Amióta megtudtuk, hogy nem az atómsúly az elemek legfontosabb jellemzője, hanem a „rendszám", az elemekről szóló ismereteink lényegesen előrehaladtak és alapjaikban gazdagodtak. A rendszám - tudvalevőleg - az a szám, mely jelzi, hogy az atomot alkotó rendszer középpontjában levő atommagban hány szabad pozitív töltés van.

Az ismert legnagyobb rendszámú elem az uránium, melynek rendszáma 92, a legkisebb rendszámú pedig a hidrogén, melynek rendszáma 1. A BOHR-féle atómelmélet alapján e két elem között 90 elemnek kell lennie, eddig azonban összesen csak 87 elemről volt biztos ismeretünk, melyek az elmélettel összhangzásban úgy illeszthetők be a sorba, hogy a 43., 61., 75., 85. és 87. rendszámú elem helye üresen marad.

Legutóbb három német kutatónak: Dr. Noddack Walther-nak, Dr. Tacke Ida kisasszonynak és Berg Ottó-nak sikerült a 43, és 75. rendszámú elemet felfedezni. A tudományra megbecsülhetetlen értékű felfedezés három különböző laboratóriumban baráti együttműködéssel végzett, szí­vós és fáradságos munka eredménye.

A két új elem felfedezői a BOHR-féle atómelméletből indultak ki s ennek alapján számba vették milyen anyagokban, milyen mennyiségben fordulhatnak elő és milyen chemiai tulajdonságúaknak kell lenniök a 43. és 75. rendszámú elemeknek, melyeket mint a mangán-család ismeretlen tagjait már régebben a chemikusok ekamangan és dwimangan névvel jelöltek.

Ezen elméleti megfontolások alapján láttak hozzá a berlini Physikalisch-Technische Reichsanstalt-ban és a berlini egyetemi physiko-chemiai intézetben a platinatartalmú ércek és columbit vizsgálatához s Dr. NODDACK-nak és Dr. Tacke kisasszonynak sikerült a keresett elemek oxidjait és sulfidjait előállítani, melyeket Dr. Berg a Siemens & Halske cég physikai laboratóriumában Röntgen-spektroszkópi módszerekkel vizsgált meg.

Az utóbbi vizsgálatokkal kétségbevonhatatlanul sikerült az új elemek rendszámát megállapítani, mert a Moseley által kimutatott törvény alapján az elemek Röntgen színképének vizsgálatából közvetetlenül kiszámítható az elemek rendszáma, vagyis megállapítható az a hely, melyet az egyes elemeknek az elemek rendszerében el kell foglalniok.

A Röntgen-spektroszkópi vizsgálatokból kiderült, hogy az elkülönített két új elem valóban a keresett 43. és 75. rendszámú elem. A szerencsés felfedezők a 43. rendszámú elemet masurium-nak, a 75. rendszámút pedig rhenium-nak keresztelték el. Az új elemek chemiai rövidítése Ma és Re.

A két új elem a platinatartalmú ércekben és a columbitban fordul elő a legnagyobb mennyiségben, azonfelül masuriumot tartalmaz igen kis mennyiségben a sperrylit, gadolinit és fergusonit, míg a rhenium nyomokban a tantalit és wolframit nevű ásványokban is megtalálható. Az eddigi számítások szerint a két új elem a Földnek körülbelül 1 kilométer mélységig terjedő, felszíni rétegében néhány millió kilogrammnyi mennyiségben biztosan előfordul.

A gyakorlati életben való felhasználhatóságukról ma még természetesen nem szólhatunk, azonban jelentőségükre következhetünk abból, hogy a Siemens-Halske cég régóta kutatott a 75. rendszámú elem után, melynek várható chemiai tulajdonságai és főleg magas olvadáspontja miatt a technikai világban nagy jelentőséget tulajdonított.

Dr. Gorka Sándor.