Dtum
Login with Facebookk
1909 | Július

Női felső kereskedelmi iskolák

(Sz) Nemrégiben közölték a lapok, hogy Budapest főváros tanügyi osztályának vezetője női felső kereskedelmi iskola felállitását, illetve a fővárosban létező női kereskedelmi tanfolyamok egyikének ilyenné való kifejlesztését tervezi, most pedig azt halljuk, hogy a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara fejt ki nagy buzgalmat egy női felső kereskedelmi iskola létesitése végett.

Egyáltalában nem szándékozunk kétségbe vonni a kezdeményezők intencióinak nemes és humánus voltát; az illetőknek a nők helyzetén való javitás, azoknak jobb és tisztességes kenyérhez való juttatása, az elzülléstől való megmentésükre való törekvés lebeg szemeik előtt, de belejátszik a dologba egy kis feminizmus is, mi elől ma már mi férfiak sem tudunk, de nem is akarunk egészen elzárkózni.

Van azonban a kérdésnek a humanizmuson kivül más oldala is, melyet nem szabad figyelmen kivül hagyni. A női felső kereskedelmi iskolák felállitásának eszméjével szemben ugyanis a következő nagyfontosságu kérdések merülnek fel: szükség van-e Magyarországon a már létező felső kereskedelmi iskolák számának szaporitására? – elérhető-e a női kereskedelmi iskolák felállitásával az ez irányban buzgolkodók által kontemplált az a cél, hogy az ezen iskolát végzett nők jól dotált állásokhoz jutnak és ekként az élet gondjaitól megmentetnek? – végül, nem okoz-e más oldalon a nőknek magántisztviselőkké való kiképzése nagyobb kárt, mint amekkora hasznot a törekvés megvalósitása utján elérhetünk? 

Az első kérdésre, tudniillik a létező felső kereskedelmi iskolák számának szaporitására nézve azt hisszük, hogy a szakférfiak, valamint a munkaadók és alkalmazást keresők azon közös véleményét állapithatjuk meg, hogy erre ezidő szerint semmi szükség nincs, sőt ezen iskolák számának emelése az intelligens proletárelem rendkivül káros szaporodására vezetne.

A kereskedelmi irodáknak szakképzett magántisztviselőkkel való ellátása terén máris nagyarányu tultermelés mutatkozik; számos fiatalembernek – ingyen, vagy csak borravalónak mondható csekély dijért – évekig kell gyakornokoskodnia, míg végre, ha a küzdelmet és nélkülözéseket meg nem unja – 1500-2000 koronával dotált álláshoz juthat, mig mások, igen sokan, kik a felső kereskedelmi iskolát jó sikerrel végezték, egészen más pályákon, a postánál, távirdánál, közigazgatásnál, sőt számosan mint dijnokok képesek azt a sovány kenyeret megkeresni, melyhez a szakképzettségük révén, a tulprodukció miatt el nem juthatnak.

A felső kereskedelmi iskolák napirenden levő reformjának, illetve a tanfolyam négy évre kiterjesztésének is, a szakképzés intenzivebbé tételén kivül, az az egyik bevallott célja, hogy az ezen iskolába való tolongás lehetőleg csökkentessék.

Majd ha Magyarország kivivja gazdasági függetlenségét és ennek folytán gyáriparunk nagy arányokban fellendül, akkor valószinüleg szükség lesz a felső kereskedelmi iskolák számának szaporitására, most azonban ujabb, akár női, akár férfi kereskedelmi iskolák felállitása tulhajtott, sőt káros dolog volna. 

Áttérve a nőknek a női felső kereskedelmi iskola felállitásához füződő érdekeire, lássuk mindenekelőtt, minő szerepet töltenek be ma az egy-két éves kereskedelmi tanfolyamokat végzett nők a kereskedelmi és gyári irodákban, valamint a pénzintézeteknél.

Jelentékeny számban látjuk ezeket a legprimitivebb munkára, mint gépirónőket alkalmazva; vannak aztán, akik kereskedelmi üzletekben mint pénztárosnők, felirónők müködnek és mindezek fizetése havi 50-80 korona közt váltakozik. Levelezői, könyvviteli, számfejtői teendőkkel csak nagyon kevés női alkalmazott van megbizva és ezek is csak ott, ahol erősen reflektálnak az olcsó munkaerőre.
Az a kérdés most már, hogy ha lesznek női felső kereskedelmi iskolák, ezek abiturensei felvergődhetnek-e azon magasabb, jobban dotált állásokig, melyek most csaknem kizárólag férfiak által töltvék be, lehetnek-e, habár évek mulva könyvelők, főkönyvelők, osztályvezetők, cégjegyzők, stb. és ekként kitartással és szorgalommal biztosithatnak e maguknak oly megélhetést, mely őket az anyagi gondoktól akkor is mentesiti, ha nem mennek férjhez vagy nincs némi privátvagyonuk?

E kérdésre a magántisztviselők teendőinek fontolóra vétele adja meg a választ.
A lényegesebb állásba felvergődött magántisztviselőnek nemcsak az a feladata, hogy szakmabeli munkáját sablonszerüleg elvégezze, hanem azt joggal megkivánják tőle, hogy azon vállalat, üzlet vagy intézet prosperálását, melynek szolgálatában áll, előmozditsa és e célból uj üzleti eszmék termelésére képes agygyal birjon, a konkurrensek fogásait jókor felismerje és képes legyen azokat kontrakarrirozni.

Ezenkivül a legtöbb magántisztviselő reprezentál is, állandóan személyesen érintkezik az ügyfelekkel, gyakran nem éppen finom modoru emberekkel, sőt durva munkásokkal is, a neki alárendelt tisztviselőkkel és alkalmazottakkal szemben pedig igazságos szigort kell alkalmaznia és e célból gyakran igen erélyesnek és mindenkor következetesnek kell lennie. Képes-e mindezekre a nő? Alig hiszszük, hogy ezek köztt egy-kettő akad, aki mindezekkel a tulajdonságokkal bir. 

A felsorolt okokból tehát nem lehetünk szószólói a női felső kereskedelmi iskolák felállitásának, addig semmi esetre sem, amig a férfi-magántisztviselők tekintetében konstatálható nagy tultermelés fennáll. Szegénysorsu leányoknak a kereskedelmi és ipari foglalkozásokba bevonására már meg van adva az alkalom és semmi sem kényszerit arra, hogy ennek határát tullépve, a férfi intelligens proletárok mellett a női proletárok osztályát is megteremtsük.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Vajon nem azért bírálták-e sokan a nők karriervágyát a férfiak közül, mert a lehetséges konkurrens rémképét látták bennük? Vagy a tradíciónak megfelelően kizárólag az anya, a háztartásbeli szerepében fogadták el őket?
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98