Dtum
Login with Facebookk
1910 | Június

A pulykák keltetése

Francziaországban azon szegényebb tenyésztők, a kiknek nem áll módjukban, hogy keltőgépeket vásároljanak, mind öreg pulykákkal keltetnek. Leszámítva tojásidejüket, ezen betanított természetes keltőgépeiket megültetik az év bármelyik szakában.

Egy álló, rosz hordóban csinálnak a szegény pulykának fészket, mely hordót aztán beállítják egy színbe és befedik néhány deszkával, hogy senki és semmi ne háborgassa a hű kotlót. Ha nem jut a hordónak hely a színben, akkor a szín mellé, vagy akárhová állítják ezen pulykás-hordót és eső ellen — mikor tudniillik az idő esőre vagy hóra áll — betakarják a hordó tetejét egy darab kátrány papirossal. 

A francziák azt állítják, hogy a legtöbb öreg pulyka költésre erőltethető; ezen nézetből kiindulva, lapunkban többször felszólítottuk tenyésztőinket, hogy próbálják ki öreg pulykáikat, hogy melyik hajlandó kotolni, hogy kora tavaszszal hozzáfoghassunk a keltetéshez.

Alighogy ezt a dolgot megírtuk, egy német ujság került kezünkbe, mely a pulykák keltésre erőltetéséről következő és a mi ezirányú tapasztalatainkkal némely tekintetben ellentétes dolgokat ír: „Ki egy olyan pulykát akar keltésre erőszakolni, mely már párosodott és maga is tojni akar, az mindenesetre kudarczot vall vele. (Ennyit körülbelül mi is tudtunk. A szerk.) Ha valaki egy pulykával keltetni akar, azt csak egy fiatal, még nem tojó, nemi közösségben meg nem élt (még nem párosodott), első tojási időszakától még távol álló pulykával és csak a téli hónapokban: január, február s legfeljebb márcziusban, ekkor is csak arra alkalmas meleg helyen eszközölheti.” (Ezek teljesen új dolgok s mindenesetre igen érdemesek arra, hogy tenyésztőink ezen irányban is kiterjesszék észleteiket. Szerk.)

Az ilyen pulykák keltésre erőltetése következőleg végzendő, írja folytatólag a nevezett lap: A pulyka egy sötét, egészen háborítlanul fekvő, meleg helyen – magától érthetőleg — néhány kacsa-, vagy még jobb, ha műtojásokkal ellátott fészekre ültetendő, hol egy alacsony kosárral úgy kell leborítani, hogy a kotló, mikor feláll is, csak meggörnyedt állást foglalhasson és így ne forgolódhasson tetszése szerint.

A pulyka ezen kényelmetlen helyzetben legtöbbször sok órát, – sőt a makacskodó több napot is – tölt el, azonban lassanként kényelmesebbnek találja az ülést s nem ragaszkodik már állhatatosan az egyenes álláshoz; most több napig egészen háborítatlanul kell hagynunk, mire róla a reáborított kosarat vigyázva és igen óvatosan leveszszük. 

Ha a pulyka ilyenkor a fészekről felugrik, úgy az előbb leírt eljárást újból kell kezdeni és addig folytatni, míg nyugodtan ülve marad a míg magát a fészekről felemelni engedi, a mi egyébiránt közönségesen már a második utánanézésnél előfordul, minthogy ismeretes a pulykának a természettől beleoltott keltési képessége. 

Mihelyt a pulyka a most legutóbb mondott elbánásnak magát alávetette, a játék meg van nyerve; alóla a próbatojások elveendők és most már alája a számára rendelt kikeltendő tojások tétessenek. A pulyka innen kezdve a legnagyobb és legelismerésre méltóbb igyekezettel és fáradhatatlan kitartással adja magát a hasznos keltetési akczióra. 

Minden olyan — fentebb ismertetett – pulyka csaknem kivétel nélkül kényszeríthető a leírt módon való keltésre. Egyébiránt ezen eljárás nem valami új, vagy épen ismeretlen — írja a nevezett lap. 

Mindenesetre, ha máshol nem is új dolog, nálunk ez legalább – a mi tudtunkkal — új; mert nem sok tenyésztő tud róla s miután csakugyan nem tudjuk, hogy az általunk látott s kotlókul használt öreg pulykák vajjon nem voltak-e csakugyan aggszűzek, meg kell indítani a kutatást, próbálni kell fiatal és próbálni öreg pulykát keltésre erőszakolni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Hatszázéves freskóképek Hatszázéves freskóképek
A Marosvásárhelytől alig másfélkilométernyire fekvő Marosszentanna...
Magyar sikerek a berlini athletikai versenyen Magyar sikerek a berlini athletikai versenyen
A „Komet” vasárnapi versenyén a MAC. kiküldött athlétái...
Kiss Kató (KISOK) nyerte a női tőrvívóversenyt Kiss Kató (KISOK) nyerte a női tőrvívóversenyt
Vasárnap délelőtt a BBTE pompás tornatermében tartották meg az I....
Báró Rothschild Albert halála Báró Rothschild Albert halála
Február 11 én reggel, hatvanhét éves korában meghalt Bécsben báró...
A Hubay-ház csak embereket és művészeket ismer… A Hubay-ház csak embereket és művészeket ismer…
Érdekes eseménye volt vasárnap délután Budapest művészi és társadalmi...
Az akadályverseny halottja Az akadályverseny halottja
Az alagi lóversenypályán szomoru eset hozta lázas izgatottságba a...
Magyarország tornászbajnokságai Magyarország tornászbajnokságai
Magyarország 1926. évi tornászbajnoka: Szalai József (VAC) 76.30...
Roueni millenáris ünnepségek Roueni millenáris ünnepségek
Fényes ünnepségek szinhelye ez idő szerint Rouen az egykori franczia...
Közintézetek és egyletek
A Magyar Tud. Akadémia harmadik osztályának márczius 16-iki ülését...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98