Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1915 | November

Életmentés az elsülyedt buvárhajóból

Egyetlen hajót sem környez állandóan annyi veszedelem, mint a haditengerészet legujabb és legfélelmetesebb fegyverét: a buvárhajót.

Igaz, hogy a tengeren járó hajókra, mihelyt kimozdultak a biztos kikötőből, ezer és ezer veszély leselkedik, mégis azokról a gőzösökről, amelyek a viz szinén mozognak, valamint a vitorlásokról is, sokszorta nagyobb valószinüséggel menekülhetnek meg az utasok, ha a hajót valami szerencsétlenség miatt elhagyni kénytelenek. Ott vannak a mentőcsónakok, a mentő övek, ott vannak más hajók, amelyek, főleg a fontosabb utvonalakon elég sürüen közlekednek és amelyekről szünet nélkül figyelik a tengert. Mert akármilyen nagy is a tenger, a rajta járó hajók szigoruan betartják a megszabott utvonalat, amelyről legföllebb egy-két kilométernyire térnek el, ami igazán csekélység. Szinte azt mondhatni, hogy a tengeren épp ugy vannak országutak, mint a szárazföldön és minden hajó igyekszik lehetőleg az országuton maradni, hogy ha az egyikkel baj történik, ez könnyen kaphasson segitséget.

A buvárhajóknál másképpen áll a dolog, mert hisz ezeknek rendeltetése is más és ehhez a rendeltetéshez képest egészen más a technikai konstrukciójuk is. Nem szólva a háboruról, amelyben az ellenséges hajók százai üdlözik a buvárhajót és fenyegetik elsülyesztéssel nekirohanás által, még béke idején is egy szörnyü katasztrófa fenyegeti ezt a tengeri jármüvet állandóan: az, hogy felmondja a szolgálatot az a gépezete, amely a vizből való felmerülést és egyuttal persze a lemerülést is eszközli. Ha a buvárhajó a viz szinén van és lemerülni nem tud, ez még nem baj, mert legföllebb az ellenség kezébe kerül. Ha azonban a viz alatt járva romlik meg a gépezet, akkor háboru idején nincs menekvés: a derék személyzet sorsa meg van pecsételve: mindenki megfullad, mihelyt elfogy az oxigén, amellyel levegőjüket felfrissitik. Ugyanez a katasztrófa, sajnos, elég gyakran előfordult már béke idején is, mert az elsülyedt buvárhajónak különleges segitség szükséges és ha ilyen különleges segitségre berendezett hajó a közelben nincs, a katasztrófát nem lehet elháritani, annyival kevésbé, mert az elsülyedt buvárhajót megtalálni nagyon nehéz.

Ujabb időben mégis minden haditengerészetnél sokféle módon megpróbáltak arra nézve, hogy a buvárhajóknak ezt a rémséges veszedelmét megszüntessék, illetve lehetővé tegyék, hogy a buvárhajó személyzete magától is megmenekülhessen, ha a hajó bárminő okból elsülyed és többé nem bir a viz szinére emelkedni.

Az amerikai tengerészetnél legujabban különleges szerkezetü öltönyökkel készültek. A német tengerészetnél 1912 óta a Drägner-féle buvármentő készüléket vezették be. Ennek a készüléknek részei: egy oxigénfejlesztő, amely automatikusan frissiti az elhasznált levegőt, továbbá egy uszóöltöny, amelyhez a mentőkészülék egyes részei ugy vannak odaerősitve, hogy azonnal elfoglalják megfelelő helyüket a testen, mihelyt valaki azt magára veszi.

A lélegzőszerkezetnek is több része van, ezek: egy oxigénhenger, egy szénsavat megemésztőtömlő, egy lélegzőzsák a háton, egy orr- és szájszoritó, amely utóbbi az oxigén hengerrel függ össze. A szájra alkalmazott szoritóban két szelep van: az egyiken át a tüdőből ki lélegzett levegő az emésztőtömlőbe nyomódik, ott megtisztul és az oxigénhengeren keresztül a másik szelepen át a szájhoz tér vissza.

Az egész mentőkészüléket némi gyakorlat után bárki magára öltheti néhány másodperc alatt.

Ha baj éri a buvárhajót, felhangzik a kapitánynak, aztán tiszteknek harsogó vezényszava:
- Fel a buvármentőt!
Mindenki rögtön felkapja a magáét és az ilyen buvármentővel még napokig meg lehet maradni az esüllyedt hajóban. Ha aztán nem érkezik kivülről segitség, felnyitják a buvárhajó néhány szelepét és az emberek egymásután fölszállnak a viz szinére, miközben a buvármentő, miután sok levegő van benne, mint emelőkészülék müködik. Ha a hajó nem sülyedt mélyebbre tizenöt méternél, akkor a személyzet a buvármentő nélkül is, egyszerü hólyagokkal felszerelve elhagyja a hajót, aztán a viz szinén a jó szerencsére bizza magát.

Nagyobb mélységből előbb egy bóját (levegővel töltött nagy tömlőt) eresztenek kötélen, amelyen minden méternél csomók vannak a kapaszkodáshoz. A buvármentővel felszerelt emberek ezen kusznak fel, de az ut közepén pár percnyi pihenőt tartanak, hogy tüdejük megszokja a tetemesen kisebb külső nyomást.

Magának az elsülyedt buvárhajónak kiemelésére egy különleges szerkezetü mentőhajó szolgál, amely a hadikikötőben állomásoz és állandóan utra készen áll, ha csak egy buvárhajó távozott is onnét. Ez a mentőhajó, ha egyszer megtalálta az elsülyedt buvárhajót, pár óra alatt kiemeli azt a vizből.

Sajnos, buvárhajókat nem kisérheti utjukban egy-egy ilyen mentőhajó, még békeidőben sem. Háboruban bizony a buvármentő sem sokat ér, mert amely buvárhajót az ellenség elsülyeszt, az rögtön megtelik vizzel, belőle tehát menekülni lehetetlenség.

Sok derék német tengerész lelte igy rémes halálát a háboru alatt és sajnos, nem lehetett rajtuk segiteni. Az ellenséggel való küzdelem közben ugyanis a buvárhajó katonái nem ölthetik magukra a mentőruhát, mert ez nem arra a célra készült, hogy a hajó helyiségeiben a rendes munkát is el lehessen bennük végezni. A buvármentő nagyon nehéz, sulya 10-12 kilogramm, sőt a hátul alkalmazott ólomnehezékkel együtt majdnem husz kiló. Ennyit nem cepelhetnek magukon állandóan a katonák, akiknek olyan fürgéknek kell lenniök az ellenséggel való harcban, mint a gyiknak.

De a sülyedésben lévő buvárhajóról különben sem lehet menekülni addig, amig tovább nem sülyedhet az alsó vizrétegek rettentő nyomása miatt. Tévedés az, ami a tengerben elsülyed, a fenékig meg sem áll: a nagy mélységü vizben bizony az elsülyedt hajó nem jut mélyebbre pár száz méternél. A sülyedés eleintén gyors, de aztán egyre lassubb. Sülyedés közben azonban egyáltalán nincs mód kijutni a buvárhajóból, még pedig azért nincs, mert hiába nyitják ki a csapóajtókat a menekülésre szolgáló rekeszek fölött, a betóduló viz, valamint a hajónak lefelé mozgása lehetetlenné teszi, hogy bárminő tárgy onnan kijuthasson, amig a hajó nyugvópontra nem jutott, addigra pedig a hajószemélyzet már nincsen az élők sorában.

Ha a katasztrófa olyan körülmények közt következik be, hogy buvármentő készülék felöltésére még van idő, akkor a hajóról való kijutás következőképp történik az egész személyzet a hajónak felső rekeszébe megy és miután maga mögött betette a vizmentesen csukódó ajtót, amely a hajó belsejébe vezet, megnyitja a rekesz csapóajtaját, mire a rekesz nemsokára megtelik vizzel, a hajó pedig ennek az ujabb sulynak megfelelően még néhány métert süllyed. Ekkor azonban a rekeszből már föl lehet ereszteni a bóját és az emberek is sulyos ruhájukban akár járkálhatnak a hajó tetején, amig rájuk kerül a sor, hogy szintén fölmásszanak a bója kötelén. Mindez elég gyorsan megy, gyorsabban, mint az ember elképzelné.

Megvalósitani egy olyan találmányt, amely az elsülyedt buvárhajó személyzetének biztossá tenné a menekülését, ez az áhitott béke egyik legszebb feladata.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Drager-féle búvármentő készülék A búvármentővel felszerelt legénység a föleresztett bója kötelén elhagyja az elsüllyedt búvárhajót
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Elcserélt menyasszonyok Elcserélt menyasszonyok
Sándorfalván esketés közben kicseréltek két menyasszonyt. Pákay...
Mangalicák expressz hizlalása Mangalicák expressz hizlalása
A mangalicákat eddig zsirhizlalásra 1-1 1/2 éves korukban szokták...
A zsidótörvény „negativ rendszabálya” után pozitiv intézkedéseket sürgetett Antal István államtitkár A zsidótörvény „negativ rendszabálya” után pozitiv...
Antal István igazságügyi államtitkár, a pápai kerület képviselője,...
A favoritok győztek a szabadstílusú birkózóbajnokságokban A favoritok győztek a szabadstílusú birkózóbajnokságokban
A MÁV Golgota-úti székháza szűknek bizonyult azoknak a tömegeknek a...
A Justh-párt és a szoczialisták aradi gyülése A Justh-párt és a szoczialisták aradi gyülése
Azt a szövetséget, a melyet a Justh-párt a szocziáldemokratákkal az...
Pauler Ákos Pauler Ákos
Alighogy megjelent főművének új kiadása, melyben legfrissebb...
Baumgarten Ferencz halálának tízéves fordulójára Baumgarten Ferencz halálának tízéves fordulójára
"Da sitzt ein Pilgerim und Wandersmann", itt ül egy zarándok és...
Nemzetközi mérkőzés: Slávia – FTC 4:1 (1:1) Nemzetközi mérkőzés: Slávia – FTC 4:1 (1:1)
Prágában nagy szimpátiával fogadták a régen látott FTC-ét. Az első...
Magyar iró a királynál Magyar iró a királynál
Károly király előszót irt Korchmáros Nándor magyar iró novellás...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98