Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1913 | Június

Könyvfejedelmek Budapesten

( A világ kiadóinak nemzetközi kongresszusa. )
Nagyjelentőségű és nemzeti kulturánkra messze kiható eseménye kezdődik a magyar könyv-, újság és zenemű- és műkiadóknak, a kiknek külföldi kartársai a világ minden tájáról Budapestre gyülekeztek, hogy itt megtartsák a Nemzetközi Kiadói Kongresszus öt napra tervezett nyolczadik összejövetelét.


Emellett az esemény mellett lehetetlen anélkül elhaladnunk, hogy a minden kulturember előtt ismeretes nagyszerű multra, mely a Gutenbergektől és az ő kortársaiktól a Sansognók, Riccardik és Brockhausokig vezet, legalább futólag vissza ne pillantsunk.


A középkor utolsó éveiben, a mikor az emberi szellem és tudós termékei csak a kéziratok lemásolása utján terjedhettek, az egész emberiségre világmegváltó hatást tett Gutenberg találmánya: a nyomtatható betű.


A nagy szellemek forradalma következett el ezzel az új találmánnyal.
Mátyás királyról jegyzi föl a történelem, hogy ő maga buzdította Karai Lászlót, a tudós budai prépostot, hogy hozasson Budára nyomdászt, s kivel az akkori idők szellemi termékeit elkészíttethessék.


Így vonult be Budára 1472-ben Velenczéből Hess András és az ő kiadásában jelent meg 1473-ban az első nyomdatermék hazánkban.  A könyvnyomtatással és ennek mérhetlen áldásaival együtt járt a könyvkereslet is s így született meg ezidőtájt a kiadó is, 1484-ben már tíz-tizenkét kiadó-könyvkereskedőt találunk Budán. Íme: Feger Tibold, Ruem György, Puep vagy Pap János, Kaym Orbán és a protestáns vallása miatt megégetett Grynaeus György.


Ám a könyvkiadás őskorában hihetetlen és ma szinte elképzelhetetlen nehézségek árán született meg egy-egy könyv. Sokszor maga az író, - föltéve hogy hatalmas pártfogója is akadt - volt a kiadó, nyomdász, korrektor, könyvkötő és könyvárus egy személyben és jó volt, ha valamelyik nagy vásáron a kiteregetett ponyvákra rakott könyvein túl tudott adni…..


Micsoda beláthatatlan távolságban van már mindez a mai fejlettségtől, a mikor a legnagyobb tömegekhez is közel férkőznek a sajtó termékei: a mikor gazdagnak, szegénynek egyformán módjában áll hogy népek sorsáról, fejlődéséről, születéséről, vagy elpusztulásától, tudományokról, művészetekről, iparról kereskedelemről, szóval egész földi létünk minden mozzanatáról könnyű szerrel és olcsó pénzért megszerezze a legszükségesebb ismereteket.


A mai kiadó már nem az, a ki volt a hajdani. A nagyközönség előtt az ő munkája szinte az utolsó perczig rejtve marad. Csak a kész mű kerül az olvasó elé, pedig voltaképpen a kiadó teszi lehetővé az irodalmi művek megjelenését.


Ha a kiadó meggazdagszik, ez az ő nemzete kulturájának a fejlettsége mellett bizonyít, mert ott sokat olvasnak, sok könyvre van szükség és az ilyen országban igen nagy tömegekben nyomathatók a könyvek, a mi viszont azt teszi lehetővé, hogy olcsó legyen a könyv.


Ez a magyarázata annak, hogy a világpiaczon a legtöbb és a legolcsóbb a német, franczia és az angol könyv. A magyar viszonyok e tekintetben - különösen az utóbbi időkben - lényegesen javultak, noha még mindig meglehetős mostohák. Nincs is az országban ötnél több számottevő kiadó. Ezzel szemben például egyedül Lipcsében több mint kétszáz igen tekintélyes kiadó van; Párisban, Berlinben, Londonban pedig egyenként legalább ötven-hatvan.


Angliában és Francziaországban sokkal kevesebb könyv jelenik meg, de viszont egy-egy művet nagyobb példány mennyiségben nyomatnak és így olcsóbbra is szabható azoknak az ára.
A külföldi és a magyar kiadó között a közönség részéről való megbecsülés tekintetében is nagy a különbség.

 

A mult esztendőben a német kiadóság elhatározta, hogy megteremti az úgynevezett „Deutsche Bücherei”-t, a mi körülbelül a német nemzeti könyvtár fogalmának felel meg és a melynek az a czélja, hogy 1913 január 1-től az egész föld kerekségén ezentúl megjelenő német könyveket Lipcsében összegyűjtsék. Nem kisebb könyvmennyiséget jelent ez a határozat, mint évenként negyven-ötvenezer könyvet, vagyis csekély tiz esztendő alatt egy fél milliót. E könyvtár részére külön palota is épül.A kiadóság megbecsülésének nem jelentéktelen eseménye volt az, hogy Frigyes Ágost szász király tavalyi trónbeszédében is megemlékezett a „Deutsche Bücherei”-ről.


A kiadók három év előtti nemzetközi kongresszusán Amsterdamban maga a külügyminiszter is megjelent és beszédet mondott, kijelentvén Hollandiának a berni egyezményhez való csatlakozását.  Hogy milyen hatalmas szervezet a kiadók nemzetközi kongresszusa, erről csak annyit, hogy annak 1896 óta élő állandó szervét, a Congrés International des Edituers-t a következő tizenöt nemzet kiadói egyletei alkotják: Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország, Egyesült-Államok, Francziaország, Anglia, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Hollandia, Lengyelország, Svédország és Svájc.


A nemzetközi bizottság elnöke, a ki a világ kiadósagának az összességét képviseli és ennek látható feje 1896-ban a párisi kongresszuson Rene Fourel, a Hachette-czég egyik főnöke volt 1897-ben Brüsszelben volt a második kongresszus, a melyen Emile Bruylant elnökölt. 1899-ben Londonban; John Murray, 1901-ben Lipcsében: Albert Brockhaus. 1906-ban Milanában; Tito Ricordi, 1908-ban Madridban; José Ruiz és végül 1910-ben Amsterdamban:: W. P, van Stockum. Az idén Budapesten megtartandó kongresszuson Ranschburg Viktor, az Athenaeum r, társulat igazgatója tölti be az elnöki tisztet, a ki azt a legközelebbi nemzetközi kongresszus ülésezéséig megtartja.


Az eddig lezajlott hét nemzetközi kongresszus összesen százhatvanhárom határozatot hozott. A kongresszus munkájának legfontosabb eredménye az volt, hogy valósággá vált az egyes államoknak a berni egyezményhez való csatlakozása, a mi által megszűnt az úgynevezett irodalmi kalózkodásoknak a lehetősége.


A nálunk most lezajló kongresszusnak, egyik legkimagaslóbb eseménye és legfontosabb eredménye, Magyarországnak a berni egyezményhez való csatlakozása lesz, a mire nézve Balogh Jenő igazságügyminiszter tesz hivatalos nyilatkozatot. A világ legelső kiadói mind itt lesznek a most megkezdődő ötnapos kongresszuson.


Tizenkét nagyfontosságú és közérdekű kérdést vitatnak meg és megállapítható egyúttal az is, hogy a tárgysorozat legtöbb pontja nemcsak a kiadók, hanem az írók és a nagyközönség érdekeit is szem előtt tartja. Ezek egyike az erkölcstelen irodalom elleni küzdelem, a mozik szerzőjogi kérdéseinek a rendezése, valamit a fordítási jogok értékesítésére szolgáló irodának a fölállítása. Ezek sok sérelemnek lesznek a megszűntetői.


A kongresszus rendezőbizottsága szórakozásokról is bőven gondoskodott a vendégek számára. A város megtekintése automobilokon történik, közben meglátogatják a külföldi kiadók a budapesti kiadó társulatokat. Az Operaházban díszelőadás lesz a vendégek tiszteletére, azután több csoportos kirándulás és pedig Visegrádra, a Tátrába, a Balaton mellé, Erdélybe és az Aldunára.


Mindenki megkapja Magyarország illusztrált ismertető füzetét, egy díszes albumot Budapest útmutatójával, képes levelező lapokat, a magyar könyvkereskedelem történetét, egy magyaros motívumú jelvényt. A hölgyek - mivel a legtöbb résztvevő nejét és családja nőtagjait is magával hozza - művészi kivitelű eredeti mezőkövesdi hímzett ritikült kapnak emlékül.  A kongresszus fővédői tisztét József főherczeg vállalta el.


A kongresszus védnökei lesznek: Lukács László miniszterelnök. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi, Beöthy László kereskedelemügyi és Balogh Jenő igazságügyminiszter, továbbá Heltai Ferencz főpolgármester, Bárczy István polgármester és Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A díszelnökök között ott van Rákosi Jenőr, Matlekovits Sándor, dr. Giesswein Sándor, Lánczy Leó és Heinrich Gusztáv.

 

A kongresszust szervező bizottság élén, mint ügyvivő elnök Ranschburg Viktor, az Athenaeum egyik igazgatója áll. Elnöktársai: Wolfner József a Singer és Wolfner-czég főnöke, Gárdos Alfréd a Franklin-Társulat főnöke, Erdősi Károly a Szent István társulat vezérigazgatója, Benkő Gyula a könyvkereskedők egyesületének elnöke, Méry Bála a zenemű kiadók egyesületének elnöke és Zilahy Simon a „Budapesti Hirlap” igazgatója.  A kongresszus munkája az Akadémia dísztermében folyik le.


Polgár Géza.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Kilítások és könyvek Kilítások és könyvek
Az Ernst-múzeum gyüjteményes kiállításának volt egy exotikus...
Soroksár – Ferencváros 4:4 (3:3) Soroksár – Ferencváros 4:4 (3:3)
A Ferencváros megint új összeállítású csapattal kísérletezett a...
Herczeg Ferenc hetven éves Herczeg Ferenc hetven éves
A természet is kedvében akart járni. Komor, esős, naptalan napok sora...
Mit hordjon a dolgozó nő? Mit hordjon a dolgozó nő?
Hadd essék itt pár szó a praktikus divatról. Mert, mi tagadás, nem...
 Máttis Teutsch János linoleum albuma (Ma folyóirat kiadása) Máttis Teutsch János linoleum albuma (Ma folyóirat kiadása)
Széles fekete foltok ömlenek egymásba, széjjel terpeszkednek,...
Decembertől decemberig Decembertől decemberig
Egy évvel ezelőtt tizennyolc és fél pengő volt a tiszai búza, ez év...
Aquincumi újdonságok Aquincumi újdonságok
Az aquincumi múzeum a főváros áldozatkészségéből és vezetőjének, dr....
Magyarország függetlenségéről beszéltek a vasárnapi képviselői beszámoló gyűléseken Magyarország függetlenségéről beszéltek a vasárnapi képviselői...
Rákospalotán vasárnap az Egyesült Keresztény Párt nagygyűlést...
Budán fogták el Hitschlert, a Budapesten vérengző SS tábornokot
Újságunk legutóbbi számában megírtuk, hogy Hitschler SS tábornok, a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98