunyt Perlmutter Izsák egyik vezető egyénisége volt...
Az emberi test, mint elektromos erőforrás a gyógyítás szolgálatában Az emberi test, mint elektromos erőforrás a gyógyítás...
Az „ionizator” új villamos gyógyító készülék, amely az...
Benes beszéde a legionáriusok ünnepén Benes beszéde a legionáriusok ünnepén
A cseh legionáriusok vasárnap emlékünnepet rendeztek annak emlékére,...
Az első magyar vívómester-vizsga Az első magyar vívómester-vizsga
A Magyar Vívómesterek Egyesülete e hó 2-án tartotta első...
A tábori postaküldemények A tábori postaküldemények
Általános tapasztalat, hogy a hadbavonultak hozzátartozói a tábori...
Kivándorlók letartóztatása a határokon Kivándorlók letartóztatása a határokon
Mióta az állam a kivándorlást szabályozta és törvényadta jogot...
Az angol kupa
Az angol kupa szombaton lebonyolított második fordulója ujabb...
A Pál-utczai fiúk. A Pál-utczai fiúk.
Fiatal iróink között a fővárosi életnek legalaposabb ismerője, Molnár...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98