A Petőfi-Társaság közgyűlése
Irodalmi körökben s az irodalom iránt fogékony közönségben is érdeklődéssel szokták kisérni a Petőfi-társaság választásait, melyek minden év-végén esmek meg.
Maga a társaság nagyon népszerű, felolvasó ülésein mindig zsúfolásig megtelik az Akadémia palotájának nagy terme asszonyokkal fiatal lányokkal s egy-egy kedvelt iró, kivált ha jó előadó is, vagy jó előadóval olvastatja fel munkáját, zajos sikerre számíthat.
Ezért az irók is szeretik a felolvasó asztalról mutatni be újabb műveiket, mert hiába, a közönség tapsa a legkomolyabb irónak is megcsiklandozza a hiuságát.
Most egyszerre hárman nyertek bebocsáttatást a Petőfi-társaságba. Köztük egy nő, de ez nem is ujság ebben a társaságban., mert míg a konzervativabb Kisfaludy-társaság mindeddig visszautasította a női jelölteket, a „Petőfiek” már rég bevették maguk közé Beniczkyné Bajza Lenkét és Szabóné Nogáll Jankát. Most Szikrát választották meg, a ki ezt a tűzről pattant álnevet ismerté és kedveltté tette néhány év alatt.
Mikor első regénye, a „ A bevándorlók”, megjelent, még csak a beavatottak tudták, hogy a Szikra név mögött gróf Teleki Sándorné rejtőzik, a fővárosi úri társaság előkelő, kedvelt tagja. Hogy jól ismeri azt a kört, a melyben él, azt ugyancsak bebizonyította regénye, pompásan rajzolt tipikus alakjaival, finom malicziájával.
Hogy pedig mesét is jól tud szőni s a magyar életet friss szinekkel tudja festeni, azt újra meg újra láthattuk. „ Ugody Lila” s „ fölfelé züllők „ czimű regényeiben s számos elbeszélésében. Az öszszel hivatalosan is megkapta a bizonyítványt arról , hogy kiváló iró, azzal a pályadijjal, melyet a Kisfaludy-társaság itélt meg neki legújabb regényéért.
Író nőink közül ő talán a legnépszerübb; tárgyai, alakjai általános érdeklődést keltenek, erőteljes fejlődése, melyről újabb művei tanuskodnak, még fényes irói sikerek távlatát nyitja meg számára.
A próza iró grófnén kívül két lirai költő került bele a Petőfi-társaságba: Vérlesy Gyula és Lampérth Géza. Az idősebbik köztük Vértesi Gyula. A kilenczvenes évek elején tünt fel, egyszerre mint novella iró és lirikus s a míg a fővárosban élt mint hirlapiró, szokatlan termékenységű munkásságot fejtett ki. Később tanfelügyelő lett Nagyszebenben s azóta ha ritkábban is, de mindig szivesen találkozunk nevével, főleg lirai versek alatt.
Szelid, bánatos merengés, lemondó hangulat jellemzik költeményeit. Többnyire apró dalok ezek, egy könnyen felinduló, érzékeny lélek egyszerű sóhajásai, melyek rokonszenves hangulatot hagynak hátra a lélekben. Zajos sikerei nincsenek, nem is ostromolja az eget, de költői lelke, nyelvének tiszta magyarossága, technikájának csiszoltsága kiemeli munkáit a mai lirai termelés nagy tömkelegéből.
Lampérth Géza nem kell olvasóinknak bemutatni, lapunkban lépett fel s költeményeinek java része itt jelent meg. Tiz-tizenkét év óta ismerik nevét az irodalomban, azóta próbálkozott a próza s a dráma terén is., de igazi sikereit a lirában aratta. Mindjárt első felléptével a magyar lira nemzeti hagyományaihoz csatlakozott, lelkesen szólaltatta meg a hazafias érzést, a szabad természetből s a falu életéből vette tárgyait és képeit.
Ez irányhoz hű maradt mostanáig is s a közönség részéről sok rokonszenvre talált. „ Első könyvem” s „ Pacsirtaszó” czimű köteteiben gyüjtötte össze költeményei java részét; egy pár dala, hazafias költeménye, népéletigenre-képe a legujabb magyar líra legjava terméséből való.
Volt része az irói pálya töviseiből is, szenvedett, tulzó, igazságtalan kritikát, elszenvedte baj nélkül s nem kedvetlenedett el tőle. Még fiatal ember tehetséges még nem érte el a fejlődés tetőpontját, újabb művei elé méltan nézhettünk érdeklődéssel. Mindhárom irónak mai számunkban közöljük arczképét s mivel az irót minden arczképnél jobban jellemzik művei, mindegyiknek egy-egy munkáját is hasábjainkon találja az olvasó.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!