Benzin! Valahogyan ugy hangzik, mintha jelzője volna a XX. század jellemének. Nem is szabad elsiklani a szó fölött, mert a jelenkor legnagyobbszerü alkotásai ez anyaghoz füzödnek. A motor fogalma és benzin oly szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy szét sem választhatók. E két fogalom az ok és az okozat, amely mindig együtt jár. A motor például a benzinnek köszönheti létét, s ezzel mi is a benzinnek tartozunk hálával. A benzin megvolt, s megvan azóta, mióta a petroleumot ismerik, a benzin élt az őstermészetben, s csak elő kellett hivni rejtekhelyéből. A motor, mint gép azonban mindaddig, míg a benzinről, a robbanó porszemek hajtóerejéről nem tudtunk, nem élt az emberi agyban.

Ma a benzin ugyszólván a világ mozgatója. Csak az automobilra kell gondolnunk, amelynek motorját a benzin hajtja, amely járómű ma már az egész világon a közé. Évekkel ezelőtt még csak a milliomosok kedvtelése volt benzinmotoros kocsin ülni, ma a világvárosok forgatagában ott zakatol az autobus, amely fillérekért szállitja az embereket, a koldusokat épugy, mint a királyokat. E két fogalom összetársulása tehát hatalmas alkotásokra tekinthet vissza már a közlekedés terén is. De nem áll meg ezen a ponton.

Itt van az ipar, amelynek szerszámgépeit eddig vagy a gőz vagy emberi erő, később a gáz hajtotta. Akik foglalkoztak a gépi erők térfoglalásával, s emlékeznek egy kissé a közelmult két évtizedére, tudják, hogy nem is olyan régen még a mühelyek gépierejét csak a nagyipar birta el. Hogyne, hiszen az eröt a nagy gözgéptelep szolgáltatta, amelyhez magához kellett már akkora terület, amelyen ma a mühely mindenestől elfér. Akkor még nem volt elektromos központi áramfejlesztőtelep, legfeljebb a gázat használták, ezt is csak világitásra. A géptechnika fejlödésével a gáz, mint géphatjó erökifejtés nagysága tulemelkedik az erő – erő csakhamar versenyre kelt a gőzzel. Ekkor már az eröforrás csaknem a felére csökkentett területen elfért.

Még mindig nagy volt azonban ez a terület, hiszen a városok belső részén lévő helyiségek minden négyzetmétere aranyat érő bért követel. Állandó volt a gépszerkesztők törekvése olyan gépi erőt szerkeszteni, mely a legkisebb területet foglalja el. A motorgyártás és a benzin üzembefogása adja meg a gépszerkesztő törekvésének a legujabb korszakát. Ebben a napjainknak nevezhető időben látjuk a motort benzinüzemmel olyan erőssé fejlődni, amely a még ma is élő öreg gépszerkesztők bámulatát, álmának megvalósitását jelenti.

Mert mit is jelent például az, hogy a repülőgép a maga benzimotorjával földi kapcsolat nélkül a levegőbe emelkedik? Mit jelent az, hogy a motor helyhezkötöttsége megszünt? Azt jelenti, hogy a motor épitésében elértek egy olyan fokig, ahol az erökifejtés nagysága és az erökifejtés sulya és terjedelme az első összhangot elérte.

A motornak sulya van, s ezzel a sullyal együtt egy bizonyos területet foglal el a motor. A törekvés az, hogy minél kisebb terjedelmü, minél könnyebb sulyu alkotássá lehessen tenni a motort. Ebben a küzdelemben az utolsó négy esztendő mutat föl szédületes eredményeket. A repülés problémájának megoldásához a motornak ma még a legnagyobb köze van, és ezen a téren alkották meg az eddigi elért legbámulatosabb teljesitő képességü motorokat. A cél az volt, mint emlitettük, hogy a legnagyobb erökifejtést, a legkisebb sulyu, a legkisebb terjedelmü motorral lehessen elérni.