Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1905 | Július

A főváros egyik utczai alakja

A sok közül ezek közé tartozott Hazafi Veray János, a „haza vándor lantosa”, a mint ő nevezte magát. De sokfelé ismerték széles Magyarországon is, mert országszerte járt-kelt és árulgatta különböző szinű papirra nyomtatott verseit.

 

Kisebb termetű, már deresedő ember volt, zsinóros atillában, szűk nadrágban, sarkantyus csizmában, kezében fokossal. Fején kerek Kossuth-kalap árvalányhajjal. Borotvált bajuszos arcza vagy hatvan évet mutatott. Szinte hiányzott a főváros utczáiról, mióta betegen bement a Rókus-kórházba, - most meg már örökké hiányozni fog.


Budapest egykor hires utczai nevezetességeit, az ötvenes és hatvanas évekbeli Bizay bárót, a monstruózus Mohácsi bácsit Hazafi Veray János népszerűségben felülmúlta s egyébben is. A naiv, iskolázatlan, mindig jókedvű s hóbortosnak tartott kis embert szinte oltalmába vette mindenki.

 

Tréfáltak vele, megszavaltatták, a gyűléseken, ünnepeken vállra is emelték, a mit nagy komolysággal fogadott; verseiért piczulát adtak neki és Hazafi Veray János nagynak érezte magát. A kik megsértették, vagy verseit elutasitották, azokat versben rótta meg.

 

Ennek a versfajnak „megrovási kaland” volt a czíme, alájegyeztetvén: „irtam mérgemben”. A mi pénzt verseiből összeszedett az utczák és mulató helyek publikumától, abból egy pár forintot, vagy koronát elég sűrűn jótékony czélokra juttatott, s a fővároshoz közel eső egyik faluban házacskát és földecskét is szerzett. Ez is mutatja népszerűségét.

 

Döczögős rövid sorokat irt, de bizony „versben nem mentek ki.” Oly korszak egytől-egyig, hogy ép ezért mulattak rajtuk sokan. Még utolsó óráiban a kórházban is rigmusokat gyártott, mig végre a halál kifogott rajta.


Mi volt, ki volt az előtt, nem könnyű kifürkészni s valószinüleg nem is fogják fürkészni. Lehetett dunaparti zsákhordó – habár ehez gyönge volt, – gőzmalomban kapus, házmester, czipőfoltozó, faraktári felügyelő, vagy lehetett mindez, de az ő élete pályája az utczákon, gyűléseken, országutakon vezetett keresztűl.

 

Nagy önkénynyel sujtotta verseivel ellenségeit és nevezte el magát országos lantosnak. Predikátumát is önmaga adta: „hazafi”. Állítólag Vevera János volt az igazi neve s a szatmármegyei Bélteken mint paraszt legény szolgált.

 

A fővárosba vetődvén vagy harmincz évvel ezelőtt, itt felcsapott „költő”-nek. Népszerű alakja lett a főváros utczáinak, de a vidéken is sok helyen megfordult, mint „vándor dalos” s furcsa versei révén, mondhatni országos hirre tett szert. A Rókus-kórházban halt meg, s jószivű emberek fedezték temetési költségeit.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
38 óra alatt a Holdba 38 óra alatt a Holdba
Az embernek már régi vágya, hogy a föld és a víz meghódítása után a...
A Belváros harca a női divat-hegemóniáért A Belváros harca a női divat-hegemóniáért
Emlékszünk még arra, mit jelentett a békebeli Budapestnek a...
Ujházi Ujházi
Az újabb magyar kritikának talán az a főérdeme, hogy európaibb...
Képzőművészeti szemle
A Mária Valéria-utcában új kiállítási helyiség nyílt meg, amely...
A németek új puskagolyója
A világ minden fegyvertechnikusa már nagyon régen annak az elvnek...
Levél az orosz fogságból Levél az orosz fogságból
Tóth Béla tartalékos tiszttől levél érkezett Ujverbászon lakó...
Czeruza Czeruza
Kegyednek milyen czeruzája van? Mert ebből én, aki olyan szenzitív...
A doublé A doublé
Az olcsóbbfajtájú aranytárgyak (gyűrű, lánc, karkötő) vagy 8 karátos...
A fehérnemű-rekviráló A fehérnemű-rekviráló
Minden igaz háziasszony őszinte rémületére néha makacsul szokta magát...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98