Báró Rauch horvát bán körülbelül egy héttel ezelőtt, hogy ezzel is elősegítse a megbékülést, körútra indúlt Horvátországban. A körút változatos sikerrel folyik, s míg egyes helyeken nyugodtan fogadják a bánt, esik zajosabb fogadtatás is. A bán közelebb kiadott egy rendeletet, a melylyel az eddig érvényben volt útvámokat megszünteti. Ezt a rendeletét mindenütt személyesen akarta kihirdetni a népnek, hogy ezzel maga iránt rokonszenvet ébresszen.

Már az első városba, Károlyvárosba sem mert bemenni, mert félt a tüntetésektől. A bán óvatossága daczára – mindenütt csak a kinevezett tisztviselőkkel üdvözöltette magát – elkövette azt a baklövést, hogy átrándult az osztrák területen lévő Kninbe, ahol azonban a tömeg megkergette. A bán csak futva tudott menekülni…

Julius 12-én azonban elérte a végzete Rauch bárót horvát területen is. A bán automobilján Novi felé igyekezett, a hol már korán reggel elterjedt a hir, hogy jön a bán. Dél felé járt az idő, mikor az országuton nagy porfelhő jelezte a bán automobiljának közeledtét. Az utczán csoportosult lakosság sebtén az út két felére áll, az első sorba a siheder legények és jelentőséges mosolylyal fogadták a bán érkezését. Az automobil közeledett s hangos tülkölés hivta föl az embereket, hogy térjenek ki az útból. A sihederek erre készakarva az út közepére mentek s az automobilt, a melyben Rauch bán és kiséretének tagjai ültek, föltartóztatták útjában. Az automobil hirtelen meglassította járását, nehogy baleset történjék.

A tömeg ekkor éktelen lármában tört ki:
- Abczug Rauch!
- Le a disznóval!
- Le a magyarokkal!
- Veszszenek a magyarok! kiáltások röpködtek a levegőben s a fülsiketítő lármába élet füttyök vegyültek.
Egy szempillantás alatt záptojás, rothadt gyümölcs s egyéb piszok özönével hullott az automobilra a bán és kisérői felé.