Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1904 | Március

Japánokról általában

Az európai emberek legnagyobb része, még a kiknek országa diplomácziailag orosz-barát is, nyiltan, vagy titokban a japánokkal érez együtt s a japánok diadalát óhajtja. Ez a sajátságos részrehajlás részben onnan származik, hogy az oroszokat kevesen szeretik.

 

S a sajtó is gondoskodik róla, hogy az oroszokat mindig lehetőleg kedvezőtlen szinben tüntesse fel Európa népei előtt. Hogy mennyiben van igaza, azzal most nem foglalkozom, talán majd lesz még rá alkalom. A részrehajlás másik oka az, hogy a japánok nagyon kedvező szinben tünnek fel elöttünk, a mióta oly sietve, oly csodálotos ügyességgel vették át az európai czivilizáció vívmányait.


Annyi bizonyos, hogy a világtörténelemben még alig volt rá eset, hogy két ilyen lényegesen különböző kulturájú, gondolkozásmódú nép, mint a japáni és az európai olyan viszonyban kerüljenek egymáshoz, hogy egyik a másiknak minden vivmányát átveszi és saját kulturájának szinezetét megőrizve, abba beleolvaszsza azt, a mit a másik nép műveltségében jónak és követendőnek tart.


A japánok régi kulturája a khinaiaktól származik. A japán nyelv ugyan ural-altáji, de azért khinai jelekkel irják le, hisz a khinaiaknak ezzel a csodálatos irásmódjával minden nyelvet egyaránt le lehet irni s a ki ismeri a khinai jegyeket, megérti, akármilyen nyelvű ember irta is. A khinai jeleket aztán egyszerűsítették olyan gyorsirás-féle módon, de úgy, hogy a jelek többé nem szavakat, hanem csakis szótagokat, sőt betüket jelentnek.

 

Valóságos átmeneti állapot keletkezett a khinai jelirásból a fonetikus betűirás felé. A Khinában elterjedt Buddha-vallás a Kr. U. hatodik században jutott át Japánban, de az érintkezésnek egyébként is sűrűnek kellett lennie, mert a japánok művészete is khinai eredetű s olyanformán áll a khinaihoz, mint a barokk izlés a reneszánszhoz.

 

Sok eredeti japán vonás is megmaradt azonban, különösen az állam szervezetében, a melyet feudálisnak nevezhetünk egész 1868-ig, a mikor az utolsó daimiót, vagy „hadvezért” a mikádó leverte s nemsokára európai mintára berendezett alkotmányt hirdetett ki. A mostani császár 122-ik a saját dinasztiájából s a japán történelemnek egyik legérdekesebb vonása, hogy a mióta az ország történelmét ismerjük, mindig ez az egyetlen dinasztia uralkodott.


A japánok tehát átvették tőlünk a parlamentális alkotmányformát, a kötelező iskolázást, az egyetemi képesítés rendszerét, a hadsereg szervezését. Különösen pedig a technikai dolgokat. Európai mintára építenek utakat, vasutakat, hidakat, rendezik a városaikat stb.

 

Nem vették azonban át a keresztény vallást s a közigazgatás szervezete is körülbelől a régi. Nem majmolják az európaiakat külső szinben, különösen pedig a köznép egészen megtartotta japáni viseletét, építését, szokásait és ízlését.


Mi európaiak mindig úgy gondolkozunk, hogy csak az lehet tökéletes a mi európai, sőt rögtön készen vagyunk a gúnyos, kicsinylő mosolylyal, a mint a mienktől elütő szokásokat és erkölcsöket látunk. Minél kevesebb az ember intelligencziája, annál könnyebben nevet ki előtte ismeretlen szokásokat. A mi alföldi magyarunk ép úgy éleződik a tót bocskorra, vagy a török bugyogója felett, mint a frakkon és klakkon.

 

A művelt európai sem menekülhet meg attól, hogy gúny tárgyává ne tegye a khinai czopfot, vagy a néger ékszereit. Azonnal megnő azonban az idegen nép tekintélye, a mint az európai szokások felé hajlik. Az ilyen népet „kultúra fogékony, tehetséges” népnek tartjuk. Ezért magasztalják a japánokat s ezért gyártanak olyan sok rosz élczet a khinaiakra.


Ha azonban a két nép igazi jellemét hasonlítjuk össze, a koczka azonnal a khinai felé dől s a japánokat sokkal tökéletlenebbeknek fogjuk tartani. Az igazi, európai kulturától nem érintett khinai csodálatosan erkölcsös, kitünő hazafi, vendégszerető, barátságos és rokonszneves ember, a ki nagy mértékben megérdemli becslésünket.


A japánoktól ugyanezt nem mondhatjuk el. A férfiak általában nagyon önzők, haszonlesők a nők pedig nagyobbára laza erkölcsüek. Csakhogy a japáni sokkal szemfülesebb, gyorsabb tevékenységű, mozgékony. Ebben a tekintetben inkább az európaihoz hasonlít, mint a lassú khinaihoz. Művészete szintén éppen ilyen tekintetben különbözik a khinaitól.

 

 Amíg a khinai nagy gonddal, óriási türelemmel dolgozza ki még közepes értékű iparművészeti tárgyait is, addig a japáni rendkivül gyorsan végtelen ügyességgel ezerszámra gyártja apróságait. A khinai nő a ruháját éveken át készült hímzésekkel díszíti, a japán nők öltözetét nem ékesíti kézimunka, hanem a selyemszövet már eleve tarka, rendesen nagyvirágos brokát. A khinaiak asztala, széke ágya, vagy falazott padkája van, a melyen hál.

 

A japán szobában nincs bútor, a földön guggolva esznek valami kerek skatulya-féléről s a földön hálnak egyszerűen takarók között. A khinai minden talpalattnyi földjét művelésre használja, legfeljebb őseinek sírját keríti körül, ülteti be cziprusfákkal.

 

A japánok rendkívül szeretik a tarka virágot s minden parasztháznak van virágos kertje, apró kis hidacskákkal, sziklacsoportokkal. Igen érdekes az az ügyesség, a hogyan terjesztik az európai műveltséget maguk között a khinaiak és a japánok.

 

A khinai meghonosította a távírót, mindenütt zakatol a Singer varrógép, ott ég a petroleumlámpa s a petroleumos olajjal átitatott deszkaládákat gyerek-koporsóknak használják. Az egész országban mindenütt látni a temetőkben ilyen amerikai felirású petroleumos ládákat a temetőkben.

 

A zsebóra, a gyufa, és még néhány hasznos dolog egész Khinában elterjedt, de a nép jellegén mitsem változtatott. Minő más a japán! Először is az államformát forgatta fel, aztán hadsereget létesített, majd csodálatos mohósággal sajátította el az európai természettudományokat: részben behívott mesterek, részben tanulmány útra küldött fiatal japán férfiak révén.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Jóslatok Magyarországról Jóslatok Magyarországról
A cím nem túlságosan szerencsés; arra hívja fel a figyelmet, ami...
Megszökött Kovarcz Emil Megszökött Kovarcz Emil
A legfőbb honvédtörvényszék, mint ismeretes, csütörtökön kétesztendei...
A modern gyermekgyógyászat legfontosabb fegyverei A modern gyermekgyógyászat legfontosabb fegyverei
Az elmúlt tiz-tizenőt esztendő alatt sok tekintetben átalakult a...
Osztrák-magyar 5:4 Osztrák-magyar 5:4
A mult vasárnap Bécsben mérkőztek a magyar és az osztrák szövetség...
A béke lehetősége Európában A béke lehetősége Európában
A lefolyt hét folyamán csak erősbödött az a remény, hogy az egyes...
Késmárki 1,88 m-es magasugrása a BBTE-MTK klubközi viadalán Késmárki 1,88 m-es magasugrása a BBTE-MTK klubközi viadalán
A BBTE-MTK klubközi atletikai versenyt vasárnap délután rendezték meg...
Budapest – Krakkó 4:3 (3:1) Budapest – Krakkó 4:3 (3:1)
A szombati városközi mérkőzésen megjelent 5000 főnyi közönség csak az...
A városok nem szednek adót A városok nem szednek adót
Több megye és város rendkivüli közgyülések tartására készül. A...
Elrendelték Németországban a vendéglői étlapok egyszerűsítését Elrendelték Németországban a vendéglői étlapok...
Illetékes helyesen elrendelték a vendéglők és szállók étlapjának...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98