Dtum
Login with Facebookk
1923 | Szeptember

Forgács Rózsi

A Nemzeti Színház ensemblejában három nemzedék fér meg egymás mellett. A legidősebbet Jászai Mari gránitból faragott egyénisége reprezentálja. Szinte félelmetes erővel magaslik át a múltból a jelenbe. A másik generáció történelmi nevezetességű képviselője Pethes Imre, a legnagyobb élő magyar színész. Az ő nevéhez fűződik az évszázados tradíciókban gyökerező "modernség" diadalmas érvényesülése a magyar színpadon.

 

A kritika és a közönség keserves esztendőkön keresztül "szűrkének" látta a maga színvakságában, mert nem ágált, nem énekelt, nem dolgozott rikító eszközökkel, nem tapadt oda sem a német kispolgári, sem az elegáns francia szalon-naturalizmus már beidegzett modorához és modorosságaihoz. Pethes sokoldalú emberábrázoló képességgel lelki színész tudott maradni, egyesítve magában a sohasem pepecselő finom analízis és a legmélyebb átélés képességeit.

 

Önfeledt lendülettel ragad magával, vagy mértéktartóan fogja két kézre indulatait, aszerint, hogy kinek az életét tárja föl. Lélekzetfojtóan hatásos, ha a helyzet úgy kívánja, de sohasem vadássza a hatást öncélúan. Ha rákerül a sor, szellemes és kevesen vannak a legnagyobbak között is, akikben a szeretetreméltóság annyi humorral párosul, mint ő benne.

A harmadik nemzedék legnagyobb tehetsége Forgács Rózsi. A Thália műsort reformáló és színpadi együttest alkotó forradalma vetette fölszínre. Hebbel Mária Magdolnájában az öreg asztalos mester leányát, Klárát játszotta. Az első három felvonás csak naturalista feladatot ró a színészre. Ezt biztosan, ízlésesen, túlzó részletezéstől menten oldotta meg.

 

Azután jön az a jelenet, amelyben egyedül van, mielőtt elmegy meghalni. Nem afféle "nagy jelenet" ez. Alig pár szó az egész, amit a költő a szájába ad. De ahogy néhány sóhajjal, néhány gesztussal, néhány pillantással elbúcsúzik a szobától, megszokott környezetétől, az élettől, az megrendítően nagy volt. Tökéletes komprimáltsággal éreztette mindazt, amit ifjú életében megélnie adatott: a szigorú hétköznapokat, a boldogság néhány rövidke percét, az utolsó hetek hajszolt önmarcangolásait.

 

E néhány pillanatban Forgács Rózsi levett magáról mindent ami földi, ami naturalizmus, túlnőtt szerepe adottságain, az a néhány pillanat az örök nőiség fájdalmas válása volt az élet szennyétől. Hebbel után a hatalmas feladatok hosszú sora következett: Ibsen, Hauptmann, D'Annunzio, Gorkij, Wedekind és Forgács Rózsi együtt nőtt a feladataival.

 

Egyre mélyebb, egyre eszköztelenebb, egyre emberibb lett. Különösen meglepő volt szinte csalhatatlan stílus érzéke. D'Annunzio Holt Városában a vak feleség szerepében csodálatosan érzékeltette e perverz sorstragédia görögös levegőjét. Hauptmann Elgájában romantikus volt, a Vadkacsa Hedvigjének suta gyermeki bája pedig a magyar színpadművészet egyik legzavartalanabb emléke.

 

Forgács Rózsi legnagyobb művészi értéke az a hihetetlen intenzitás, amellyel a fájdalmat és szenvedélyt ki tudja fejezni. Ez az ő legsajátosabb note personelle-je. A legfiatalabb generációban senki sincs ebben hozzá fogható. Forgács Rózsi a modern magyar színművészet leghivatottabb tragikája.

A Thália megszűnése után Forgács Rózsi gyönyörű pályája derékba tört. Igazi magyar sors lett az osztályrésze. Először a Magyar Színházhoz került, ahol nem neki való feladatokat bíztak rá. Néhány esztendei szünetelés után a Nemzeti Színházban láttuk viszont. Itt érthetetlen okokból csak kisebb szerepekhez jutott. A nagy közönség már-már megfeledkezett volna róla, ha nem adódott volna néha olyan alkalom, mint pl. Az Írók Színházában Füst Milán bemutatója.

 

Amikor azután Hevesi Sándor került a Nemzeti Színház élére, mindenki komolyan számíthatott rá, hogy Forgács Rózsit végre visszahelyezik jogaiba. A Nemzeti Színháznál azonban úgy látszik azt hiszik, hogy az új program megvalósításában nincsen szükség Forgács Rózsira és fölbontották a szerződését.

 

A magyar színészet nagyon gazdag kitűnő tehetségekben, de azt a fényűzést egyetlen kultúra sem engedheti meg magának, hogy legkülömbjeit námaságra kárhoztassa. Ha Forgács Rózsi németnek születik, ma világhírű ünnepelt művésznő, akit vendégjátékán egész Pest áhítattal hallgatna a Nemzeti Színház vezetőségével az élén.

 

 

Bánóczi László

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Fedák Sári nagy pörét április 15-én tárgyalják Los Angelesben Fedák Sári nagy pörét április 15-én tárgyalják Los Angelesben
Március 18-án Fedák Sári és Aknay Vilma megjelentek a losangelesi...
Fülemilekoncert a rádióban Fülemilekoncert a rádióban
Egy angol rádiótársaság nagy áldozat és hosszadalmas kísérletezés...
A legveszedelmesebb hadsereg A legveszedelmesebb hadsereg
Aki ránéz erre a mosolygós három gráciára, nem azt hinné-e, hogy...
Papp Ferencz, a budapesti tolvaj Amerikában
Papp Ferencz, ki Budapesten az őszszel Kapatics levélhordó táskájából...
A nehézségi erő csodái A nehézségi erő csodái
Földünkön észlelt legrejtélyesebb jelenségek egyike a nehézkedés,...
Forgács Rózsi Forgács Rózsi
Megindító belépni ide: a Thália vagy két évtizeddel ezelőtt ebben a...
Nagyszabású átrendezés a textilkereskedelemben Nagyszabású átrendezés a textilkereskedelemben
A textilkereskedelem régi panasza az egyenlőtlen és bizonytalan...
Szabó Miklós Berlinben megjavította Nurmi 3000 méteres fedettpálya-világrekordját Szabó Miklós Berlinben megjavította Nurmi 3000 méteres...
Ünnepe van a magyar atlétikának. Szabó Miklós, a MAC világrekorder...
H. G. Wells új regénye H. G. Wells új regénye
New-Yorkban, a Macmillan-cég kiadásában - adja hírül a North American...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98