A hónap rövidhíreiből

1920 | Február

A hadikölcsön-szelvények beváltása

A pénzügyminiszter hirdetményileg közzéteszi, hogy a VI. hadikölcsön (1917 májusban kibocsájtott 6%-os járadékkölcsön) és a VII. hadikölcsön (1917 novemberben kibocsátott 6%-os járadékkölcsön) február 1-től kezdve esedékes szelvényei beváltásra kerültek ama korlátok között, amelyeket a 10134/1919. sz. pénzügyminiszteri hirdetmény (megjelent a Magyar Kereskedők Lapja 1920 január 4-iki számában) előir.

Az ántánt és az oroszországi kereskedelmi forgalom megkezdése
Páris, február 7.

A legfelsőbb gazdasági tanács tegnap tartotta meg első ülését, amelyen Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán és Belgium képviseltették magukat. Az ülésen a Szovjetoroszországgal való kereskedelmi összeköttetés helyreállitásának kérdéséről volt szó. Mint az ujságok irják, a gazdasági tanács a legközelebbi időben a váltóárfolyam javitásának kérdésével is fog foglalkozni s ecélból külön értekezletet hiv egybe. A gazdasági tanács Középeurópa élelmezésének kérdését is tanácskozás tárgyává teszi. (MTI.)

Egy érdekes pör a tőzsde fegyelmi birósága előtt

Tegnap délután folytatta a tőzsde fegyelmi birósága dr. Kiss Béla tőzsdetag fegyelmi ügyét, akit tudvalevően azzal vádoltak, hogy a kommunizmus kezdetén a régi világrendszer ellen beszélt. Bár több tanu Kiss Béla mellett vallott, mégis a tőzsde fegyelmi tanácsa feddésre itélte Kiss Bélát.

A postapénz és kékpénz

Az utóbbi időben ismét javul a postapénz árfolyama. A tizezer koronás bankjegy diszázsiója már eltünt, sőt most ujabban keresik a tizezer koronás bankjegyeket és legutóbbi napokban már 40-60 korona ráfizetés mellett keresték a tizezer koronást. Javult a bécsi kifizetés is. Bécsben az utóbbi napokban igen erősen vált érezhetővé az effektiv pénzhiány és a lanyha irányzat egyik oka főleg ennek tulajdonitható.

A kormány nem veszi át a Központi Jelzálogbank részvényeit

A Magyar Tőzsde mai száma közli azt a meglepő hirt, hogy a pénzügyi kormány nem veszi át a Központi Jelzálogbank részvénymajoritását a Wiener Bank-Vereintől. Mint ismeretes, még Szende Pál idejében indultak meg ezirányban a tárgyalások és már meg is állapodtak, hogy a Pénzintézeti Központ átvesz a pénzügyi kormány részére 6 millió korona névértékü Központi Jelzálogbank részvényt. Természetes, hogy e refü következtében a Központi Jelzálogbanknál személyi változások várhatók, mert néhány vezető, akik a Wiener Bank-Verein ellen exponálták magukat, most kénytelen lesz elhagyni állását.

Tőkeemelések

A Chinoin gyógyszer- és vegyészeti termékeke gyára r.-t. – értesülésünk szerint – február 21-ére rendkivüli közgyülést hivott össze alaptőkéjének felemelése ügyében.

A Hazai Bank igazgatósága a jövő héten tartó ülésén elhatározta a társaság alaptőkéjének felemelését.

Alaptőkét emel a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság is.

Tőkét emel a Budapesti Iparbank Rt. és a kormány hozzájárult a Szent István Tápszermüvek Rt. kétmilliós alaptőkéjének 4 millió koronára való felemeléséhez.

Végül az Első Magyar Papiripar Rt. e hó 24-ére rendkivüli közgyülést hivott egybe alaptőkéjének 10 millió koronáról 15 millió koronára leendő felemelése ügyében.

A cipőgyárosok közgyülése

A Magyar Cipőgyárosok Országos Egyesülete Neugebauer Sándor elnöklete alatt rendes közgyülést tartott, melyen dr. Bacher Pál főtitkár előterjesztette évi jelentését, amelyet a közgyülés tudomásul vett és elhatározta, hogy fölkéri a kereskedelemügyi minisztert, mozditsa elő addig is, mig a hazai bőrgyárak termelése megfelelően megindul, készbőrök külföldről való hozatalát. Végül a választásokat ejtették meg, melynek során Benedict Norbertet elnökké, Neugebauer Sándort társelnökké, Lichtmann Miksát alelnökké megválasztották.

Mozdonyokat kapunk Németországból

Még Vázsonyi Jenő kormánybiztossága alatt történt, hogy a Máv. Németországban 100 mozdonyt kötött le. Mint a Hétfői Napló jól informált helyről értesül, a 100 mozdonyból 10 már meg is érkezett, 40 pedig uton van. A németek kilátásba helyezték, hogy a hátralévő 50 mozdonyt is, mihelyt elkészülnek, leszállitják.

Szappanban nagy a hiány

Ugy hirlik, hogy a budapesti gyárak a névleg 60% zsirtartalmu szinszappan jelenleg érvényben levő 56 K árát ismét föl akarják emelni, a nyersanyagok drágulására való hivatkozással. Van ugyan valamelyes importált áru is a piacon, de a közönség nemcsak azért nem veszi szivesen, mert alakját nem tudja megszokni, hanem még inkább azért, mert sok megbizhatatlan minőség került forgalomba. Az igazán elsőrendü, dus zsirsavtartalmu külföldi szappant többnyire a kisebb budapesti gyárak vásárolják össze és átdolgozzák silányabb minőségre.