Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1908 | Március

Robespierre - Sardou drámája.

Robespierre rémuralmának időszaka képekben. Ezt írta meg Sardou Viktor ki a franczia szinpadi szerzők közül legjobban ért izgalmas, hátborzongató szinpadi képek festéséhez. Nem is fukarkodott semmivel, a mi a néptömegek kiváncsiságát kielégítse. Egész este hatalmas sokaságok mozognak a szinpadon. Láthatjuk a börtönt, hol könnyűvérű franczia főurak még utoljára mulatnak, mielőtt nyaktiló alá viszik őket.

 

A Place de la Conocordeon ünneplő népet, a legfelső nép tiszteletére rendezett felvonulást, a convent ülését, a hol Robespierret megbuktatják. Hallhatjuk a halálra itéltek sikoltozásait, a tömeg üvöltését, a vesztőhelyre haladó kocsik zörgését, a forradalom dalait. Még a meggyilkolt girondisták szellemei is felvonulnak előttünk.

 

S e rémes hangok és színek ellensúlyozására bőven kapunk a nyolcz felvonásra terjedő műben érzelmes és idilli jeleneteket. Szóval Sardou híven követte a mondást. Tömeget csakis tömeg győz le.
De a bírálót nem a sok díszlet, tabló és népsokaság érdekli, hanem a dráma. A díszletfestő, kellékes, ruhatáros, világítómester és rendező munkája közben keresi a tulajdonképeni cselekményt.

 

S ennek a nyomait is megtalálja a műben. Minden felvonásba jut valami belőle. Mintha Sardou egy apa s annak természetes fia közti összeütközést akart volna megirni. Az apa Robespierre, a ki ifjú korában elcsábította egy előkelő úrnak leányát. A nőnek fia született, a ki felnőtt s most mit sem sejt arról, hogy Robespierre fia.

 

Lelkes híve az arisztokratáknak és gyűlöli a rémuralom hősét, Robespierret. A Place de la Concordeon a nagy ünnepi felvonulásban halált kiált Robespierre-re, fel akarja ellene lázítani a tömeget, de elfogják. Robespierre kiváncsi, hogy ki volt az a dühös ifjú, a ki ellene szónokolt, a börtönből magához hivatja.

 

Apa és fiú egymás kilétét nem tudva, halálos ellenségként állanak egymással szemben. Idegizgató jelenet után Robespierre megtudja, hogy az ifjú – az ő fia. Meghatottság vesz rajta erőt, meg akarja menteni fiát s annak börtönbe jutott anyját. De nem árulja el magát fia előtt s börtönbe viteti, hogy onnét majd titokban kiszabadítsa.

 

Éjjel keresi a börtönben, de nem találja. A fiú azonban mások segítsége folytán mégis kiszabadul s most még vadabbul dühöng Robespierre ellen. Meg akarja ölni. A conventbe megy, s ott arra kész, hogy tőrt döfjön Robespierre szivébe. Csakhogy tette fölöslegessé válik, mert a conventben Robespierre úgy is megbukik s maga vet véget életének. Az ifjú pedig meg se tudja, hogy a zsarnok az ő apja volt.


Látható, hogy ebben a drámában úgy a hős, mint ellenfele csak készülnek drámai összeütközésre, csak akarnak valamit cselekedni, de nem jutnak a tulajdonképeni cselekvésig, még egymás fölismeréséig sem. Robespierre meg akarja menteni fiát, a fiú meg akarja ölni Robespierret.

 

Dráma is akar közöttük megindulni, de csak egyszer találkoznak s azontúl mindvégig arra vigyáz az író, nehogy véletlenül is egymásra akadjanak. A tulajdonképeni drámának tehát nyolcz felvonás daczára csak expositióját kapjuk.


De a politikai küzdelem sem fejlődhetik ki. Robespierre mindenre csak kész, de semmit sem tesz. Meg akar egyezni Angliával, korlátlan egyedúrrá óhajt lenni, meg szeretné ölni versenytársait, meg kívánná szüntetni a vérengzéseket, szóhoz akarna jutni a conventben, egyáltalán sok mindent óhajt, de végül is kiderül, hogy az egész estén keresztül mint sem cselekedett.

 

De nem csoda. A külső hatás miatt annyi mindenféle történelmi tablót kellett a szerzőnek szinpadra hoznia, hogy azoktól rá nem ért drámája benső felépítésére.


A szinművet, noha franczia író terméke, nem Párisban, hanem Londonban hozták először szinre. Talán ennek tulajdonítható, hogy a szerző az angol közönség iránti tekintetből egy mélyebb hatásu, bölcs angol férfit állít be művébe, holott saját nemzete politikai belátásának megszemélyesítésére nem gondol. Általában a franczia forradalomnak csak iszonyait látja meg, vívmányairól nem tud. Bizonyos, hogy ezért a franczia köztársaság közönsége előtt nem is remélhet szives fogadtatást.

 


A mi nemzeti szinházunk annál nagyobb buzgósággal iparkodott a mű sikerét biztosítani. De szinpada kicsiny s az ily nagy látványosságok bemutatására alkalmatlan. Kellő számú és kellőkép betanítható statiszta-személyzete sincs. Sok műszaki akadály és rendezői nehézség is rontja a mű tömeg-jeleneteinek érvényesülését. Ha a szereplőket méltatni akarnók, föl kellene sorolnunk a szinház egész személyzetét. De tán elég lesz említenünk Jászai Marit, a ki a Robespierre egykori kedvesének szerepében nyujtott kiváló alakítást. Végül teljes elismeréssel kell illetnünk Ábrányi Emil kitűnő fordítását.
Palágyi Lajos.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
Képzőművészeti szemle Képzőművészeti szemle
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat őszi tárlatának keretében...
 A legértékesebb anyag -  a radium 1. A legértékesebb anyag - a radium 1.
A spektral-analysis felfedezése óta, nem volt nagyobb jelentőségű...
Örök tavasztól retteg a tudomány Örök tavasztól retteg a tudomány
W. J. Humphreys, amerikai egyetemi tanár, a washingtoni...
Sinka István Sinka István
Sinka István mélyről jött költő. A talaj, ahonnét költészete sarjadt,...
Orvosi vizsgálóasztalán halva találták Deutsch Dezső volt tanársegédet Orvosi vizsgálóasztalán halva találták Deutsch Dezső volt...
Vasárnap délután fél hatkor hevesen kopogtattak Deutsch Dezső orvos...
Beszélgetés Gömbös Gyula tánornokkal Beszélgetés Gömbös Gyula tánornokkal
Hogy gondolt-e pécsi kadét korában arra, hogy tábornok és honvédelmi...
A mandzsuriai pestis A mandzsuriai pestis
Még mindig dühöng a veszedelmes járvány Mandzsuriában, noha most már...
Budapest főváros műterembérházai Budapest főváros műterembérházai
A czinkotai helyiérdekű vasúton a szomszédos nyaralóhelyekre vagy...
Hordozható elektromos fürész Hordozható elektromos fürész
A kézügyesség, kézmüipar korszaka sohasem fog letünni, valameddig...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98