Dtum
Login with Facebookk
1908 | Március

A magyar nyelv és a választási reform

A napi politika legaktuálisabb kérdésébe érdekesen, okosan, népszerűen és hazafiasan szól bele Baloghy Ernőnek a magyar nyelv és a készülő választójogi reform egymáshoz való viszonyáról szóló füzete. Az alig ötven oldalas munka dióhéjban foglalkozik azzal a hatással, a melyet a politikai jogok kiterjesztése a magyar közélet halmazállapotára előreláthatólag gyakorolni fog s különös gonddal bonczolgatja a nemzetiségi vidékek szerepét a jövő parlamentjében. Kiinduló szempontja és vezérmotivuma midvégig az igaz magyar érzés, a mely egyuttal megmagyarázza s szankczionálja jóhiszemű tévedéseit is.

 

Baloghy Ernő a római polgárnak, a czivis romanusnak közjogi fogalmából kiindulva, a modern társadalmi fölfogás szerint kijelenti, hogy a kisszámú jogosított helyébe a tömeg kell, hogy lépjen. Ez a szocziális igazság, a mely a ius honorum hitbizományát fölosztja a poltika plebeiusai, sőt peregrinusai között. Konstatálja azonban egyuttal, hogy mig a munkások szocziális törekvése tisztára anyagi jellegű, a nemzetiségek társadalmi mozgolódása határozottan a magyar államfenség és nemzeti egységünk ellen irányul.

 

Ebből következik, hogy a készülő választójogi reform megalkotásánál nem a szocziálistákkal, hanem a nemzetiségiekkel szemben van helye óvatos védekezésnek, s alapelvként annak a politikai igazságnak kell a reformban kifejezésre jutnia, hogy Magyarországon a magyar az úr, s politikai szerepe ennek következtében csakis azoknak lehet, a kik a magyarsággal legalább is érzésbeli szolidaritást vallanak. Ime, ez a tétel: a magyar nemzet föltétlen uralma, a mely kategorikus szükségképen szerepel a politikai alaptörvényben.

 

Választói polgár tehát csak az lehet, a ki a magyar államhoz is vonzódik. Ehhez képest meg is formulázza a magyar sovinizmus követelményeit és három szigorú pontban a magyar nyelv hegemóniáját akarja örök időkre biztosítani, ha talán naivul is kissé, de a legizzóbb szeretettel, s a legtisztább szándékkal. Az a hite, hogy a mit a nemzetiségi törvénynyel elrontottunk, azt a választói jogreformmal kell helyrehoznunk, a magyar nyelv tudásához kötve a politikai jogok elemeit, megvetve ezzel a magyar nemzet egységes erőmozgásának az alapját is. Érdekes, hogy ezzel a liberális kiterjesztéssel szemben azon aggódik, hogy a műveletlen tömeg döntő befolyásra jut.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Ada Kale megszállása Ada Kale megszállása
A Dunának magyar-szerb-román határon lévő Ada Kale szigetét, a...
A rétsági postás gyilkosa II.
Megírtuk, hogy a rétsági postakocsinak és utitársának...
Cripps szorosabb együttműködést követel a Szovjetunióval Cripps szorosabb együttműködést követel a Szovjetunióval
Sir Stafford Cripps volt moszkvai brit nagykövet az...
Hogyan lenne vége ruhainségünknek? Hogyan lenne vége ruhainségünknek?
A szükség a falu népével elővétette a régi porlepte rokkákat. A...
Paul Verlaine -  Őszi chanson Paul Verlaine - Őszi chanson
Ősz hegedűl Szünetlenűl A tájon S ont monoton Bút konokon És...
A legnagyobb repülő állat A legnagyobb repülő állat
A Mississipi-völgy édesvízű tengereiben élt valamikor a...
Az acélöntő Az acélöntő
A vasnak a felhasználását az ókorban is tudta, ismerte az emberiség....
Gróf Apponyi a tanárokért Gróf Apponyi a tanárokért
Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter a községi és...
Az imádó arczképe a – harisnyán Az imádó arczképe a – harisnyán
Szigoruan véve egyre megy, hogy kiki miképp akarja az imádója...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98