Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1913 | Június

Könyvfejedelmek Budapesten

( A világ kiadóinak nemzetközi kongresszusa. )
Nagyjelentőségű és nemzeti kulturánkra messze kiható eseménye kezdődik a magyar könyv-, újság és zenemű- és műkiadóknak, a kiknek külföldi kartársai a világ minden tájáról Budapestre gyülekeztek, hogy itt megtartsák a Nemzetközi Kiadói Kongresszus öt napra tervezett nyolczadik összejövetelét.


Emellett az esemény mellett lehetetlen anélkül elhaladnunk, hogy a minden kulturember előtt ismeretes nagyszerű multra, mely a Gutenbergektől és az ő kortársaiktól a Sansognók, Riccardik és Brockhausokig vezet, legalább futólag vissza ne pillantsunk.


A középkor utolsó éveiben, a mikor az emberi szellem és tudós termékei csak a kéziratok lemásolása utján terjedhettek, az egész emberiségre világmegváltó hatást tett Gutenberg találmánya: a nyomtatható betű.


A nagy szellemek forradalma következett el ezzel az új találmánnyal.
Mátyás királyról jegyzi föl a történelem, hogy ő maga buzdította Karai Lászlót, a tudós budai prépostot, hogy hozasson Budára nyomdászt, s kivel az akkori idők szellemi termékeit elkészíttethessék.


Így vonult be Budára 1472-ben Velenczéből Hess András és az ő kiadásában jelent meg 1473-ban az első nyomdatermék hazánkban.  A könyvnyomtatással és ennek mérhetlen áldásaival együtt járt a könyvkereslet is s így született meg ezidőtájt a kiadó is, 1484-ben már tíz-tizenkét kiadó-könyvkereskedőt találunk Budán. Íme: Feger Tibold, Ruem György, Puep vagy Pap János, Kaym Orbán és a protestáns vallása miatt megégetett Grynaeus György.


Ám a könyvkiadás őskorában hihetetlen és ma szinte elképzelhetetlen nehézségek árán született meg egy-egy könyv. Sokszor maga az író, - föltéve hogy hatalmas pártfogója is akadt - volt a kiadó, nyomdász, korrektor, könyvkötő és könyvárus egy személyben és jó volt, ha valamelyik nagy vásáron a kiteregetett ponyvákra rakott könyvein túl tudott adni…..


Micsoda beláthatatlan távolságban van már mindez a mai fejlettségtől, a mikor a legnagyobb tömegekhez is közel férkőznek a sajtó termékei: a mikor gazdagnak, szegénynek egyformán módjában áll hogy népek sorsáról, fejlődéséről, születéséről, vagy elpusztulásától, tudományokról, művészetekről, iparról kereskedelemről, szóval egész földi létünk minden mozzanatáról könnyű szerrel és olcsó pénzért megszerezze a legszükségesebb ismereteket.


A mai kiadó már nem az, a ki volt a hajdani. A nagyközönség előtt az ő munkája szinte az utolsó perczig rejtve marad. Csak a kész mű kerül az olvasó elé, pedig voltaképpen a kiadó teszi lehetővé az irodalmi művek megjelenését.


Ha a kiadó meggazdagszik, ez az ő nemzete kulturájának a fejlettsége mellett bizonyít, mert ott sokat olvasnak, sok könyvre van szükség és az ilyen országban igen nagy tömegekben nyomathatók a könyvek, a mi viszont azt teszi lehetővé, hogy olcsó legyen a könyv.


Ez a magyarázata annak, hogy a világpiaczon a legtöbb és a legolcsóbb a német, franczia és az angol könyv. A magyar viszonyok e tekintetben - különösen az utóbbi időkben - lényegesen javultak, noha még mindig meglehetős mostohák. Nincs is az országban ötnél több számottevő kiadó. Ezzel szemben például egyedül Lipcsében több mint kétszáz igen tekintélyes kiadó van; Párisban, Berlinben, Londonban pedig egyenként legalább ötven-hatvan.


Angliában és Francziaországban sokkal kevesebb könyv jelenik meg, de viszont egy-egy művet nagyobb példány mennyiségben nyomatnak és így olcsóbbra is szabható azoknak az ára.
A külföldi és a magyar kiadó között a közönség részéről való megbecsülés tekintetében is nagy a különbség.

 

A mult esztendőben a német kiadóság elhatározta, hogy megteremti az úgynevezett „Deutsche Bücherei”-t, a mi körülbelül a német nemzeti könyvtár fogalmának felel meg és a melynek az a czélja, hogy 1913 január 1-től az egész föld kerekségén ezentúl megjelenő német könyveket Lipcsében összegyűjtsék. Nem kisebb könyvmennyiséget jelent ez a határozat, mint évenként negyven-ötvenezer könyvet, vagyis csekély tiz esztendő alatt egy fél milliót. E könyvtár részére külön palota is épül.A kiadóság megbecsülésének nem jelentéktelen eseménye volt az, hogy Frigyes Ágost szász király tavalyi trónbeszédében is megemlékezett a „Deutsche Bücherei”-ről.


A kiadók három év előtti nemzetközi kongresszusán Amsterdamban maga a külügyminiszter is megjelent és beszédet mondott, kijelentvén Hollandiának a berni egyezményhez való csatlakozását.  Hogy milyen hatalmas szervezet a kiadók nemzetközi kongresszusa, erről csak annyit, hogy annak 1896 óta élő állandó szervét, a Congrés International des Edituers-t a következő tizenöt nemzet kiadói egyletei alkotják: Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország, Egyesült-Államok, Francziaország, Anglia, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Hollandia, Lengyelország, Svédország és Svájc.


A nemzetközi bizottság elnöke, a ki a világ kiadósagának az összességét képviseli és ennek látható feje 1896-ban a párisi kongresszuson Rene Fourel, a Hachette-czég egyik főnöke volt 1897-ben Brüsszelben volt a második kongresszus, a melyen Emile Bruylant elnökölt. 1899-ben Londonban; John Murray, 1901-ben Lipcsében: Albert Brockhaus. 1906-ban Milanában; Tito Ricordi, 1908-ban Madridban; José Ruiz és végül 1910-ben Amsterdamban:: W. P, van Stockum. Az idén Budapesten megtartandó kongresszuson Ranschburg Viktor, az Athenaeum r, társulat igazgatója tölti be az elnöki tisztet, a ki azt a legközelebbi nemzetközi kongresszus ülésezéséig megtartja.


Az eddig lezajlott hét nemzetközi kongresszus összesen százhatvanhárom határozatot hozott. A kongresszus munkájának legfontosabb eredménye az volt, hogy valósággá vált az egyes államoknak a berni egyezményhez való csatlakozása, a mi által megszűnt az úgynevezett irodalmi kalózkodásoknak a lehetősége.


A nálunk most lezajló kongresszusnak, egyik legkimagaslóbb eseménye és legfontosabb eredménye, Magyarországnak a berni egyezményhez való csatlakozása lesz, a mire nézve Balogh Jenő igazságügyminiszter tesz hivatalos nyilatkozatot. A világ legelső kiadói mind itt lesznek a most megkezdődő ötnapos kongresszuson.


Tizenkét nagyfontosságú és közérdekű kérdést vitatnak meg és megállapítható egyúttal az is, hogy a tárgysorozat legtöbb pontja nemcsak a kiadók, hanem az írók és a nagyközönség érdekeit is szem előtt tartja. Ezek egyike az erkölcstelen irodalom elleni küzdelem, a mozik szerzőjogi kérdéseinek a rendezése, valamit a fordítási jogok értékesítésére szolgáló irodának a fölállítása. Ezek sok sérelemnek lesznek a megszűntetői.


A kongresszus rendezőbizottsága szórakozásokról is bőven gondoskodott a vendégek számára. A város megtekintése automobilokon történik, közben meglátogatják a külföldi kiadók a budapesti kiadó társulatokat. Az Operaházban díszelőadás lesz a vendégek tiszteletére, azután több csoportos kirándulás és pedig Visegrádra, a Tátrába, a Balaton mellé, Erdélybe és az Aldunára.


Mindenki megkapja Magyarország illusztrált ismertető füzetét, egy díszes albumot Budapest útmutatójával, képes levelező lapokat, a magyar könyvkereskedelem történetét, egy magyaros motívumú jelvényt. A hölgyek - mivel a legtöbb résztvevő nejét és családja nőtagjait is magával hozza - művészi kivitelű eredeti mezőkövesdi hímzett ritikült kapnak emlékül.  A kongresszus fővédői tisztét József főherczeg vállalta el.


A kongresszus védnökei lesznek: Lukács László miniszterelnök. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi, Beöthy László kereskedelemügyi és Balogh Jenő igazságügyminiszter, továbbá Heltai Ferencz főpolgármester, Bárczy István polgármester és Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A díszelnökök között ott van Rákosi Jenőr, Matlekovits Sándor, dr. Giesswein Sándor, Lánczy Leó és Heinrich Gusztáv.

 

A kongresszust szervező bizottság élén, mint ügyvivő elnök Ranschburg Viktor, az Athenaeum egyik igazgatója áll. Elnöktársai: Wolfner József a Singer és Wolfner-czég főnöke, Gárdos Alfréd a Franklin-Társulat főnöke, Erdősi Károly a Szent István társulat vezérigazgatója, Benkő Gyula a könyvkereskedők egyesületének elnöke, Méry Bála a zenemű kiadók egyesületének elnöke és Zilahy Simon a „Budapesti Hirlap” igazgatója.  A kongresszus munkája az Akadémia dísztermében folyik le.


Polgár Géza.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Hadügyi követelések Hadügyi követelések
Még csak jó két hónap múlva lesz vége a parlamenti szünetnek, de két...
Lefoglalták a luxushelyek összes készletét Lefoglalták a luxushelyek összes készletét
Szerdán este bekövetkezett a pesti lokálok bezáratása. Bár ez az...
Przemysl körül Przemysl körül
"Magyar katonák védik Przemyslt, tehát bevethetetlen..." Az oroszok...
Ausztria - Magyarország 2:1 (2:0) Ausztria - Magyarország 2:1 (2:0)
A fátum kiteregette denevérszárnyait a magyar csapatra. S hiába...
Tanácsadó Tanácsadó
Kérdés. Tehenészetet akarok felállítani, kaphatok-e állami...
Ladányi-dij – NSC - FTC 3:2 (0:2)
Az NSC csapata, amely az elmúlt vasárnap az MTK ellen 4:1 arányú...
Porgyűjtő egészségügyi vizsgálatok czéljából Porgyűjtő egészségügyi vizsgálatok czéljából
Berlinben állitottak fel ilyet újabban az Opera-téren. Reggeli hét...
Mozgalom a gépmunka terjesztése érdekében
Néhány esztendővel ezelőtt a magyar mezőgazdaságban is hatalmas...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98