Dtum
Login with Facebookk
1908 | Április

Az angol egyetemi verseny.

Az idei olympiád esztendejében igen nagy érdeklődéssel kisérnek minden evezőst és evezős versenyt ugy az angol szakemberek, mint minden evezős. A két egyetem és a két stilus harcza, melyet már más alkalommal bővebben részleteztünk, a Cantabok javára dőlt el az ápr. 4-iki regattán.

 

A rövidebb stroke gyorsabbnak bizonyult, mint a hosszu orthodox angol stroke. Az elért idő pedig kitűnő, 19:19, ha tekintetbe vesszük azt az igen szeles időt és hullámos vizeket (Rekord 18:47).


Az időjárás egész délelőtt oly rossz volt, szeles és viharos, hogy már már a verseny elhalasztására gondoltak, de délután 2 óra felé mégis kissé megenyhült. Ekkorra már a Themse két partját óriási embertömeg lepte el és türelemmel várták az esőben és szélben a csapatok vízreszállását.

 

Oxford jelent meg először a vízen öt perccel később követte őket a Cantabok csapata és 3 óra 33 perckor eldördül a starter pisztolya, kezdetét veszi a verseny.

 

Kitűnően startol mind a kettő, először az oxfordiak fogtak vizet, az első negyed perc alatt 8, fél alatt 17, teljes percben 35 csapást tettek. Cambridge ugyanezen idők alatt 10, - 20, - 40 csapással evez, s a lapátok bámulatosan együtt merülnek el és repülnek ki a vízből. Az oxfordiak 2-es, 3-as és 4-ese késik. Természetesen uj evezősök lévén, az igen nagy kinyulás és hátradőlés mellett a sebes spurtban kitűnnek a hibáik.

 

A Cantabok rögtön átveszik a vezetést és csapásról-csapásra mennek előre. A London Rowing-Club csónakdájánál még 1/2 mérföldet sem téve meg, már egy tiszta hosszal vezetnek és 32-es 33-as csapással haladnak.

 

A starthelyek sorsolásánál Oxfordnak kedvezett a szerencse, ők kapták a széltől védett partot, de ezen előnyüket, hogy simább vízben evezhettek, nem tudták a Cantabok strokejával szemben javukra használni. Egy mérföldet a vezető csapat 4:07 alatt evezte meg 1 1/2 hosszal vezetve. Ugyanannyi előnyük a Hammersmith hídnál is, melyet 7:32 alatt értek el. Itt egy forduló következik, mely után még jobban bántja Stuart evezőseit a szél, azért egy spurtba kap és viszi hajóját előre a vele pompásan együtt dolgozó csapatja.

 

Chiewiknél 2 1/2 hossz az előnyük s ekkor Oxford vizébe eveznek. E célját észrevette Oxford is, erősen dolgozik és Gladston 35-ös csapásai szemlátomást lassabban viszik hajójukat, mint Cambridge 33-as csapásai. Három mlfdnél, valamint a Barnes-híd alatt 3 hossz a két csapat közti távolság. Cambridge ütemet nem gyorsítva halad át a célon 19:19 alatt. Oxford a végső spurt alatt – 35-össel dolgozva – felnyomul és a bírói ítélet szerint 2 1/4 tiszta hosszal később ér a célhoz, látszólag is sokkal fáradtabban, mint a győztes csapat.

 

Cambridge győzelméről feltételen elismeréssel beszélnek. Ő olyan strokeman, ki ismeri minden mögötte ülő emberének munkáját és tudja a módját, miként vegye ki teljes küzdőképességüket. Sokkal rosszabb vizük volt Oxforddal szemben, de mégis kiküzdötte a vezetést, ami mégis a legjobban tud hatni egy csapat lelkületére. A legnagyobb munkában is nyugodt juditiummal bír és bámulatos rhythmus érzékkel dolgozik.

 

Glanstone az oxfordiak strokmannje nem nyolcas helyre való, nyugtalan, kapkodó, bár jó evezős. Ő leginkább volt helyén akkor, mikor 1906-ban 7-est evezett Bucknall mögött. Akár itt, akár másutt, a bow oldalon inkább helyén lett volna. A nézők egyhangu véleménye szerint még nem láttak strokeot, melytől oly gyorsan haladt volna egy hajó, mint Stuart mostani strokjaitól, ki feltétlenül rekordot javít, ha szebb idő kedvez versenynapunknak.


Érdekes, hogy az amerikaiak számosan jöttek át Angliába a versenyt tanulmányozni, köztük egyik trénerük Mr. Drewry is.


Az oxfordi csapat hajóját J. Rough, oxfordi hajóépítő építette, hossza 62 láb (18 m. 91 cm.). A cambridgei hajót Sims Putneyben, mely egy lábbal hosszabbra épült, azaz 19 m. 21.5 cm. hosszu. A lapátokat mindketten Aylingtől szerezték és teljesen egyformák voltak. Teljes hosszuk 12 láb, 3 hüvelyk (3 m. 73.5 cm. Kanalak szélessége 6 hüvelyk (15 cm.) csupán a strokemanok lapátja volt 5 1/2 hüvelyk (13.75 cm.).


A cambridgei csapat összsulya (korm. nélkül) 629.82 kiló, az oxfordiaké 615.42 kiló,  14.40 kilóval könnyebb vala.

A győztes csapat nevei: 1. Jerwood, 2. Fairbarn, 3. Carver, 4. Kitching, 5. Burn, 6. Williams, 7. Powel, 8. Stuart és korm. R. Boyle.

Az oxfordi csapat: 1. Stanhope, 2. Cudmore, 3. Sautwell, 4. Kitchin, 5. Burn, 6. Williams, 7. Barker, 8. Gladstone és korm. Dorkin.


1829. óta ez a két egyetemi csapatnak 65-ik mérkőzése volt, melyből győztesként 34-szer Oxford került ki, egyszer holtversenyben végeztek, a Cambridnek így ez volt 20-ik győzelme.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98