Dtum
Login with Facebookk
1904 | Augusztus

Pénz- és gabonapiacz

Verejtékes homlokkal, árnyékban 28 fok melegben írom e sorokat.
A tűrhetetlen hőség, amely hetek óta egy csöpp enyhet adó eső nélkül kinoz bennünket fővárosiakat, annál gyötrelmesebb reánk nézve, mivel teljes tudatában vagyunk annak, mit jelent ez a szörnyű aszály hazánkra, népességünkre, iparunkra és kereskedelmünkre! 

A tavaszi szárazságot szerencsésen kilábaltuk.
Az utolsó órákban jött esőzések, ugy a hogy, helyre hozták, ami még helyrehozható volt. Gabonafélék legtöbb vidékén az országnak elég jól sikerültek és ott, a hol gyengébben adtak, ott élt az erős remény a szépen fejlődő kapások láttára.

Ma elmondhatjuk, hogy mindez a szép remény füstbe ment.
A kánikulai második aszály, amit ránk mért végzetünk, elvette utolsó reményünket is. Igen sok részében az országnak ma, mikor e sorokat írjuk, teljesen kiszáradtak a kapások és vajmi ritka helyen lesz az idén csak némi kukoriczatörés, csak valamelyes krumpli, répaszedés. 

A pénzpiacz mintha már előre érezte volna a bekövetkezendőket, zárkózott maradt mindenkivel szemben.
Még teljesen jogosult kölcsönök se folyósíttatnak és mi sem nehezebb ma, mint elhelyezni ama keskeny zöldszinű papírlapokat, melyek oly sok meggondolatlan, bőven költekező gazdának okozták vesztét. 

A pénzpiacz hű tükre, a mi tőzsdénk képe.
Absolut üzlettelenség jellemzi azt, minden vonalon. Nincs semmi forgalom. Az árak nem változnak és se kínálat, se kereslet nem nyilvánul semminemű érték iránt. Aki e jelenséget laikus szemmel nézi, az természetesnek fogja találni, hogy örökös politikai bonyodalmak idején, a mikor puskapor szagával van teli a levegő, ehhez még az Európaszerte rosznak mondható termés, nem is lehet máskép. Mi azonban, kiket egy emberélet tapasztalata köt a tőzsdéhez, mélyebben látunk és látjuk, hogy az árak jelenlegi nivójának fentartása mesterséges. 

A nagy bankok, melyeknek trezorjai már évek óta tömve vannak értékpapírokkal, csöndben mindent elkövetnek az árak fenntartása érdekében.
Minden árromboló alkalom bekövetkezése után, a hogy kínálat mutatkozik, megjelennek a bank disponensek és vásárolnak ép annyit, a mennyivel az árfolyamok csökkenése feltartóztatható. 

Igy megy ez már hosszu idő óta.
Most csak az a kérdés, meddig birják felszívni nagy bankjaink a piaczra kerülő értékeket? Félős, hogy nem sokáig! Már is telítve vannak meglehetősen. Isten óvjon valami komoly politikai bonyodalomtól, melynek lehetősége nincs kizárva. Bizony mondom, sokkal nehezebb nap fog elkövetkezni az értékpapírtulajdonosokra és még inkább a spekulánsokra, mint ama bizonyos, ma is gyászolt híres „fekete szombat”. Mondjuk ki nyíltan és őszintén: félünk a krachtól!


A gabona-piacz felől nem sokat írhatunk.
hogy az árak erősen emelkednek, az csak szerencse gazdáinkra nézve. Ha a kalászosok kevesebb hozamot adtak is mint az elmult évek alatt, a jó ár, a mit előre jeleztünk juliusi lapunk eme rovatában, fog némi kárpótlást adni a rosz termésért. Valóban még szerencse a szerencsétlenségben, hogy a külföld is rosz termés előtt áll. Lesz tehát elegendő kivitelünk. Ez némi vigaszt ad majd minden magyarnak. 

Nagy baj azonban már most aggasztóan mutatkozó takarmány hiány.
Ez országszerte gondot okoz gazdáinknak. És a folyton tartó szárazság csak napról-napra növeli jogosult aggodalmaikat. 

Mélyen és érzékenyen fogja sujtani szépen fejlődő állattenyésztésünket ez az országos csapás.
A kormánynak kellene gondoskodni már most, idejében arról, hogy miképpen lehetne érdekeink más vonalon való csorbitása vagy feláldozása nélkül, külföldről a takarmány behozatalt lehetővé tenni? 

Erre az intézkedésre, ha csak még nehány napig tart is az aszály, feltétlenül szükség lesz.
Lehetetlen lévén a sors kiszámíthatatlan intézkedéseit előre látni, tartózkodnunk minden véleménynyilvánítástól a gabona árak fejlődését illetőleg. Hisz ez manapság még ugyis csak jósolgatás lehetne. 

Mi csak ujból hangoztatjuk ama réges régi elvünket: hogy a termelő ne spekuláljon, bizza azt a kereskedőre.
Ő csak arra törekedjék, hogy azt, a mit az Isten adott, lehető legjobban értékesíthesse! Persze ennek a meghatározása felette nehéz. De ha a gazda kisebb terméséből is annyit be tud venni az idén, mint az előbbi években a nagyobból, ugy okosan jár el, ha a ma bizonyosságát nem koczkáztatja a holnap bizonytalanságáért.
Sz.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98