Andrássy Géza gróf egyike az ország kevés legérdekesebb embereinek. Nem abból a szempontból boncolgatva, hogy mennyi vagyona van és hány őst számlál: pusztán mint ember. Művészi hajlamokkal van teli.

Ha Andacseknek született volna, tán hires festő lett volna belőle. Humora az a lassukás, széles mederü, amit az angol mellett csak a magyar tud produkálni.

Tul az ötvenen, mikor már más ember fia a kuckónál melegszik és dicséri a regés előidőket, ő élére állott egy fiatal társaságnak és megalapitotta a magyar lovaspólót.

Most, tul a hatvanon, nagy csapás érte: elvesztette a fiát. Csak az tudja, hogy milyen rettentő szenvedés volt ez reá, aki látta őket együtt, mikor a daliás apa és a hozzá hasonlatos fia két szerető testvér gyanánt érintkeztek. Ezt a szenvedést probálta felejteni Andrássy Géza egy nagystilü afrikai vadászatával a felső Nilus partján. Vele voltak még Windischgratz herceg és a félig-meddig való házigazdájuk: Chiamil pasa.

Itt közlünk az érdekes vadászatokról egy csoportképet. Látjuk róla, hogy jól töltötték az idejüket az érdekes vadászok. Azt is konstatálhatjuk, hogy nevezetes jó szerencsével jártak. De legfőképpen látjuk, hogy Andrássy Géza ma is az az erős férfi, akinek évtizedek óta ismertük. Nem fog rajta a balsors, mert a magyar őserő dacol benne.