Dtum
Login with Facebookk
1914 | Január

Mi az oka a nyúlós kenyérnek?

Méltán vethetjük fel ezt a kérdést, mert nem egyszer kerül asztalunkra olyan kenyér, a mely friss korában nyúlós, vágásnál szalonnás s pókháló finomságú szálakat eresztő, pár napos korában meg teljességgel élvezhetetlen izű és kellemetlen szagú.

A ki pedig készítette, a legjobb tudását öntötte bele, de hiszen hasztalan minden óvatosság, minden tudás és vigyázat, a kenyér, mindnyájunk mindennapi, nélkülözhetetlen, édes tápláléka mégsem olyan, mint a milyennek lennie kellene. Igaza van a szegény szántó-vető munkásembernek, hogy ha már húsra nem telik, legalább a nehéz verítékkel megkeresett kenyérből tudjon jóízűt harapni. 

Dehát tulajdonképen hol is itt a hiba? Mi az oka annak, hogy kenyerünk rossz s ehetetlen?

Ennek egyedüli okozója az a puszta szemmel nem látható apró állatka, a melyik még a sütőkemenczében sem pusztul el, s a mint kihült a kenyér, hatalmasan elszaporodik benne. A gazdasszony panaszkodik a molnárra, a pékre, emezek pedig a gazdára, hogy miért sózott a nyakukba ilyen haszontalan búzát. S ha jól megfontoljuk, igazat kell adnunk mindegyiknek, pedig tulajdonképen nincs is igazuk.

Mert már hogy tehetne arról a gazda, hogy a kedvezőtlen, rossz időjárás miatt különösen a megdőlt gabonában, vagy a sok esőtől beáztatott keresztekben ezek az apró baktériumok elszaporodtak? A molnár sem tehet róla, hogy malma nincs úgy berendezve, hogy ezeket az apró állatokat a szemtől elpusztítsa, a vásárlónak pedig igenis joga van ahoz, hogy drága pénzéért jót követeljen. 

Az ilyen gabona nagyon is rászorul az orvoslásra s lehet is orvosolni. Egyetlen hasznos gyógyszere az ilyen gabonának, a gabonamosás. Külföldön nem eszik a munkás rossz kenyeret, mert ott már nem is kerül olyan gabona forgalomba, melyet meg ne mostak volna. Nálunk is szóba került nem egyszer a búzamosás kérdése, de húzódozva fogadták, azzal takarództak, hogy a megmosott gabonát nem is lehet hosszabb időre elraktározni s nem lehet szállítani sem, mert a nedves párolgástól megfülled, megdohosodik. Meg ám, de csak akkor, ha a mosás nem kimért, pontos módszer szerint történt. Kellő gonddal és ellenőrzéssel megóvják a mosott gabonát a fülledéstől. Vagy ki merné azt állítani, hogy Németország meg Francziaország nem szállítja idegen országba mosott gabonáját? 

A búzamosáshoz való szakszerű berendezkedés költséges ugyan, de kamatait bőven és gazdagon meghozza. Meghozza pedig többféle okból. Először azért: mert a búza, mire őrlésre kerül, nagyon összeszárad, s így ha megmossuk, súlyban nyer, nem is számítva azt a nyereséget, melyet a baktériumok lemosásával szereztünk.

De még más, sokkal nagyobb jelentősége is van a búzamosásnak.
A búzából, mint, a hogy köztudomású, tízféle lisztet lehet őrölni. Ez a tízféle liszt a szerint fehérebb, finomabb, vagy barnább, a miként több vagy kevesebb korpa került bele finomabb por alakjában. Pedig, ha egy búzaszemet keresztül rágunk, annak belseje egyformán hófehér, e szerint a jó malom, de ha a czélt akarjuk, – pedig akarnunk kell, mert különben, a molyok szüretelnek helyettünk – akarnunk kell az eszközöket is; már pedig más olcsóbb eljárások és eszközök ezidőszerint rendelkezésünkre még nem állanak. 

Magának a védekezés keresztülvitele aprólékos fogásainak és tudnivalóinak ismertetésébe is, nem bocsátkozhatunk. Terünk csak annyit enged meg, hogy a figyelmet a szőlőmolyok felette kártékony voltára felkölteni igyekeztünk. A ki részletesebben és tüzetesebben is be kiván pillantani a kérdés mélyébe, az forduljon egész bizalommal az ország minden részében található magyar királyi szőlészeti és borászati kerületi felügyelőségekhez, vagy egyenesen a Magyar Királyi Állami Rovartani Állomás igazgatóságához (Budapesten, VI. ker. Oszlop-u. 2) a honnan, mint különben minden más hasonló szakkérdéshez is, érdeklődésére teljesen ingyen mindenkor kimerítő útbaigazításokat kaphat.

De ne hanyagolja el a kérdés tanulmányozását egy szőlősgazda sem, még ha most talán nincs is szőlőmoly a szőlőjében, hogy fellépte esetén is tudjon vele elbánni; ha pedig a szép május utolsó, vagy a júniusi estéken a tőkék között ide-oda csapódó lepkéket vagy virágzó fürtökön vagy gyenge hajtásokon pókhálós összebukásokat észleltünk, akkor nagyon is itt az ideje az ellene való védekezésnek.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A gyorskorcsolyázás világbajnoksága A gyorskorcsolyázás világbajnoksága
A jégsport minden barátja örülhet annak, hogy két héttel ezelőtt...
Odukban összezsúfolva tanitják az ondi és erdőbényei gyerekeket Odukban összezsúfolva tanitják az ondi és erdőbényei gyerekeket
A kultuszminiszter meggyőző cikkekben és szónoklatokban ostorozza...
Sértő Kálmán őszintén Sértő Kálmán őszintén
Parasztfiú. Huszonkét éves. A baranyai mezőkről jött egyenest a pesti...
A fémek rekvirálása A fémek rekvirálása
A közönség még mindig nincsen kellőképpen tájékozva az iránt, hogy...
Külföldi hírek Külföldi hírek
Titkos konzisztórium. Berlinből jelentik, hogy Vossische Zeitung...
Fülbetegségek, a fül részei Fülbetegségek, a fül részei
Mielőtt a fül betegségeiről beszélnénk, először legyünk tisztában...
Megbukott kiházasitási szövetkezetek Megbukott kiházasitási szövetkezetek
Lapunk legutóbbi számában megirtuk, hogy milyen álláspontot foglalt a...
Vízilabda: Magyarország – Németország 8:3 (3:2) Vízilabda: Magyarország – Németország 8:3 (3:2)
Bár a gólarány könnyű győzelmet fejez ki, mégsem volt könnyű dolga a...
Buzaring az állam pénzén Buzaring az állam pénzén
A miniszterelnök egységespárti beszédében részletesen ismertette...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98