Schöpflin Aladár - Arany Jánosról
Derék kis tanulmányt adott ki Földessy Gyula. Minket legelső sorban a hangja kapott meg: az a rejtett, de erős s az elmélkedéseket átillatosító líra, amely fejtegetéseiből kiérzik. A tanulmány írója, mint a végén maga is megvallja, küzdelmeken, fiatalkori elfogultságokon és talán félreértéseken keresztül jutott el Aranyhoz s ennek a küzdelemnek az izgalmát s a végső megértés örömét érzem színre nyugodt fejtegetései mögött, ezért hat a tanulmány úgy, mint egy vallomás egy életnek fontos lelki eseményéről.
Ettől kapják gondolatai, melyek nem nagyon újak, az egyéni bélyeget: akár gondolták őket már előbb mások, akár nem, az író maga gondolta át valamennyit, nem mondja utána senkinek a lelkéből, Aranyban nagy nehezen megtalált gyönyörűségéből fakadtak. A tanulmány ennélfogva eredetibb, mint akárhány más a költőről szóló írás, amelyben talán több új, még eddig nem hallott adatot vagy megfigyelést találunk.
Aranyt, mint a konzervatív világszemlélet inkarnációját fogja fel s konzervatizmusából, pszichológiailag vezeti le az epikai hitelről vallott elvét, amelyet, úgy látszik - s nem alaptalanul -, költői alkotása alapelvének tart. Sem Arany konzervatizmusa, sem az epikai hitelről való nézetének ily hangsúlyozása nem új dolog, de a kettőnek összekapcsolása, az esztétikai elvnek a költő lelki struktúrájából való megmagyarázására az írónak eredeti gondolata, tudtommal az eddigi Arany-magyarázók nem látták ily tisztán ezt a kapcsolatot.
Az Arany és Petőfi közötti párhuzamban nézetem szerint túl élesen hangsúlyozza a két költő közötti ellentétet. Nem hiszem, hogy ez az ellentét annyira világnézeti lett volna, mint Földessy állítja, én inkább csak temperamentumbelinek érzem. Eszméikben több a közösség, mint amennyit Földessy megállapít.
Általában hajlama van a kategóriák kelleténél merevebb alkalmazására s ezért nem érzi ki Petőfi forradalmárságából azokat a zöngéket, amelyek egy leendő konzervatívra utalnak, sem Aranyban azokat az izgalmakat, amelyek egy leküzdött belső forradalom emlékei. Annyira tiszta tenyészetű konzervatizmus és forradalmiság, mint Földessy állítja, inkább logikai konstrukció s a valóságban nincs, éppúgy; mint ahogy pont és vonal csak a geometriában van, nem a természetben.
Vörösmartyról mondott szavai, inkább hangulatukkal, mint tartalmukkal, arra vallanak, hogy Vörösmartyhoz még nem jutott el úgy, ahogy a költő teljes megértéséhez és értékeléséhez kellene. Az olyan erősen és őszintén élvezni tudó embernek, mint ő, kívánjuk, hogy azt az életörömet is megérje valamikor.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!