Pünkösdre jött a hir, hogy Pétervárott új összeesküvést fedeztek föl, a mely az egész czári családot ki akarta irtani. A kormány először leczáfoltni törekedett a hirt, de sikertelenül. Május 21-ikén volt a czár születése napja. A minden oroszok czárja, a hatalmas úr, a kinek birodalma két világrészre terjed ki, szomoruságában töltötte ezt a napot, a mely különben a zajos öröm napja szokott lenni. Hisz épen a czár ellen szőtt összeesküvés dolgaival volt elfoglalva a kormány, a hatóság és a rendőrség minden tagja.

Volt ugyan diszebéd Carszkoje-Szelóban, de pohárköszöntőt nem mondott senki, valószinűleg a czár óhajtására. Nyilván nem volt kiváncsi a félhivatalos és konvenczionális tósztokra, a mikor kivűlről a legrettenetesebb valóság intett feléje. A szokásos cercle is elmaradt s a díszebéd után a czári család rögtön visszavonult. Feltünt, hogy a czár nagyon komoly és kedvtelen volt. Így folyt le a czár születésnapjára adott díszebéd, a mi az oroszországi viszonyokat eléggé jellemzi. A mi magát az összeesküvést jellemzi, azt annyira és oly erősen dementálták, hogy mindenki meg volt győződve az eredeti hir igaz voltáról.

Most már nem czáfolnak semmit, legfőlebb azon dolgoznak, hogy az erre vonatkozó hireket a lehetőséghez képest a „vadságukról” megfoszszák. Azonban szóba került már a dumában is és így tovább titkolni csakugyan nem lehetett már. S figyelembe véve az erélyes dementiket, a czárra nézve elég kellemetlen dolgok kerültek nyilvánosságra. Az összeesküvők nemcsak a czárt akarták megölni, hanem fiát a trónörököst és egyetlen férfitestvérét, Mihály nagyherczeget is, a ki a gacsinai palotában lakik. Eddig nyolczvan embert tartóztattak le, köztük a császári Sándor-liczeum egy nevelőjét is.