Rég nem szaladt olyan hosszu, zsufolt különvonat a Máv. orsovai sínpárján, mint a mult hét vasárnapjának délelőttjén. Egy sereg országgyülési képviselő, ujságiró és egyéb érdeklődő párthiv csatlakozott a képviselőház elnökéhez, a ki választókerületébe, Makó városába utazott, hogy megtartsa rég halogatott beszámoló beszédét.

Meg kell állapitanunk, hogy a kiséret impozáns tömeggé növekvése valóságos győzelmi mámorba ejtette a függetlenségi párt „bankos” csoportját, mely a makói kirándulás reményt felülmuló sikerét annak bizonyságául fogta fel, hogy a párt többsége az önálló bank 1911-ben való felállitásának tántorithatatlan hive.

Fokozta ezt a lelkes hangulatot a különböző nagyobb állomásokon csatlakozó pártküldöttségek üdvözlése. Az elnök különvonatához Szegeden még három Pullmann-kocsit kapcsoltak, hogy a szegedi, szabadkai s más szomszédos városbeli függetlenségi pártképviseletek is elhelyezhetők legyenek.

A délután két órakor berobogó vonatot több ezer főre menő ünneplő közönség várta, fogadta. Nagy éljenzés közt válaszolt Nagy Károly pártelnök üdvözlő szavaira Justh Gyula, a kit e közben a fehérruhás leánykák hagyományos csapata valóságos fehér virágesővel árasztott el.

A beszámolónak – mint egyik képünkön látható – igen nagy hallgatósága volt, mely Justh beszámolóját s utána Holló Lajos tüzes beszédét hálás tetszéssel gyakorta szakitotta félbe. A magyar politikai világban érthető feltünést keltett a bankcsoport makói kirándulásának sikere, a mely még nagyobb elszántságra tüzelte az önálló bank hiveit.

E heti számunkban megjelenő fényképfelvételek hiven tükrözik vissza Justh Gyula makói beszámolójának minden fontosabb mozzanatát.