Dtum
Login with Facebookk
1917 | Augusztus

A pápa levele

Ezután már a halál mezeje legyen a czivilizált világ? És ez a dicsőséges és virágzó Európa, általános őrülettől ragadtatva, az őrvény felé akar sietni, hogy maga végezzen magával? Ebben a kétségbeejtő helyzetben és e nagy veszedelmek miatt mi, kik semmiféle külön politikai irányt nem követünk, kik egyik hadviselő fél kivánságaira sem hallhatunk, önző érdekeit figyelembe nem vesszük, kik kizárólagosan mint a hívők közös atyja, e tisztünk szerint járunk el, legfőbb kötelességünknek érezzük, hogy közvetítésünket és gyerekeinknek békéért könyörgő szavait, a melyeket az emberiesség és az ész diktáltak, a békére szóló újabb felhívásra használjuk fel és ezért nyomatékosan fordulunk mindazokhoz, a kik a nemzetek sorsát kezükben tartjták.


Hogy ezután ne kelljen már általánosságokra szorítkoznunk, mint a körülményeknél fogva a multban ajánlatosnak tartottuk, most határozottabb és részletesebb javaslatot teszünk és fölhívjuk a hadviselő népek kormányait, hogy az itt következő pontokra nézve egyezzenek meg, mivel úgy látszik, ezek a pontok alkalmas alapjai lehetnek az igazságos és tartós békének. A kormányok dolga, hogy ezeket a javaslatokat pontosabban állapítsák meg és kiegészítsék.


Az első alapvető gondolat az legyen, hogy az anyagi erő helyébe a jog erkölcsi erejének kell lépnie. Ebből következik, hogy igazságos megállapodást kell létrehozni a fegyverkezésnek egyidőben történő és kölcsönös csökkentéséről, megállapítandó szabályok és biztosítékok szerint, még pedig olyan mértékben, hogy a közrend fentartására szükséges és kielégítő mértéket minden államban elérje, továbbá, hogy a hadierők helyét döntőbiróságok foglalják el a békét biztosító nagy hatalommal, a melyet megállapítandó határozatok alapján gyakorol, ugyszintén büntetések megállapítását olyan állammal szemben, a mely vonakodik a nemzetközi kérdéseket döntőbirósági itélet alá bocsátani, vagy a hozott döntésnek magát alávetni. Ha ilyenképpen létrehoztuk a jog uralmát, minden akadályt elháríthatunk, a mely a népnek szabad közlekedésének utját állja, a mennyiben egyidejüleg megállapítható szabályokkal biztosíthatjuk a tengerek igazi szabadságát és közösségét, ami sok összeütközés okát szüntetheti meg és mindenkire nézve ujabb forrásait nyithatja meg a jólétnek és a haladásnak.

 

A mi a károk és hadiköltségek megtérítését illeti, e kérdés megoldására nem tudunk más eszközt, mint annak az alapelvnek a felállítását, hogy erről teljesen és kölcsönösen mondjon le mindegyik fél, a mit a leszereléssel járó jótétemény is igazol. Annál inkább, mivel e vérontás folytatása csupán gazdasági természetű okokból tarthatatlan. Ha ezzel szemben bizonyos esetek eltérő módon való kezelésére elegendő ok lenne, ezt az okot igazságosan és méltányosan kell mérlegelni. Ezek a béketárgyalások azonban a belőlük következhető megmérhetetlen előnyökkel együtt nem jöhetnek létre a nélkül, hogy a jelenleg megszállva tartott területek kölcsönösen vissza ne adnák.


Ezek szerint Németországnak teljesen ki kell ürítenie Belgiumot és egyuttal biztosítania kell ennek az államnak teljes politikai, katonai és gazdasági függetlenségét minden más hatalommal szemben, ki kell üriteni továbbá a megszállott franczia területet, a többi hadviselő államnak pedig vissza kell adnia a német gyarmatokat.


A mi a területi kérdéseket illeti, mint például az, a mely Olaszország és Ausztria, továbbá Németország és Francziaország között van, erre nézve megvan az a reménység, hogy a harczoló felek a leszereléssel járó tartós béke mérhetetlen hasznának figyelembevevésével az engedékenység szellemében fogják ezt a kérdést megvizsgálni és – mint egy korábbi alkalomkor mondtuk – az igazságosság és lehetőség határain belül számot vetnek a népek kivándorlásaival és adott esetben összhangzásba hozzák külön érdekeiket a nagy emberi társadalom általános jólétének érdekeivel.
Ugyanennek a méltányos és igazságos szellemnek kell irányítania a többi területi és politikai kérdés megvizsgálását is, főképen azokét, a melyek Örményországra, a Balkánállamokra és azokra a területekre vonatkoznak, a melyek az egykori lengyel királyság alkotórészei voltak és a melyeknek kiváló történelmi hagyományai és e háború folyamán átélt szenvedései méltán keltik fel a nemzetek rokonérzését.


Ezek azok a főbb alapelvek, a melyeken hitünk szerint fel lehet építeni a népek jövőbeli új elrendezését. Ez alapelvek olyan alkotásúak, hogy hasonló összeütközések megismétlődését lehetetlenné teszik és előkészítik azoknak a gazdasági kérdéseknek megoldását, a melyek valamennyi állam jövőjére és gazdasági jólétére nézve oly nagyon fontosak. A midőn nektek, kik a megpróbáltatásnak ez óráiban a hadviselő nemzetek sorsát intézitek, tudomásotokra juttatjuk ezeket az alapelveket, az a boldogító reménység tölt el bennünket, hogy elfogadjátok s a szörnyű harczot a mely egyre több vért ont ki czéltalanul, nemsokára befejezitek. Az egész világ elismeri, hogy valamennyi hadviselő fél fegyverének becsülete érintetlen. Nyissátok meg tehát fületeket és mi kérdésünknek és teljesítsétek azt az atyai felhívásunkat, a melyet az isteni Megváltónak, a béke fejedelmének nevében hozzátok intézünk.

 

Gondoljatok valamennyien az Istennel és az emberrel szemben való nagy felelősségetekre. Elhatározásoktól függ számtalan családnak nyugalma és öröme, ezernyi fiatal ember élete, egyszóval: a népek boldogsága, a melyeknek feltétlenül tartoztok ezzel a jótevő elhatározással. Sugallja nektek az Isten a legszentebb akaratának megfelelő elhatározást és adja az Ég, hogy kiküzdjétek kortársaitok tetszését és biztosítsatok magatoknak az eljövendő nemzeteknél a "békeszerző" nép nevét. Mi, kik imádságunkban és bünbánatunkban össze vagyunk kötve a békéért sovárgó hívekkel, kérjük a Szentlelket, világosítson meg benneteket és adjon nektek tanácsot.
Vatikán, 1917 augusztus 1.
XV. Benedek.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A „Sport-Világ” III. tornaversenye A „Sport-Világ” III. tornaversenye
A „Sport-Világ” III. tornaversenye február hó 20-án, este...
Magyarország boxoló-bajnokságai Magyarország boxoló-bajnokságai
A III. ker. TVE Határ-utcai pályáján vasárnap délután rendezték meg...
Gyóji Miklós és Mallász Gitta a Wesselényi-emlékverseny győztesei Gyóji Miklós és Mallász Gitta a Wesselényi-emlékverseny...
A Magyar Úszó Szövetség vasárnap délután másodízben rendezte Tihany...
Országos gazdagyűlés Pécsett Országos gazdagyűlés Pécsett
A magyar gazdák szeptember 3-án és 4-ikén tartották meg Pécsett...
Egy fiatal szobrász halála Egy fiatal szobrász halála
A koporsón meg a koporsó körül koszorúk ölelkeztek, szallagjaik...
Az MTK meghívásos ping-pong versenye Az MTK meghívásos ping-pong versenye
Tegnap este játszották le az MTK meghívásos férfi egyes nemzetközi...
11 millió métermázsával kevesebb buzánk termett, mint tavaly 11 millió métermázsával kevesebb buzánk termett, mint tavaly
A földmivelésügyi minisztérium augusztus hó 29-iki vetésjelentése...
Az 50 esztendős telefón multjából Az 50 esztendős telefón multjából
Érdekességek az 50 esztendős telefón multjából. - 1881 május 1: az...
Az ukrániai gabonaforgalom Az ukrániai gabonaforgalom
Az Ukrániával való béke kedvező kilátásai az Ukrániával való...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98