Dtum
Login with Facebookk
1909 | Szeptember

A Boldog mátkaság - A Nemzeti Szinház bemutatója

Aurenheimer Raoul, osztrák iró, háromfelvonásos vigjátéka az új évad első bemutatója sem jellemének komikus indulataival, sem kaczagtató újszerű helyezteivel nem kiván hatást kelteni. A szatira ostorát sem akarja suhogtatni, egyáltalán óvakodik bármily nagyobb izgalom keltésétől. Csak bécsi kedélyességre törekszik, olyan nyugodt polgári jóhangulatra, a milyen „Blümchen” kávésasztal mellett, német asszonyok körében támadhat, midőn apró-cseprő házidolgokról trécselnek.

 

Aurenheimer tudja, mi kell a rendezett viszonyok közt éldegélő német polgári családoknak s tudja, hogy „nur gemütlich” jelszóval mily kelendőséget biztosít művének mindenütt, a hol német anyák és atyák, valamint eladó leányok vannak. Okos vállalkozó lévén, azt is tudja, hogy a szabad szellemű „bohémek” tetszéséről sem szabad megfeledkeznie s a konvenczionális házi erények leirásába a konvencziók elleni apró csipkedéseket is kell kevernie. Így egyaránt elégíti ki úgy a derék filisztereket, mint azok ellenlábasait.


A polgári elemet e vigjátékban egy jómódú bécsi család képviseli, a melynek a szülőkön, a nagybácsikon és néniken kívül két eladó leánya van. A bohém-világ szabadabb szellemének feltüntetésére még két fiatal ember szerepel: egy jó állásban levő zeneszerző és egy szintén rendezett viszonyok közt élő író.

 

Természetes, hogy a két bohém szerelmes a két polgárleányba s ép oly természetes, hogy a vigjáték végén a két pár boldog házasságot köt. Nincs is a szerelmes fiatalok közt szót érdemélő akadály. Hiszen a módos polgári család kissé bohémes hajlamú; a bohémek meg kissé polgárias erkölcsűek. Anyagi nehézségek nem merülnek fel, hiszen úgy a zeneszerző, mint az iró jóllétet tud biztosítani nejének. Akár mindjárt a vigjáték elején kelhetnének egybe!


De némi bajt okoz a mátkaság állapota. Az egyik vőlegény kellemetlenül érzi a vőlegényi időszak sok kicsinyes czeremóniáját. Látogatásokat kell tennie, gratulácziókat fogadnia, szülők, rokonok háborgatják szerelmi édelgéseiben.

 

Lakáskeresés, bútorválasztás, életbiztosítás stb., élvezhetetlenné teszi a vőlegényi állapotot. A házasélet prózájába még csak beletörődnék a művész-lélek, de a vőlegénység prózája kedvét szegi. Ezt érzi a másik szerelmes bohém is, az iró, a ki czeremóniák nélkül, „szabad házasságot” szeretne kötni a szive választottjával.


A mátkaság kényelmetlenségeiről való irtózás lenne tehát a szerelmesek közti akadály, a mű tulajdonképeni motivuma. De hát mindjárt látjuk, hogy ez az akadály könnyen legyőzhető s akik már egyszer beleharaptak a horogba s nősülni hajlandók, e kis kellemetlenség miatt nem fognak meghátrálni. A vígjáték-irónak tehát szüksége van egy más motivumra is s csakhamar ez is adódik.

 

A zeneszerzőnek volt egy grizettje, a kivel „Kleines Verhältniss”-t folytatott, ezt megtudja most menyasszonya s visszaadja neki a gyűrűt. De magától értetődik, hogy a derék polgárlány ezt csakhamar megbánja s a szerelmesek ismét kibékülnek. A grizettbe bele lehet nyugodni, a mátkaság kellemetlenségeibe azonban nem. Már csak ilyen a német vígjáték polgári erkölcse.


S mivel a mátkaság formaságai tűrhetetlenek, a mű végén paktum jön létre. A mátkapár minden formaság nélkül kel egybe s a családi alkalmatlankodások elől Berlinbe szökik. Ugyanígy jár el a másik pár is. A bohémszellem is győzött, nem kell a mátkaság sok kényelmetlenségét tűrnie. A polgári erkölcs is győzött, mert a két bohém aláveti magát a házasságkötés formaságának.


Marad a lélekemelő tanulság, hogy a szülők, nénik és bácsik ne alkalmatlankodjanak sokat a sezrelmeseknek; a szerelmesek pedig ne sajnálják a fáradságot, a mit az anyakönyvvezetőhöz való séta okoz. S még egy másik tanulság is marad: a leány ne vegye rosz néven a vőlegény grizettjét, - hisz az ilyesmi bevett polgári szokás, - már a vőlegény az más, az rosz néven veheti a mátkaság apró kellemetlenségeit.


A művet jókedvvel játszották a szinház tagjai. Csillag Teréz mint mama, igazán megnyerő, vonzó egyéniség volt s a mátkaságot elviselhetővé tette Dezsőnek. Mellette Helvey Laura, Váradi Aranka és Odry arattak sikert. Nádai Pál fordítása teljes elismerést érdemel.


Palányi Lajos

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Három mezei verseny Három mezei verseny
Három mezei verseny volt ma. Délelőtt a OTE II. osztályu versenye és...
Windischgrätz bevallotta védőjének Windischgrätz bevallotta védőjének
A frankhamisitási bünpörben a királyi ügyészségnél és a...
Örffy Imre a protekcionizmus növekedéséről
A kormánypártban vasárnap mozgalom indult meg, amely előreláthatóan...
A belga király a belga sportért A belga király a belga sportért
Albert belga király modern uralkodói programmját és szociális...
Ifjuság labdarugás. Botrány mindenfelé Ifjuság labdarugás. Botrány mindenfelé
Az ifjusági mérkőzéseken napirenden vannak a legcsunyább botrányok. A...
A Budapesti Torna-Club 5:1 eredménynyel győz a  Ferenczvárosi Torna-Club ellen A Budapesti Torna-Club 5:1 eredménynyel győz a Ferenczvárosi...
A magyar bajnokságság tavaszi fordulójának két első helyezettje...
Bartók külföldi körútja Bartók külföldi körútja
Országokat bejárni, magát megmutatni, legkülönbözőbb vérmérsékletű...
Exminiszter a fegyházban Exminiszter a fegyházban
Nehány évvel ezelőtt aligha hihette Alberti, hogy a volt dán...
A rádium uj csodája A rádium uj csodája
A föld legcsodálatosabb és legritkább kincse, az ember legszörnyűbb...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98