Az újtörököknek az alkotmányhelyreállítás és az új rend iránt táplált bizalmatlansága arra ösztönözte a szultánt, hogy egy a nagyvezérhez intézett kézirat alakjában kiadja az új alkotmány alaptörvényeit. Az állami alaptörvényekről szóló rendeletet 3-án éjféltájban mindenütt szétosztották. A császári rendelet mindenekelőtt az azelőtt történt alkotmány-felfüggesztést okolja meg és kijelenti, hogy a birodalom immár megérett az alkotmányos kormányzásra. A jövőben az alkotmány alkalmazását soha sem fogják megsérthetni. Következik a császári rendelet tizenöt czikke, a melyekben a többi közt a következők foglaltatnak:

Az összes alattvalók személyes szabadsággal birnak. Törvényes ok nélkül senkit sem lehet vizsgálat alá helyezni, elfogni, bebörtönözni vagy megbüntetni. Rendkívüli bíróságok fölállítása meg nem engedhető. Senkit sem lehet nem kompetens hatóság elé idézni. Mindenkinek háztűzhelye sérthetetlen. Az alattvalók teljesen szabadon költözködhetnek. A sajtó a kinyomatás előtt nem áll a kormány ellenőrzése alatt. Magánlevelek és ujságok a postán vissza nem tarthatók. A tanitásszabadság behozatott. Hivatalnokok nem kötelesek oly parancsoknak, a melyek a törvénynyel ellentétbe állanak, eleget tenni. Szabadságukban áll bármikor állásukról lemondani. A nagyvezér javaslatai a szultán szankcziójának vannak alávetve.

A rendeletben továbbá utasítások foglaltatnak a hivatalnokok részére. A költségvetés, az állami bevétel és kiadás az év elején teljes tartalmukkal közzéteendők. Ha a fönnálló törvények megváltoztatására esetleg újabb törvényjavaslatok lennének szükségesek, úgy e javaslatokat a képviselőház elé terjesztik. A hadsereg kikapcsoltatik. A rendelet azzal az óhajjal zárul, hogy Isten az állami ügyeknek sikert adjon.