Dtum
Login with Facebookk
1920 | Április

A valuta-kérdés svájci megvilágitásban

A Baseler Handelsbank igazgatóságának most közzétett évi jelentése a nemzetközi valutaviszonyok alakulásáról a következő figyelemreméltó fejtegetéseket közli: 

A gazdasági kérdések gyúpontjában a valuta-probléma áll.
A háboru előtt a rendezett valutáju országokban a devizák csak csekély mérvben távolodtak el a paritástól, minthogy a fizetési mérleg egyensulyát nemesfémek küldésével automatikusan fenn lehetett tartani.

A háboru folyamán ebben nagy változás állott be.
A jegybankok a nemesfémet tezaurálták, amely a legtöbb háborus államban különben sem lett volna elegendő, hogy a fizetési mérleg egyre növekvő hiányát kiegyenlitse. Muló enyhülést okozott ugyan a külföldi követelések és külföldi tőkebefektetések likvidálása, valamint hitelek felvétele a külföldről; de végül is ezek a segélyforrások, amelyek a hadviselő államoknak nagyobb vagy kisebb mértékben rendelkezésére állottak, kimerültek, mig másrészt a háboru által kiváltott szociális mozgalom, valamint más okok a termelésnek az előbbeni mérvben leendő ujrafelvételét meg nem engedték. Igy fejlődött ki fokozatosan a jelenlegi kritikus állapot.


Legjobban áll azon országok valutája, amelyek – mint Kina és India – távol az európai hadszintértől, abban a helyzetben voltak, hogy teljesen a termelésüknek éljenek, és amelyeknek valutája az ezüst-piacon beállott áremelkedésből hasznot huzott. 

Másodsorban legjobban állnak a semleges országok (Spanyolország, Hollandia, Svájc), valamint egyes hadviselő államok valutája, amelyek a háboruba való késői beavatkozásuk (Egyesült- Államok), avagy csekély részvételek folytán (Japán, Brazilia) nem érezték meg a háboru valutarontó hatását.

Harmadsorban következnek a nyugati államok a következő sorrendben (valutájuk leromlása arányában): Anglia, Franciaország, Olaszország.

A legalacsonyabban áll a közép- és keleteurópai államok valutája, amelyeknél az általános okokhoz még különös körülmények is járulnak, mint a forradalom és a kiterjedt vagyonmenekülés Németországban, a pénzközösség és a bizonytalan valutáris viszonyok gyermekbetegségei az osztrák-magyar monarchiából alakult államokban, valamint a politikai és gazdasági káosz Oroszországban.

A devizapiac e helyzete mindenütt gátlólag hat; a magas valutáju országokra nézve veszteségeket jelent a külföldi tőkebefektetésnél; jelenti továbbá a kivitel megakadályozását és a saját ipar veszélyeztetését erőltetett olcsó behozatal folytán. Az alacsony valutáju országokban pedig e valutáris helyzet a behozatal megnehezitését és az amugy is nehéz megélhetés módfeletti megdrágitását vonja maga után. Ebből következik, hogy a világgazdaságban érdekelt valamennyi államra nézve szolidáris érdek e téren orvoslást keresni. 

Svájc, amelyet már a háboru közvetve nagy mértékben érintett, az átmeneti idő nehézségeit szintén teljesen megérzi. A külföldi tőkeveszteségek a devizaárfolyamok alakulása folytán lényegesen emelkedtek, másrészt a munkások és alkalmazottak bérmozgalma, valamint a munkaidő megröviditése a termelést oly mértékben drágitotta meg, mely a jövőre nézve nagy aggodalmakra szolgáltat okot annál is inkább, mert a svájci valuta magas állása már önmagában is gátlólag hat a kivitelre.

A devizapiac katasztrofális állapotára való tekintettel a szövetségi tanács 1919. december 25-én oly értelmü határozatot hozott, mely szerint a részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek bizonyos feltételek mellett megengedtetett az aktiváikban beállott valutáris veszteségeiket 20 évi időtartamra felosztani. Ezzel az engedéllyel kétségtelenül nagy számu svájci részvénytársaság élni fog és többek között a Bank für Transportwerke. Glarusban is, amely annakidején a Basler Handelsbank közremüködése mellett alakult és amelynek üzleti programmja felöleli a közlekedésügy körébe eső fináncüzleteket, még pedig elsősorban a volt Duna-monarchiában.

A koronának minden tapasztalatot felülmuló áresése miatt ez a vállalat kénytelen volt kötvényeinek tulajdonosait közgyülésre egybehivni, amely 10 évi időre a kötvények fix kamatlábát az üzleteredményektől függő változó kamatlábbá alakitotta át. Mint a szóbanforgó vállalat hitelezője, a Basler Handelsbank is hozzájárult ehhez a határozathoz.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A „bomladozó Oroszország” A „bomladozó Oroszország”
Ilyen czimmel jelent meg egy rajz Amerikában, egyik nagy képes...
Népipari kiállítás a régi országházban Népipari kiállítás a régi országházban
Érdekes kiállítás nyílt meg a napokban a régi ideiglenes...
Pipogya a magyar
1887-88. körül még kevés biczikli volt Magyarországon. Kolozsvárt...
A pénz, mint ragályterjesztő A pénz, mint ragályterjesztő
A pénz olyan tárgy, mely a legnagyobb forgalomban van folytonosan, de...
A föld arculatának változásai A föld arculatának változásai
Bölsche Vilmos, kiváló természettudós, foglalkozott ezekkel a...
Fekete fáklya Fekete fáklya
Régi arab mondás szerint minden földi halandóban fekete pont lappang,...
Kray István báró az MLSz elnöke Kray István báró az MLSz elnöke
Az MLSz. legutóbbi rendes közgyűlésén az egyesületeket reprezentáló...
Medgyaszay Medgyaszay
Megint fellép és énekel egy Andrássy-uti kabaréban, s különös...
Megindult a dánrendszerű gyomai szövetkezeti vajgyár üzeme Megindult a dánrendszerű gyomai szövetkezeti vajgyár üzeme
Az Országos Tejszövetkezeti Központ Gyomán dán rendszerű vajgyárat...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98