A „beteg ember”, a hogy Törökországot nevezni szokták, nem készül már a halálra, orvosságot kér és gyógyulni akar. Orvossága az alkotmányosság. Hatalmas szer, sok beteg ország meggyógyult már tőle. Ha jól alkalmazzák, föl fog épülni a török is, a melyben még igen sok az őserő, az életképesség.
Magyarországra nézve nagy esemény Törökország megujhodása.

Magyarország legnagyobb veszedelme a német és a szláv terjeszkedés. Ezzel a két ellene irányuló évvel eddig magánosan állt szemben, különösen a Balkán felé semmi támasztéka nem volt. Sőt éppen a züllött maczedóniai viszonyok egyenesen ürügyül szolgáltak a hatalmaknak arra, hogy minket megkerülve, vagy egyenesen rajtunk keresztül a Balkánra törekedjenek. Már arról beszéltek, orosz, vagy német lobogó fog-e lengeni egykor a konstantinápolyi mecsetek ormán?

Most felemelkedik betegágyából a török erő s ezt mondja: egyik sem. Törökország a törököké. Nem megyünk vissza Ázsiába, itt maradunk a maczedón tájakon.

Bizonyos, hogy a megújhodó török erő elég hatalmas lesz arra, hogy az európai államok folytonos beavatkozásának véget is vessen. Ránk nézve ez csak örvendetes lehet. Nem üres már mögöttünk a levegő. Hátunk megett ott duzzad a török nemzet ereje: mi, nyugatibb turánok, könnyebben birunk majd így a germán és szláv előnyomulással.

Hajh, ha egykor megértette volna egymást a magyar, meg a török! Akkor az volt a jelszó: pogány néppel keresztény nép nem barátkozhatik. Ma meg minden európai állam nyilt és titkos összeköttetésben van a muzulmán birodalommal.