Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1922 | Február

Móricz Zsigmond - Halvány fénykéve

Betegen, alvástalan fekszem kilencven napja, éjfélutánokig s még mindig nem tudok magammal foglalkozni. Ha szememet lehunyom, fáradtan és az erek dagadt sajgását lesem, akkor is sietek másra gondolni. Lelkeket, pozitívumokat, idegen életeket.

Ha önmagam figyelő őrszeme volnék, most naplót írnék.

Így csak jegyzeteket jegyzek föl margókra az éji lámpa halvány fénykévéjében.

*

Laodameia

Még most is a régi érzés zsibongat végig Babits nyelvének e tavaszi friss szelétől, amely kisöpri a klasszikus irodalom dohosságát. Az iskola pállott nyelve után, a latin, görög klasszikusok "puska" szaga után élet és pezsgő friss élet: görög szójegyek alatt.

A szépművű ódon csészékben eleven új bor. Ó Prótesiláos, aki elsőnek pattansz ki a partra, mert:

"Benned ég a tűz, ösztönöz
és úgy nevezed: dicsőség"
"e tűz gyujtja a bűnt, gyujtja a háborút."
"S téged nagyszerű bűn, nagyszerű háború
meg nem tagadunk örökké."

A fiatal bor tavaszi erjedése ez a klasszikai darab: forradalom: a természet erőinek harca a becsületért, igazságért, a művészetért.

*

A kiáltásba kitörő fájdalom, már öröm; a szavakba ömlő tehetetlenség már erő; a megjelenő Semmi, már Valami: a Tóth Árpád siráma "Az öröm illan", már a megrögzített, a szépség szárnyán itt táncoló, a versekbe fűzött drága gyöngysorrá vált szegénység, szomorúság és tűnődés soha el nem illanó öröme.

*

"Ketten mentek egymás mellett
ketten, lelkek életén túl.

Szól az egyik: így nem hallom
gondolkozzál hangosabban.

Szól a másik: ne is halld meg,
majd csak sírok csendesen."

E titokzatos dialóg örökös a férfi lélek s az asszonylélek között.


A Lányi Sarolta: Napjaim c. verses könyvét mohón olvastam végig, mint minden nőíró könyvét, az asszonyi lélek külön, saját hangjaiért. De éppen ezeket ritkán kapja az ember (a férfi): emberi (női) hangok helyett csak a férfihang visszhangja szól fátyolosan kissé a női szív érzéseitől áterezve.

Ez a könyv igen, ez a Százarcú Szerelem vágya, epedése, küzdelme, jajja a Nő szívében. Megdöbbentően Nő. A küzdő kézre esküvő, tenyérbebújt ijedtszívű madár dalai ...

*

Kéjben fogant, teherben tömörült, kínnal kiszült lények, élők, mint az Ember, a Kemény Simon versei.

*

Ifjúságom legmélyebb emlékéhez menekültem: Shakespeare Athéni Timonját kerestem föl.

Bizonyára ez a legtipikusabb Shakespeare darab: feszültsége nem kisebb, mint a Machbeté, III. Richardé, nagyobb mint a Hamleté. S témaköre, az embergyűlölő nemes lélek problémája szélesebb, mélyebb, mint egy valamely mégoly emésztő szenvedélyé is.

De ma, Timonon keresztül kitisztult bennem valami, ami régen kínoz, ifjúságom óta, valahányszor Shakespeare-t olvasom.

Sokszor gondoltam arra, hogy mégis-mégis lehetetlen, hogy az a vadorzó írta e darabokat: de holmi lélektani ok mégis amellett szól, hogy csak civilizálatlan barbár írhatta őket: Shakespeare-nek közös vonása tragikai hőseivel, hogy soha nem rendül meg önbizalma, kitűzött célban s a végrehajtás akció-jogosultságában való hite. Csak egy vadember bír ekkora kezdőenergiával, amely végig s egy életen át hajt, az indulás hevességével.

A Shakespeare hősei nem tragikus hősök, hanem tragikai hősök.

Nem emberek, hanem elgondolások, koncepciók, kompozíciók.

Timon, Lear király, Othello, Machbeth, III. Richard, figurák, nem élő emberek; az élet gazdagságával, színével, nyűgeivel, bajaival, kínjaival, hanem egy határozott lelki vágányon futó figurák: elgondolások, agy produktumok, akik sohasem éltek, hanem magukban, mint fókuszban felgyűjtik az odatartozó karaktervonások erdejét.

S ezzel Shakespeare egy rendkívüli, egy napóleoni hódító lendülettel megteremtette s 300 éve megszabta a színpad művészetét, de el is ugrott az élettől. A shakespearei színpad egy deszkákon nőtt művészet, amelynek csak érintkezési pontjai vannak, az élettel, amelyből merít, de az élettől elszakadtan, magában nő s virágzik ki fantasztikus önlétté.

A kiindulási pontja: az egyén fölfedezése. Az egyén számtalan alakban pattan elő. De a társadalmi, családi, emberek viszonylatából előálló problémákig nem nő ki. Igaz, az egyén, keze közt úgy is sok mindent érint e viszonylatokból, de egyénen túli probléma nem kelti föl alkotó érdeklődését.

Az Ego-nak ez a művészi, sőt mesterségbeli túlzsúfoltsága idézi elő a dikció hallatlan és állandó bőségét: hol volt élő ember, aki néma s megdöbbent szerelmét Romeo szóáradatával fejezte volna ki; elnémító, elkeserítő dühét a Timon szóförgetegével okádja elő; asszony, aki Volumnia áradatát, mely mindent megcsúfol amit az asszonyokról tudunk.

De Shakespeare-nek a valóság nem fontos, neki fontos a színpad. Minden halmozva, kizsigerezve, semmi soha nem zavartan, tétován. Itt a hős hős, a fösvény fösvény, a bősz apa bősz, a szerelmes szerelmes, a dühös dühöngő, a nemes nagylelkű, a ravasz feneketlen, a viccelő viccrakéta, a Hamlet haláláig Hamlet s Timon a síron túl is Timon.

*

Visszajár egy nyári emlékem, kéziratban olvastam Tersánszky Józsi Jenőnek egy kis darabját, mely a cigányprímások kisvárosi titkos és fantasztikusan cigány életét nyitja ki. A társadalmi életnek egy ismeretlen szigetet, Oceaniáját tárja föl. Aki valaha kisvárosban élt, ha soha nem volt is a prímásék lakásán mégis igaznak s ismerősnek s megdöbbentőnek látja a robotba zenét művelő, az egy elázott vendégtől elszántan "kereső" a hajnalban maguk örömére lumpoló csodálatos nép figuráit. Az úriasságnak, immoralitásnak, szemétdombnak s emberi finomságoknak speciális vegyüléke. A fehér faj után epekedő indiai pária, a szerelmében felborult lélek hisztériás nyomora a cigány férfi s nő elámító ős és vad természetessége, s mindez a magyar kisvárosi cigány valódi hangjaiban ...

Tersánszky a mi társadalmi életünknek egy olyan mély rétegét tudja: a kisváros züllölt salakját, hogy páratlan ez egzotikus életsorsok igazságában.

*

Epitáfiumra pályázik Gerlemadarával Kertész István: búcsút akar venni az írástól? Vagy mért söpörte össze egy könyvbe egész múltját: három remeklő darab mellett annyi ifjonti zsöngét. A remek kötelez.

*

Az asszonyi lélek, az emberi lélek megkísértése a pénz által: ez a Füst Milán Aranytálán becses valutájú két és fél "guinea".

Füst Milán bányász, aki csákányával a pszichikai igazságok aranyerei után kutat: már tartja a telért és egyre dúsabban aknáz.

Nincs senki irodalmunkban, aki az ő kincses hegyeit már furkálta volna: maga fedezte fel s maga bányássza ki a maga Kálvária-Kupját. Már nyakig áll a hegyben és egyre szebb és egyre finomabb kincseket lel.

*

Két év óta etnáz, tombol, harsog: mint a lelkiismeret a Kosztolányi tolla, s mint a szív a vívódásban, kincseket gór: Néró nagyszerű.

*

Ady Endre. Mióta a föld a napból kiszakadt, évmilliárdok teltek s lám annyira lehűlt, hogy a hátán ember él: a Költő is a Napból kiszállt izzó, íves fénycsóva ... Immár Adyn is Tudomány korallzátonyok kezdenek rakodni: s konzerválják torzan a formát. Hű Révész Béla, első életíró, talán az utolsó, ki az életes vibrálást adod s most már jön a muzeális szorgalom, regiszter, cédula, katalógus ... a halhatatlanság ...

*

Széchenyi Naplója ... Mély megilletődés ... Olyan közel van ... annyira ember: én, te ... mi ... Magyarok: emberek: ... Raccsoló gróf, kényes, elbizakodott: a grófi társaság belső kis világának tagja, akinek minden polgár Untermensch s gúnynév: s ez a gróf egy ország ura, grófja, amelyről gondoskodik, amelyért gondolkozik, a Speckfresserek őrangyala ... A forradalmi viharzás: Ego-jának tartalma egy ország, amelyet ha száz, kétszáz évig él s tirannusa lehet, tökéletesen kiépít, felvirágoztat, boldoggá tesz s most tüzet dobnak az intézményekbe, forradalom. Dinasztia-ellenesség ... ó, Eseln, Dummheit, minden elvész, a szalon leég, lovakat készen tartani s menekülni ... Kossuth Antikrisztus ... nem: Széchenyi! Szanatórium ... zseniális őszinteség, amelyért minden időkben a bolondok házába csuknak mindnyájunkat ... a magát halottá tevő bogár föléledése: Blick ... a rendőrállam: házkutatás, az önérzet, függetlenség a főúri: mindent szabad elvesztett érzése: defloreálás ... a szennyes kezek érintésétől való iszonyú félelem ... golyó ...

Az ország ájult élete: fölsikoltás "egy szó nyilallott ...

Félisten születés" ...

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Amerika atletikai bajnokságai Amerika atletikai bajnokságai
Amerika ez évi atletikai bajnokságai Newyorkban zajlottak le. 25.000...
Irógéppel készitett kép Irógéppel készitett kép
Sok mindenféle módon készitettek már képet: ecsettel festettek,...
A hónap rövidhíreiből A hónap rövidhíreiből
A Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási R. T. igazgatósága közhirré...
Budán cipészkedik Kalmár Elza a szegedi Madách-szobor alkotója Budán cipészkedik Kalmár Elza a szegedi Madách-szobor alkotója
Szombaton a főkapitányság bűnügyi osztályának folyosóin választékosan...
Czirkusz a tálban Czirkusz a tálban
Jómódu emberek, a kik szeretik a nagy lakomákat, már nem elégszenek...
Hogyan operálták meg a pápát Hogyan operálták meg a pápát
Egy orvosi szaktekintélyünk, a kit megkérdeztünk, a következőkben...
Forradalmi levelek Forradalmi levelek
A világháború kitörésekor - közli a Sozialistische Monatshefte - egy...
A kormányzó az uj hadnagyokhoz A kormányzó az uj hadnagyokhoz
A kormányzó a Ludovika Akadémia Szent István-napi tisztavató...
A magyar football sport nemzetközi világításban
Labdarugó sportunkkal összefüggésben nemzeti önállóságunkat a junius...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98