Dtum
Login with Facebookk
1917 | November

A ruházat ügye

Budapest, 1917. nov. 10.

Már tavaly sok kellemetlenséget és kárt okozott a készjövedelemre utalt középosztálynak a ruházat kérdése. A mostani tél küszöbén pedig egyenesen végzetessé vált.

Magának az államnak is rengeteg pénzébe került a kérdés megoldásának mindmáig való halasztása. Nevezetesen kénytelen volt óriási beszerzési segélyt adni a tisztviselőknek és más alkalmazottaknak; de ez a pénz jóformában elenyészett, mert csak ideig-óráig mentesíthette a gondoktól az egyént, de éppen nem a családot. 

Már akkor megirtuk, a mikor a beszerzési segélyt megszavazták, hogy gyökeresebb segítség lenne, ha a ruházatnak megfelelő áron való tényleges előállításáról gondoskodnék a kormány, a melynek a háboruban minden intézkedésre van rendkívüli felhatalmazása és valóságos hatalma is. A nem állami alkalmazottak nagy tömege pedig egyenesen belesülyedt a ruhabeszerzés terén is a kiáltó nyomoruságba. Az iparos munkásság is, amely ugyan a rendes viszonyokhoz képest tüneményes összegeket keres, de azokat föl is éli, tehát a ruházatra nem igen kerül fölöslege. 

A készjövedelemből élők tömege ma valósággal lerongyolódottnak mondható.
S minthogy a háboru még tovább tart s a legjobb esetben is a rendes viszonyok helyreállása beláthatatlan időre van eltolva: a tél küszöbén még a ruhaválság is egyenesen a társadalmi rend felbomlásával fenyeget.

Nem csupán a társadalmi tisztesség követelménye a legalább türhető ruházkodás, hanem az egészségé is. A hideg elleni védelem meghiusulása mellett a kénytelen szennyesség, tehát a különböző betegségek csiráinak terjesztése is olyan veszedelem, a mely később még sulyosabb intézkedések megtevésére fogja kényszeríteni a kormányt, mintha most erélyes akarattal véget vet a mizériának. 

Végre a tizenhetedik órában kinevezték a ruházati bizottságot, amelynek azonban mindeddig még a készletekről való adatok nincsenek birtokában. Németországban már több mint egy éve rendezték az ügyet annyiban, hogy mindenki a legszerényebb mértékben ugyan, de hozzájuthat, még pedig türhető áron a legszükségesebb ruhához.

Ausztriában is megkezdték már a ruhaellátás biztosítását, csak nálunk maradtunk el a hagyományos kényelmességgel. Természetes, hogy egy bizonyos osztály, amely könnyen jutott pénzhez, nem érzi annyira a ruhaszükséglet sulyát. Panaszkodik legfőlebb a drága árakra, de feslett ruháinak rongyait nem kénytelen foltozgattatni. Ámde ne ezeket vegyék irányadóul, sőt még a háborus konjunktura árait se tekintsék: hanem egyedül azt, hogy a polgárság egy igen nagy, még pedig értékesebb része nem bírja semmiképen megszerezni a legszükségesebb öltözetet sem.

A szerencsétlen maximálások a mult években teljesen ellenkező hatást eredményeztek. Hogy mennyire lehetett volna helyesebben rendelkezni, azt az osztrák állapotok mutatták. Mert amikor a mi maximált lábbeli-áraink mellett a cipő párjáért 200 koronát vagy többet is kérhettek nálunk, ugyanakkor Ausztriában azonos minőségű cipő 60-70 koronán volt vásárolható, de csak ott helyben.

Mert nálunk a boltban a 70 koronás bécsi cipő már 200 koronára ugrott, szabatosan és pontosan kiszámítva a maximálási rendelet alapján. Itt is garázdálkodhatott a lánckereskedés, amely más néven a szigoru tilalom dacára, most is megvan, kifoszthatására a könnyelmű, felkapott elemeknek, de megnyomorítására a rendes életmódu városi osztálynak. 

Hogy a nyers anyag ára szigoru ellenőrzés mellett semmiképen sem lehet olyan nagy, és a nyers anyag egyes nemei sem olyan ritkák, (amint azt a köztapasztalat tudja), hogy a horribilis áruuzsorát okolják meg, azt a már emlitett bécsi példa bizonyítja.

Ki is használták ezt az alkalmat, természetesen kevésbé az egyesek, mint a viszontelárusítók, s azért korlátozták ujabban oly szigoruan Ausztriában a ruházati cikkek elárusítását, illetőleg rendezték azok elosztását. Hogy mennyiben vált be rendszerük, arról még nem lehet megbízható képünk. De ha nálunk javítani akarnak a türhetetlen helyzeten, amint hogy kell azt akarni, semmivel sem érhetik el a célt jobban, mint azzal, hogy a kormány felügyelete és támogatása alatt működő bizottság a megfelelő nyers árut biztosítsa, akár kényszerrendszabály utján.

A hadvezetőség, amelynek a pótló emberanyagot, munkaerőt és minden szükségleti tárgyat a harctér mögött élő polgárságtól kell várnia, már a hadsereg zavartalan továbbműködésének biztosítása végett is bizonyára szívesen nyújt segédkezet, hogy a polgárság öltözetbeli ellátása is, természetesen a szükséghez mérten, biztosítassék.

Amikor a törvény a munkakényszert oly magas korhatárig kiterjesztette, hogy azt a hadsereg teljesen föl nem használta, akkor nem elérhetetlen dolog az, hogy a hadkötelezett iparosok föl nem használt része a nyers anyag kikészítésére használtassék föl. Sőt van elég szövőiparos vagy a szövést háziiparilag űzött, de erre be is tanítható, továbbá szabó, timár, cipész stb. foglyunk is. Ha ezeket kellő képen csoportosítják, a ruházati cikkek előállítása, hogy legalább a legégetőbb szükséget fedezze, tetemesen meg lehet könnyítve. Szükséges tehát, hogy a bizottság mintegy konkurrenciát csináljon az árdrágító vállalkozóknak, s ekképpen is siettessék az árak normalizálását. 
Mindeddig csak azt láttuk, hogy a vállalkozókhoz senki sem nyult: egyes vállalatok az etikailag és gazdaságilag megengedhető felemelt hasznon felül egyenesen a nagyközönség rovására s a hazárd-költekezők rossz példáinak sokszorosításával növelték szertelen ugrással vagyonukat.

Ha csak szerencsés üzleti konjunktura utján, vagy a nagyobb és sikeres munkakiterjesztéssel szerez nagy vagyont a vállalkozó: azt józanul senki sem irigyelheti vagy kifogásolhatja. Mihelyt azonban a vagyon a társadalom más, sőt nagyobb részének nyilt kifosztásával növekszik; ez ellen kötelessége az államhatalomnak sorompót emelni s a gyöngébb tömeget megvédelmezni. És ma nemcsak védelemről van szó, hanem értékes elemek pusztulásáról. 

A bizottság egyik elve volna, hogy a szükséglet beszerzését azzal is biztosítsa, hogy a szertelen ruhavásárlást korlátozza. Ha ezt megteheti, mindenesetre nagy megnyugvást szerez és a közönség köszönetére lesz méltó. Hiszen a ruhabeszerzés egyik nagy nehézsége az is, hogy a meggazdagodott elemek teljesen fölösleges módon bármi áron elvásárolják a vásárló elől az árukat s valósággal azt a halmozást űzik, a mely például Németországban már huzamos idő óta, teljesen jogos üldözés tárgya. 

Ám legyen szabad a bevásárlási jog a luxus-cikkek terén. Aki pénzpazarló betegségbe esett, ám elégítse ki oktalan szenvedélyét, noha a társadalmi etika szempontjából talán ez sem közömbös dolog, amikor az erkölcsi erők fokozásának szükségét hirdetik a körülmények. De ez már éppen bűnös anomália, hogy az intelligencia azért fázzék és járjon rongyban, mert a pénzhajhászok nem tudják már, mi módon hágjanak könnyen szerzett vagyonuk nyakára. 

Örs

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A háború alatt újra előkerültek a házi szövőkeretek Női divatüzlet kirakata
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Hengereltek korongozóink Hengereltek korongozóink
Magyarország ? Ausztria 8:1 (3:0, 2:1, 3:0) A két ország...
Kiss József jubileuma Kiss József jubileuma
Az irodalom és a közönség együtt ünnepelte Kiss Józsefet, a ki most...
A levegő ellenállása A levegő ellenállása
A levegő ellenállásának törvényeit csak legujabban kezdik a tudósok...
A légköri oxigén eredete A légköri oxigén eredete
G. Tamman göttingai egyetemi tanár - akinek zseniális kutatásai már...
Az értelmi fok mérőszáma Az értelmi fok mérőszáma
A legutóbbi londoni angol-japán kiállitáson élénk feltünést keltett...
Pestises patkányok pusztitása Pestises patkányok pusztitása
Régen tudják már, hogy a patkányok veszedelmes terjesztői számos...
A Kékszakállú herczeg  - Irta Pekár Gyula A Kékszakállú herczeg - Irta Pekár Gyula
Az antik mithologiák rég eltüntek az istenek alkonyában, elhagyatvák...
Mesterséges vizesés Mesterséges vizesés
Az alább látható vizesés képe nélkül aligha találná ki az olvasó a...
Gázmérgezés áldozatai Gázmérgezés áldozatai
A főváros budai részében, az Albrecht-uton deczember 8-9-ike közti...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98