Julius 23-án a Fiume szomszédságában levő Susakban népgyűlés volt, melyet dr. Barics Erazmus képviselő hívott össze. A népgyűlés alkalmával, melyen 3000 ember volt jelen, a rendőrség minden óvintézkedést megtett, nehogy annak Fiuméban legyenek utókövetkezései. A susaki hidakat rendőrök foglalták el, a honvédkaszárnyában egy század honvéd készenlétben volt s a helyőrséget konszignálták. A népgyűlést Recski terszattoi plébános nyitotta meg. Beszéde alatt lármásan abczúgolták Kossuthot.

- A horvát nép inkább meghal – mondta az izgató beszédű pap – mintsem megtűrje a horvát nyelv elnyomatását.
Utána Barcsics Erazmus, a kerület képviselője mondta el beszámolóját. Beszélt a horvát obstrukczióról s hangsúlyozta, hogy az összes horvátoknak egyesülniök kell a magyar kormány és Rakodczay ellen.

- Képviselő mandátumunkról nem mondunk le, – mondta – mert az ősszel visszatérnünk Budapestre és még erősebb harczot, még elkeseredettebb obstrukcziót fogunk folytatni jogainkért. Meg fogjuk akadályozni a kiegyezés letárgyalását és nem engedjük törvénynyé válni a magyar alkotmány biztosítékait (Lelkes éljenzés.) Az általános választói jogtól reméli a mostani magyar uralom leverését. Ha majd az oligarkiát letörik, Magyarország és Horvátország népei demokratikus alapon, testvéries szeretetben egyesülhetnek és tisztelni fogják egymás jogait. De addig még sok küzdelmen kell átesnünk, de a ragyogó czél elérése: a független, szabad Horvátország megedzi erőnket. Éljen az önálló Horvátország! (Éljenzés és taps.)