Dtum
Login with Facebookk
1904 | Március

Japánokról általában

Az európai emberek legnagyobb része, még a kiknek országa diplomácziailag orosz-barát is, nyiltan, vagy titokban a japánokkal érez együtt s a japánok diadalát óhajtja. Ez a sajátságos részrehajlás részben onnan származik, hogy az oroszokat kevesen szeretik.

 

S a sajtó is gondoskodik róla, hogy az oroszokat mindig lehetőleg kedvezőtlen szinben tüntesse fel Európa népei előtt. Hogy mennyiben van igaza, azzal most nem foglalkozom, talán majd lesz még rá alkalom. A részrehajlás másik oka az, hogy a japánok nagyon kedvező szinben tünnek fel elöttünk, a mióta oly sietve, oly csodálotos ügyességgel vették át az európai czivilizáció vívmányait.


Annyi bizonyos, hogy a világtörténelemben még alig volt rá eset, hogy két ilyen lényegesen különböző kulturájú, gondolkozásmódú nép, mint a japáni és az európai olyan viszonyban kerüljenek egymáshoz, hogy egyik a másiknak minden vivmányát átveszi és saját kulturájának szinezetét megőrizve, abba beleolvaszsza azt, a mit a másik nép műveltségében jónak és követendőnek tart.


A japánok régi kulturája a khinaiaktól származik. A japán nyelv ugyan ural-altáji, de azért khinai jelekkel irják le, hisz a khinaiaknak ezzel a csodálatos irásmódjával minden nyelvet egyaránt le lehet irni s a ki ismeri a khinai jegyeket, megérti, akármilyen nyelvű ember irta is. A khinai jeleket aztán egyszerűsítették olyan gyorsirás-féle módon, de úgy, hogy a jelek többé nem szavakat, hanem csakis szótagokat, sőt betüket jelentnek.

 

Valóságos átmeneti állapot keletkezett a khinai jelirásból a fonetikus betűirás felé. A Khinában elterjedt Buddha-vallás a Kr. U. hatodik században jutott át Japánban, de az érintkezésnek egyébként is sűrűnek kellett lennie, mert a japánok művészete is khinai eredetű s olyanformán áll a khinaihoz, mint a barokk izlés a reneszánszhoz.

 

Sok eredeti japán vonás is megmaradt azonban, különösen az állam szervezetében, a melyet feudálisnak nevezhetünk egész 1868-ig, a mikor az utolsó daimiót, vagy „hadvezért” a mikádó leverte s nemsokára európai mintára berendezett alkotmányt hirdetett ki. A mostani császár 122-ik a saját dinasztiájából s a japán történelemnek egyik legérdekesebb vonása, hogy a mióta az ország történelmét ismerjük, mindig ez az egyetlen dinasztia uralkodott.


A japánok tehát átvették tőlünk a parlamentális alkotmányformát, a kötelező iskolázást, az egyetemi képesítés rendszerét, a hadsereg szervezését. Különösen pedig a technikai dolgokat. Európai mintára építenek utakat, vasutakat, hidakat, rendezik a városaikat stb.

 

Nem vették azonban át a keresztény vallást s a közigazgatás szervezete is körülbelől a régi. Nem majmolják az európaiakat külső szinben, különösen pedig a köznép egészen megtartotta japáni viseletét, építését, szokásait és ízlését.


Mi európaiak mindig úgy gondolkozunk, hogy csak az lehet tökéletes a mi európai, sőt rögtön készen vagyunk a gúnyos, kicsinylő mosolylyal, a mint a mienktől elütő szokásokat és erkölcsöket látunk. Minél kevesebb az ember intelligencziája, annál könnyebben nevet ki előtte ismeretlen szokásokat. A mi alföldi magyarunk ép úgy éleződik a tót bocskorra, vagy a török bugyogója felett, mint a frakkon és klakkon.

 

A művelt európai sem menekülhet meg attól, hogy gúny tárgyává ne tegye a khinai czopfot, vagy a néger ékszereit. Azonnal megnő azonban az idegen nép tekintélye, a mint az európai szokások felé hajlik. Az ilyen népet „kultúra fogékony, tehetséges” népnek tartjuk. Ezért magasztalják a japánokat s ezért gyártanak olyan sok rosz élczet a khinaiakra.


Ha azonban a két nép igazi jellemét hasonlítjuk össze, a koczka azonnal a khinai felé dől s a japánokat sokkal tökéletlenebbeknek fogjuk tartani. Az igazi, európai kulturától nem érintett khinai csodálatosan erkölcsös, kitünő hazafi, vendégszerető, barátságos és rokonszneves ember, a ki nagy mértékben megérdemli becslésünket.


A japánoktól ugyanezt nem mondhatjuk el. A férfiak általában nagyon önzők, haszonlesők a nők pedig nagyobbára laza erkölcsüek. Csakhogy a japáni sokkal szemfülesebb, gyorsabb tevékenységű, mozgékony. Ebben a tekintetben inkább az európaihoz hasonlít, mint a lassú khinaihoz. Művészete szintén éppen ilyen tekintetben különbözik a khinaitól.

 

 Amíg a khinai nagy gonddal, óriási türelemmel dolgozza ki még közepes értékű iparművészeti tárgyait is, addig a japáni rendkivül gyorsan végtelen ügyességgel ezerszámra gyártja apróságait. A khinai nő a ruháját éveken át készült hímzésekkel díszíti, a japán nők öltözetét nem ékesíti kézimunka, hanem a selyemszövet már eleve tarka, rendesen nagyvirágos brokát. A khinaiak asztala, széke ágya, vagy falazott padkája van, a melyen hál.

 

A japán szobában nincs bútor, a földön guggolva esznek valami kerek skatulya-féléről s a földön hálnak egyszerűen takarók között. A khinai minden talpalattnyi földjét művelésre használja, legfeljebb őseinek sírját keríti körül, ülteti be cziprusfákkal.

 

A japánok rendkívül szeretik a tarka virágot s minden parasztháznak van virágos kertje, apró kis hidacskákkal, sziklacsoportokkal. Igen érdekes az az ügyesség, a hogyan terjesztik az európai műveltséget maguk között a khinaiak és a japánok.

 

A khinai meghonosította a távírót, mindenütt zakatol a Singer varrógép, ott ég a petroleumlámpa s a petroleumos olajjal átitatott deszkaládákat gyerek-koporsóknak használják. Az egész országban mindenütt látni a temetőkben ilyen amerikai felirású petroleumos ládákat a temetőkben.

 

A zsebóra, a gyufa, és még néhány hasznos dolog egész Khinában elterjedt, de a nép jellegén mitsem változtatott. Minő más a japán! Először is az államformát forgatta fel, aztán hadsereget létesített, majd csodálatos mohósággal sajátította el az európai természettudományokat: részben behívott mesterek, részben tanulmány útra küldött fiatal japán férfiak révén.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A HTVK a párbajtőr csapatbajnok A HTVK a párbajtőr csapatbajnok
A HTVK vívótermében rendezték meg az idei párbajtőrvívó...
A véres költő - Kosztolányi Dezső regénye - A véres költő - Kosztolányi Dezső regénye -
A magyar író lába alól kiszaladt a talaj. Olyan erővel ordították a...
Svájc – Olaszország 4:4 (2:1) Svájc – Olaszország 4:4 (2:1)
A zürichi stadionban 28.000 néző előtt vívták meg a Svájc-Olaszország...
Mégis mozog a föld vagy szociálpolitikai labdajáték Mégis mozog a föld vagy szociálpolitikai labdajáték
Igen, mozog a föld, megmozdult a magyar föld, amelynek színén a...
 A 15 éves budapesti tűzoltóság A 15 éves budapesti tűzoltóság
A modern főváros tűzoltóság az utóbbi huszonöt légitámadás után úgy...
Deák Ferencz emléke Deák Ferencz emléke
Az idén lesz száz esztendeje, hogy Zalamegyében, Söjtörön, Deák...
Orosz foglyok szökése Orosz foglyok szökése
Szőke Károly csákberényi körorvos leányai a napokban több...
Temetés az alkonyatban Temetés az alkonyatban
Nyolcz óra van. Harangok öble Kondul a titkos messzeségbe, Az égalj...
Amiről ellenségeink álmodoznak Amiről ellenségeink álmodoznak
Aktuális az a kép éppen most, az annexió-mentes béke küszöbén. Két...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98