Gróf Teleki László, a kit valóságos harcz közepette installáltak Kolozsmegye főispáni székébe, november 4-ikén kellett volna, hogy mint Kolozsvár szabad királyi város főispánja is letegye az esküt. Ezt azonban az ellenzéki többség meghiusította.

Nagy izgalom között nyilt meg egynegyed 12 órakor Kolozsvár város közgyűlése. Szvacsina polgármester elnök fölolvastatja a miniszteri leiratot, a melyben Béldy főispánt fölmentik. Fölovastatja továbbá Béldy bucsuzó levelét. Erre Fekete Nagy Béla városi tanácsos fölolvasta a tanács javaslatát, a mely szerint Béldy levele jegyzőkönyvbe vétetik, továbbá megörökítik jegyzőkönyvileg érdemeit, arczképét lefestik és a siketnémák intézete részére nevére ágyalapítványt tesznek. Kecskeméthy István, a kolozsvári függetlenségi párt elnöke azt inditványozza, hogy vétessék jegyzőkönyvbe az is, hogy nem akart a jelen kormány alatt szolgálni. (Helyeslés.)

Szamosi János egyetemi tanár nem fogadja el ezt az indítványt, mert nem felel meg a valóságnak, minthogy a főispánnak már közel egy esztendeje volt szándéka állását elhagyni. Pisztory Mór országos képviselő felszólalása után, a ki az inditványt pártolja, a közgyűlés a javaslatot közfelkiáltással elfogadja. Ezután áttértek a napirend második pontjára: az új főispán kinevezését tartalmazó miniszteri leirat tárgyalására.

A leirat felolvasása után felszólalt Apáthy István városi képviselő és az 1886-iki törvény második szakasz c) pontja értelmében javaslatot nyujt be, mely kimondja, hogy: 1. A törvényhatóság nemcsak hogy bizalmatlanságát fejezi ki gróf Telekinek, de tiltakozik kineveztetése ellen és azt törvénytelennek nyilvánítja. 2. Tiltakozik az ellen, hogy a törvénytelenül kinevezett gróf Teleki a közgyűlés előtt az esküt letegye és kimondja a közgyűlés, hogy nem veszi ki az esküt. 3. Eltiltja a törvényhatóság tisztviselőit attól, hogy aktive vagy passzive résztvegyen ezen eskü letételénél.