Dtum
Login with Facebookk
1923 | Szeptember

Forgács Rózsi

A Nemzeti Színház ensemblejában három nemzedék fér meg egymás mellett. A legidősebbet Jászai Mari gránitból faragott egyénisége reprezentálja. Szinte félelmetes erővel magaslik át a múltból a jelenbe. A másik generáció történelmi nevezetességű képviselője Pethes Imre, a legnagyobb élő magyar színész. Az ő nevéhez fűződik az évszázados tradíciókban gyökerező "modernség" diadalmas érvényesülése a magyar színpadon.

 

A kritika és a közönség keserves esztendőkön keresztül "szűrkének" látta a maga színvakságában, mert nem ágált, nem énekelt, nem dolgozott rikító eszközökkel, nem tapadt oda sem a német kispolgári, sem az elegáns francia szalon-naturalizmus már beidegzett modorához és modorosságaihoz. Pethes sokoldalú emberábrázoló képességgel lelki színész tudott maradni, egyesítve magában a sohasem pepecselő finom analízis és a legmélyebb átélés képességeit.

 

Önfeledt lendülettel ragad magával, vagy mértéktartóan fogja két kézre indulatait, aszerint, hogy kinek az életét tárja föl. Lélekzetfojtóan hatásos, ha a helyzet úgy kívánja, de sohasem vadássza a hatást öncélúan. Ha rákerül a sor, szellemes és kevesen vannak a legnagyobbak között is, akikben a szeretetreméltóság annyi humorral párosul, mint ő benne.

A harmadik nemzedék legnagyobb tehetsége Forgács Rózsi. A Thália műsort reformáló és színpadi együttest alkotó forradalma vetette fölszínre. Hebbel Mária Magdolnájában az öreg asztalos mester leányát, Klárát játszotta. Az első három felvonás csak naturalista feladatot ró a színészre. Ezt biztosan, ízlésesen, túlzó részletezéstől menten oldotta meg.

 

Azután jön az a jelenet, amelyben egyedül van, mielőtt elmegy meghalni. Nem afféle "nagy jelenet" ez. Alig pár szó az egész, amit a költő a szájába ad. De ahogy néhány sóhajjal, néhány gesztussal, néhány pillantással elbúcsúzik a szobától, megszokott környezetétől, az élettől, az megrendítően nagy volt. Tökéletes komprimáltsággal éreztette mindazt, amit ifjú életében megélnie adatott: a szigorú hétköznapokat, a boldogság néhány rövidke percét, az utolsó hetek hajszolt önmarcangolásait.

 

E néhány pillanatban Forgács Rózsi levett magáról mindent ami földi, ami naturalizmus, túlnőtt szerepe adottságain, az a néhány pillanat az örök nőiség fájdalmas válása volt az élet szennyétől. Hebbel után a hatalmas feladatok hosszú sora következett: Ibsen, Hauptmann, D'Annunzio, Gorkij, Wedekind és Forgács Rózsi együtt nőtt a feladataival.

 

Egyre mélyebb, egyre eszköztelenebb, egyre emberibb lett. Különösen meglepő volt szinte csalhatatlan stílus érzéke. D'Annunzio Holt Városában a vak feleség szerepében csodálatosan érzékeltette e perverz sorstragédia görögös levegőjét. Hauptmann Elgájában romantikus volt, a Vadkacsa Hedvigjének suta gyermeki bája pedig a magyar színpadművészet egyik legzavartalanabb emléke.

 

Forgács Rózsi legnagyobb művészi értéke az a hihetetlen intenzitás, amellyel a fájdalmat és szenvedélyt ki tudja fejezni. Ez az ő legsajátosabb note personelle-je. A legfiatalabb generációban senki sincs ebben hozzá fogható. Forgács Rózsi a modern magyar színművészet leghivatottabb tragikája.

A Thália megszűnése után Forgács Rózsi gyönyörű pályája derékba tört. Igazi magyar sors lett az osztályrésze. Először a Magyar Színházhoz került, ahol nem neki való feladatokat bíztak rá. Néhány esztendei szünetelés után a Nemzeti Színházban láttuk viszont. Itt érthetetlen okokból csak kisebb szerepekhez jutott. A nagy közönség már-már megfeledkezett volna róla, ha nem adódott volna néha olyan alkalom, mint pl. Az Írók Színházában Füst Milán bemutatója.

 

Amikor azután Hevesi Sándor került a Nemzeti Színház élére, mindenki komolyan számíthatott rá, hogy Forgács Rózsit végre visszahelyezik jogaiba. A Nemzeti Színháznál azonban úgy látszik azt hiszik, hogy az új program megvalósításában nincsen szükség Forgács Rózsira és fölbontották a szerződését.

 

A magyar színészet nagyon gazdag kitűnő tehetségekben, de azt a fényűzést egyetlen kultúra sem engedheti meg magának, hogy legkülömbjeit námaságra kárhoztassa. Ha Forgács Rózsi németnek születik, ma világhírű ünnepelt művésznő, akit vendégjátékán egész Pest áhítattal hallgatna a Nemzeti Színház vezetőségével az élén.

 

 

Bánóczi László

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A döbbenetes 42-es ágyugolyó A döbbenetes 42-es ágyugolyó
Nagyobb mint a mellette heverő tüzér és ezer halált hordoz...
Kertészeti kiállitás Budapesten Kertészeti kiállitás Budapesten
A Városligetben most felépült mezőgazdasági múzeum egyik részében és...
A MAC nemzetközi birkózóversenye A MAC nemzetközi birkózóversenye
Kétnapos küzdelem után vasárnap este 11 órakor ért véget a...
A debreceni Tóth legyőzte a budapesti tornászokat A debreceni Tóth legyőzte a budapesti tornászokat
A Debreceni Torna Egylet 70 éves jubileuma alkalmából Budapest és...
A fényforrások színösszetétele. A fényforrások színösszetétele.
A mesterséges fényforrások annál kevésbbé bántók szemünkre, minél...
Veszélyes, nagy vegyi üzemek vegyészmérnök nélkül dolgoznak Veszélyes, nagy vegyi üzemek vegyészmérnök nélkül dolgoznak
Az állástalan mérnökök érdekében tartott nagygyűlésen...
Liebermann Pál egyetemi magántanár eltűnt a Siesta- szanatóriumból Liebermann Pál egyetemi magántanár eltűnt a Siesta-...
Két nappal ezelőtt bejelentették a rendőrségen, hogy dr. Liebermann...
Ritka nagy esőzések Ritka nagy esőzések
Igazán rendkívüli eső zúdult 1914-ben a Filippini-szigetekre, amikor...
Vasuti szerencsétlenség Dorozsmán Vasuti szerencsétlenség Dorozsmán
Szeged mellett Dorozsmán borzalmas vasuti szerencsétlenség történt f....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98