Ujra meg ujra vissza kell térnünk az olasz harctér jellemzéséhez. Nem lehet erről eleget irni, nem lehet elég dicsérő szót találni arra a szinte emberfölötti küzdelemre, amit ott a mi katonáink kifejtenek. A hadvezetőség túlnyomóan magyar katonákat állitott a legveszedelmesebb pontokra. Ebből is látszik, hogy mértékadó helyen nagyon jól tudják értékelni a mi fiaink páratlan hősiességét.

Nemrégen megnyilt a magyar (és néhány napra rá) a német képviselőház. Itt is az egész világra hangzó nyilatkozatok dicsérték a magyar katonák hősiességét s a német birodalmi kancellár különösen az olasz front eredményéről beszélt a legnagyobb elismerés és csodálat hangján. Tisza István miniszterelnök kijelentette, hogy a háboru kezdetén senkisem merte remélni, hogy az olasz harctér legelső vonalát ilyen sokáig tartani tudjuk.

Azt csak a magyar katona tudta megcsinálni, hogy az ellenség szakadatlan, dobpergésszerü ágyutüzelése dacára, több mint félév óta még az legelső vonalon sem tudott áttörni az olasz. Ehhez hasonló ellentállást a világ egyetlen háborujában sem tanusitottak még.