Dtum
Login with Facebookk
1920 | Április

A valuta-kérdés svájci megvilágitásban

A Baseler Handelsbank igazgatóságának most közzétett évi jelentése a nemzetközi valutaviszonyok alakulásáról a következő figyelemreméltó fejtegetéseket közli: 

A gazdasági kérdések gyúpontjában a valuta-probléma áll.
A háboru előtt a rendezett valutáju országokban a devizák csak csekély mérvben távolodtak el a paritástól, minthogy a fizetési mérleg egyensulyát nemesfémek küldésével automatikusan fenn lehetett tartani.

A háboru folyamán ebben nagy változás állott be.
A jegybankok a nemesfémet tezaurálták, amely a legtöbb háborus államban különben sem lett volna elegendő, hogy a fizetési mérleg egyre növekvő hiányát kiegyenlitse. Muló enyhülést okozott ugyan a külföldi követelések és külföldi tőkebefektetések likvidálása, valamint hitelek felvétele a külföldről; de végül is ezek a segélyforrások, amelyek a hadviselő államoknak nagyobb vagy kisebb mértékben rendelkezésére állottak, kimerültek, mig másrészt a háboru által kiváltott szociális mozgalom, valamint más okok a termelésnek az előbbeni mérvben leendő ujrafelvételét meg nem engedték. Igy fejlődött ki fokozatosan a jelenlegi kritikus állapot.


Legjobban áll azon országok valutája, amelyek – mint Kina és India – távol az európai hadszintértől, abban a helyzetben voltak, hogy teljesen a termelésüknek éljenek, és amelyeknek valutája az ezüst-piacon beállott áremelkedésből hasznot huzott. 

Másodsorban legjobban állnak a semleges országok (Spanyolország, Hollandia, Svájc), valamint egyes hadviselő államok valutája, amelyek a háboruba való késői beavatkozásuk (Egyesült- Államok), avagy csekély részvételek folytán (Japán, Brazilia) nem érezték meg a háboru valutarontó hatását.

Harmadsorban következnek a nyugati államok a következő sorrendben (valutájuk leromlása arányában): Anglia, Franciaország, Olaszország.

A legalacsonyabban áll a közép- és keleteurópai államok valutája, amelyeknél az általános okokhoz még különös körülmények is járulnak, mint a forradalom és a kiterjedt vagyonmenekülés Németországban, a pénzközösség és a bizonytalan valutáris viszonyok gyermekbetegségei az osztrák-magyar monarchiából alakult államokban, valamint a politikai és gazdasági káosz Oroszországban.

A devizapiac e helyzete mindenütt gátlólag hat; a magas valutáju országokra nézve veszteségeket jelent a külföldi tőkebefektetésnél; jelenti továbbá a kivitel megakadályozását és a saját ipar veszélyeztetését erőltetett olcsó behozatal folytán. Az alacsony valutáju országokban pedig e valutáris helyzet a behozatal megnehezitését és az amugy is nehéz megélhetés módfeletti megdrágitását vonja maga után. Ebből következik, hogy a világgazdaságban érdekelt valamennyi államra nézve szolidáris érdek e téren orvoslást keresni. 

Svájc, amelyet már a háboru közvetve nagy mértékben érintett, az átmeneti idő nehézségeit szintén teljesen megérzi. A külföldi tőkeveszteségek a devizaárfolyamok alakulása folytán lényegesen emelkedtek, másrészt a munkások és alkalmazottak bérmozgalma, valamint a munkaidő megröviditése a termelést oly mértékben drágitotta meg, mely a jövőre nézve nagy aggodalmakra szolgáltat okot annál is inkább, mert a svájci valuta magas állása már önmagában is gátlólag hat a kivitelre.

A devizapiac katasztrofális állapotára való tekintettel a szövetségi tanács 1919. december 25-én oly értelmü határozatot hozott, mely szerint a részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek bizonyos feltételek mellett megengedtetett az aktiváikban beállott valutáris veszteségeiket 20 évi időtartamra felosztani. Ezzel az engedéllyel kétségtelenül nagy számu svájci részvénytársaság élni fog és többek között a Bank für Transportwerke. Glarusban is, amely annakidején a Basler Handelsbank közremüködése mellett alakult és amelynek üzleti programmja felöleli a közlekedésügy körébe eső fináncüzleteket, még pedig elsősorban a volt Duna-monarchiában.

A koronának minden tapasztalatot felülmuló áresése miatt ez a vállalat kénytelen volt kötvényeinek tulajdonosait közgyülésre egybehivni, amely 10 évi időre a kötvények fix kamatlábát az üzleteredményektől függő változó kamatlábbá alakitotta át. Mint a szóbanforgó vállalat hitelezője, a Basler Handelsbank is hozzájárult ehhez a határozathoz.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A A "Temes" monitor
Háborunk történetében meg lesz örökitve a Temes monitor: tisztjeinek...
A világegyetem építőkövei - molekulák A világegyetem építőkövei - molekulák
A világegyetem építőkövei alatt nem szószoros értelemben vett téglát,...
Menelik császár halála Menelik császár halála
1844-ben született, tehát még csak hatvankilencz éves volt, de alig...
A kereskedelemnek szabadságra van szüksége A kereskedelemnek szabadságra van szüksége
A Magyar Kereskedők Egyesülete vasárnap délután közélelmezési...
Vilmos császár doorni kastélyában megszűnt az udvari etikett Vilmos császár doorni kastélyában megszűnt az udvari etikett
Ebéden Vilmos császárnál címen Annie Quensel cikket írt a Presse...
Tájkép csata előtt Tájkép csata előtt
A brit és a francia hadvezetés között viták voltak arról, mekkora...
A magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások A magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások
Mult heti számunkban jelentettük, hogy julius hó 15-én Ausztriával...
Hétszázötven korona értékü ajándék Hétszázötven korona értékü ajándék
Pünkösd vasárnapjának délelőttjén nagy csoportok verődtek össze a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98