Dtum
Login with Facebookk
1905 | November

A madéfalvi veszedelem emlékére állított oszlop

Kegyeletes ünnepélyt rendezett Csíkvármegye törvényhatósága október 8-án a madefalvi emléknél, mely az 1764. január 7-én ártatlanul lekaszabolt székely vértanúk sírja fölött emelkedik. A madefalvi veszedelem (Sicvlicidivm) oka a székely határőrség erőszakos felállítása volt.

 

Buccow Adolf táborszernagy és erdélyi katonai parancsnok 1761-ben felállítván Besztercze vidékén az oláhok közt a II. oláh határőrezredet, ugyanilyen határőrséget akart szervezni a székelykből is. E czélból kieszközölte, hogy királyi biztossá nevezzék ki s 1762. nyarán Gyergyóba egy bizottságot küldött, mely működését Gyergyószentmiklóson meg is kezdette.

 

A népet 500 frt büntetés terhe alatt parancsolták eléje s bár adómentességet ígértek s azt, hogy csak Erdély határain belől katonáskodnak, mégis csak a legnagyobb fenyegetéssel sikerült a megmérés és az összeírás.

 

Hasztalanul tiltakoztak a székelyek azzal, hogy ők – mint szabadok – honfitársaik vezérlete alatt katonáskodnak a törvények szerint, az összeírás és megmérés Gyergyó, Al- és Felcsik és Kászon községiben megtörtént s a fegyvereket is kiosztották.


Buccow 1763 október 24-én Gyergyószentmiklósra érkezett, hogy a már összeírtakkal letétesse az esküt. De az összegyűlt nép követei, Ambrus Ferencz és Bartalis Mátyás kijelentették, hogy az esküt nem teszik le. Hiába záratta be a táborszernagy AmbrusékaT, csakhamar kénytelen volt őket kibocsátani.

 

Csak kevesen tették le az esküt úgy itt, mint a többi székekben, sokan elhányták fegyverüket. Annyi eredményt mégis elért Buccow, hogy a nép között kiütött a meghasonlás. A felfegyverzettek nem gondoltak a polgári hatósággal, visszakövetelték régi adóikat s midőn a szék 1763 január 11-én Csíksomlyón gyűlést tartott, a tisztviselőket megtámadták.

 

Csak a Csíkszeredáról megérkezett gyors katonai segély mentette meg a plebániára menekülteket. A forrongás azonban nem szűnt meg, mire a gubernium polgári és katonai bizottságot küldött ki s a lecsendesítés úgy a hogy sikerült.


A fegyver felerőszakolása nem sikerülvén, báró Siskovics József altábornagy, gróf Lázár János országgyűlési elnök és gróf Bethlen Miklós guberniumi tanácsos rendeltettek ki a székely határőrség végleges szervezésére, Buccow Bécsbe távozott.

 

Egyuttal 1763 október 8-án megjelent Mária Terézia nyílt parancsa is, mely az említett bizottságot Csík, Háromszék és Bardocz székekbe kiküldi. Egy másik rendelet Buccowot is Erdélybe rendli. A királynő rendeleteit kihirdették a népnek, mely mindenütt kijelentette, hogy a fegyver úgy erőszakolták reá s azért, mert a katonáskodás mellett még adót is kellene fizetnie, a fegyver leteszi és nem katonáskodik.

 

A bizottság mindazonáltal még 1763 novemberben Gyergyóba ment , hol községenkínt ismét összeírták a népet s a zászlószentelés is megtörtént Gyergyószentmiklóson deczembez 8-án. E hó 27-én a bizottság Csíkszenttamáson volt már s itt értesült, hogy a felcsiki falvak népe a Csikszépvizi erdőségbe menekült, mert nem akar katona lenni.

 

Hiába űzték ki a csikorgó hidegbe Madélfalva asszonyait és gyermekeit, az eltávozott nép nem hajlott meg, sőt a hozzájuk küldött báró Bornemissza Pál főkirálybírónak kijelentették, hogy készebbek meghalni, mintsem erőszakosan vegyék fel a fegyvert.


Az elégületlenek csatlakozásra szólították fel a háromszékieket és udvarhelyszékieket is. A háromszékiek mintegy 700-an megérkezvén, a forrongó nép mintegy ötezer ember, január 5-ikén Csíkmadélfalvára ment. Másnap a bizottság felszólította őket, hogy meg akarnak-e a királyi patens meghallgatására jelenni?

A nép azonnal két követet küldött, de a bizottság azzal bocsátotta el, hogy másnap nyolcz órakor megkapják a választ. Rettenetes válasz volt. A nép nyugodtan aludt, midőn január 7-ikén megdördültek az ágyúk s Caratto alezredes parancsnoksága alatt az Okkely-gyalogezred négy százada, két század Trautmansdorf-vasas és 30 Kálnoky huszár vitte meg a feleletet.

 

Az első ágyúzásra Boros István néhány társával a bizottsághoz indult, de a katonák golyói leterítették. Megkezdődött a mészárlás. A felgyújtott házak lángtengerénél vadul kaszabolták, lőtték a népet, mely meg sem kisértette az ellenállást, sőt egymást figyelmeztették, hogy nem szabad ellenállani, ha mindnyájan ott vesznek is.

 

A nép a magával hozott botot, fejszét is eldobálta a meghódolás jeléül, de azért a mészárlás, mely hajnali négy órakor kezdődött nem szünt meg reggel kilencz óráig. A császári katonaságból csak egy huszárhadnagy kapott a karján könnyű sebet, s egy vasasnémet szenvedett zúzódást, míg a népből mintegy 200-ra megy az elesettek száma, a sebesülteké bizonytalan, de nagy lehetett, mutatja az, hogy csupán a csiksomlyói Ferencz-rendi kolostorban 29 sebesült sebeit kötözgette a jólelkű gvardián, P. -Mihályfi Antal.

 

Százakra ment ezen kívül az elfogottak száma. A madélfalvi veszedelem halottjai közül 45 nyugszik közös sírban a község déli bejáratánál, a többi áldozat az Oltba fulladt, vagy menekülés közben pusztult el súlyos sebei miatt. A közös sírt nemsokára a veszedelem után kerítéssel vették körül és kereszttel is jelölték meg, de II. József 1783-ban mindkettőt elvitette.

 

Egy jólelkű úri nő, Cserey Zsuzsánna 1789-ben mégis fakeresztet állíttatott oda, mely ma is fennáll. Ezen kívül még két egyszerű fakereszt jelöli azt a helyet, hol az áldozatok egy része alussza örök álmát.


1891-ben D. Orbán Gyula kezdeményezésére bizottság alakult, hogy a leöldösött székelyek sírja fölé közadakozásból emléket állítson. A bizottság védnöke, Mikó Bálint akkori főispán, elnöke Benedek István 48-as honvédhadnagy volt. A gyűjtés az egész Székely-földön, sőt Magyarországon is folyt s különösen a székelyek nem sajnálták filléreiket.


Maga az emlék, melyet Tamás József építész, a vármegye szülöttje tervezett, a körülötte levő építményekkel együtt tizenkétezer koronába került. A területet ingyen engedte át Zakariás csikszépvizi birtokos. Az emlék tetején látható hatalmas turul madarat, mely a fehéregyházi honvédemléken levőnek a mása, ingyen mintázta boldogult Köllő Miklós székely származásű jeles szobrász. A márványtáblán e sorok olvashatók:

SICVLICIDIVM:
1764. január 7.

A hatóság erőszakos szervezésekor
Madélfalva határában
1764. január 7-én hajnalban
császári katonaság által védtelenül lekaszabolt
Csík és Háromszéki
200 székely vértanu emlékére,
kik az ősi szabadságért vérzettek el,
emelte az utókor hálás kegyelete.


1899.
Székely nép! Itt hullott őseidnek vére,
Kiket zsarnok önkény bosszús karja ére.
Midőn alkotmányos szabadságod védték,
Szörnyűkép olták ki sok ártatlan éltét.
De bár elvesztek ők ádáz fegyver alatt,
Emlékök nem vész el, örökre fenmarad,
Mert hű kegyeletben megtartod őseid,
Így él majd emlékök időtlen ideig.

A felirat prózai részét dr. Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár, a versét pedig e sorok írója készítette.
Az ünnepélyes leleplezést október 8-ikán tartották, a székely előkelőségek és a nép tömeges részvételével, tábori misével, hazafias beszédekkel, szavalatokkal és énekekkel, koszorúk nagy számával. Az emlék most ott áll a szabad mezőn, hirdetve a székelyek történetének egyik keserű emlékét.
Dr. Battó István

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A haszonbérletekről I. A haszonbérletekről I.
Csonkamagyarországnak megmaradt kevés mezőgazdaságilag mívelhető...
A szociáldemokratapárt országos kongresszusa A szociáldemokratapárt országos kongresszusa
A kongresszus megnyitása Pontosan 10 órakor a zsufolt ülésterem előtt...
70.000 német bányász ma reggel sztrájkba lép 70.000 német bányász ma reggel sztrájkba lép
A középnémet barnaszénbányákban hétfőn reggel megkezdődik az...
A moziműhely titkaiból A moziműhely titkaiból
mozi ma már olyan elterjedt és kedvelt szórakozás, hogy hatalmas...
A kormányzó úr is végignézte a Gömbös Gyula emlékversersenyt A kormányzó úr is végignézte a Gömbös Gyula emlékversersenyt
A Honvédtiszti Vívó Klub Gömbös Gyula emlékére negyedízben rendezte...
A MAFC téli versenye A MAFC téli versenye
A MAFC jól sikerült téli versenyeire örvendetes jelensége a szegediek...
A franczia köztársaság új elnöke A franczia köztársaság új elnöke
Az új elnök Poincaré Raymond. Poincaré 1860-ban született...
A német-magyar pisztolylövő verseny A német-magyar pisztolylövő verseny
A Horthy Miklós-lőtér ünnepélyes zászlódíszben fogadja a német-magyar...
Női klubok Londonban Női klubok Londonban
Londonban igen sok a női klub; több mint a szintén igen nagy számú...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98