Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1926 | Augusztus

Angol szén- és textilinvázió Európa ellen

A győztes Anglia ipari életét és termelésének békés fejlődését nem csupán a szénválság fenyegeti, hanem a világgazdaság grandiózus körvonalakban kibontakozó krizise átcsapott már az angol vagyon másik forrására, az angol szövőiparra is. Az angol szövőipar éspedig nemcsak Lancashire gyapotszövő- és fonógyárainak, hanem a skót és a bedfordi gyapjuipar válságos helyzete végeredményében ugyanazon okokra vezethető vissza, amelyek a világ széntermelését fojtogatják: a megnövekedett termelésre és a megcsökkent fogyasztásra.

Az angol gyapotszövőipar számitásai szerint 1914 március elején a világ gyapottermését 144.704 orsó dolgozta föl. A háboru alatt és főleg a háborut közvetlenül követő években az orsók száma ez év január elsejéig kevés hijján 160.000 orsóra növekedett. Ez a növekedés 11%-ot tesz ki és ezzel szemben fél Európának fogyasztóképessége kerekszámban 25%-kal csökkent.

Oroszország, amely a könnyü és olcsó szöveteket millió bálaszámra fogyasztotta, ma több, mint 30%-kal kevesebb gyapotszövetet használ és bár a többi európai állam fogyasztóképessége nem csökkent ugyanilyen arányban, bizonyos, hogy Németország munkássága és a keleteurópai államok paraszttömegei lényegesen kisebb mennyiségü ruházati cikket vásárolnak ma, mint 14 évvel ezelőtt. 

A csökkent fogyasztáson kivül erősen sujtja az angol, de a kontinentális szövőipart is az Egyesült Államok iparának rohamos fejlődése, amely iparnak az az előnye is megvan, hogy a nyersanyagot közvetlen közelből kapja és igy a szállitási költségek kalkulációjából elesnek.

Az Egyesült Államok orsóinak száma a háboru óta 31.000-ről 37.000-re emelkedett, tehát majdnem 20%-kal, de még nagyobb arányban emelkedett az ázsiai országok, India, Kina és Japán szövőipara, amelyek sokkal alacsonyabb munkabérekkel dolgozván, sorra kiszoritják az európai árukat az ázsiai piacokról. Egyedül Japán gyapotipara 115%-kal növekedett meg; s a kinai és az indiai gyapot termés javarésze ma már nem kerül Angliába, hanem a helyszinén fonják és szövik meg.

De nemcsak a megnagyobbodott fonál- és szövettermelés nyomja a szövöttáruk világpiacát, hanem az egyre emelkedő nyersanyagtermelés is. Néhány héttel ezelőtt készült el Szudánban az a hatalmas duzzasztó-mü, amely a Kék Nilus vizét fogja föl és sok százezer holdnyi területet von a gyapottermelés körébe. Félmillió bálára becsülik azt a gyapotmennyiséget, amely a legközelebbi két esztendőben az angol Szudánból a piacra kerül és a gyapotfonalak árát mélyre leszoritja.

A gyapju termelése ugyan az ausztráliai és argentinai legelők feltörése folytán előreláthatóan csökkenni fog, de a közel Kelet kapitalizálódása a selyemtermelést fogja erősebben fölfokozni és a selyem, amely anyáink idejében még drága luxuscikk volt, lassanként tömeghasználati cikké fog sülyedni.

Az egyre szükebbre szoruló piacokért küzdő angol szövőipar minden jel szerint már a legközelebbi jövőben az európai piacot igyekszik meghóditani. Az angol ipar ma még sokkal drágábban termel, mint az alacsonyabb munkabérekkel számoló cseh, olasz és német gyárak, de a munkabérdifferenciát a németeknél rövid időn belül kiegyenliti az a körülmény, hogy az angolok sokkal olcsóbb hitellel dolgoznak s ezt az olcsó hitelüket a kontinentális versenyben kiméletlenül ki fogják használni.

Amint az angol gazdasági élet lassanként letér a szabadkereskedelem hagyományos utjáról és évről-évre uj vámok jelennek meg az angol költségvetésben, ugyanugy fog az angol kereskedő a kontinentális hitelezési rendre ráfanyalodni, hogy a német, olasz, valamint cseh versenytársát kiszoritsa.

Az angol szén mindenáron elhelyezkedést keres ma már a világpiacon s az angol posztó, az angol batiszt, amely elveszitette ázsiai piacait, mindenáron elhelyezkedést fog keresni Keleteurópában s a szövöttáruk árszinvonala ellenállhatatlanul leszorul arra a vonalra, amelyen a háboru előtt mozgott.

Vajjon a világpiac ilyen nyilvánvaló tendenciája láttára opportunus és hasznos dolog-e torony magasságokban mozgó vámokkal kiszoritani az idegen textiliákat, olyan kérdés, amelyre minden józan ember önmaga adhatja meg a választ.

Az ujjainkon megszámlálhatjuk, hány embernek van haszna a nép ruházatára szolgáló olcsó gyapotszövetek vámjából s mégis rendithetetlenül ragaszkodik e vámokhoz a kincstár s az a gyáripar, amely a belföldi szükségletnek csak csekély töredékét tudja kielégíteni!
K. D.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A madridi bányamérnöki kiállítást Alfonz spanyol király (x) nyitotta meg. A fehér szén. Gát a porjusi erőfejlesztő telepnél
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A *Sport-Világ* football-tornája A *Sport-Világ* football-tornája
Football-tornánk iránt sportköreinkben mutatkozott nagyfokú...
Révay József - A magyarok eredete Révay József - A magyarok eredete
Ezt a 48 lapos, latin nyelvű, száz koronába kerülő füzetet a címlap...
Az életsugarak
A tudományosság vivmányai mondhatni: lépésről-lépésre közelebb...
Az embermészáros főhadnagy és feleségének sötét multja Az embermészáros főhadnagy és feleségének sötét multja
Lederer Gusztáv csendőrfőhadnagy rablógyilkossága még mindig...
Olasz-magyar kerékpárverseny Olasz-magyar kerékpárverseny
Az UTE második jubiláris kerékpárversenyét már régen nem látott...
A kinai császár temetése A kinai császár temetése
Olvasóinkkal már több ízben ismertettük a „mennyek...
Magyarország 1918. évi mezei futó bajnoksága Magyarország 1918. évi mezei futó bajnoksága
Bajnokcsapat: Munkás TE 23 ponttal. Egyéni bajnok: Grosz István (MTK)...
Einstein, a világ legnagyobb élő matematikusának meseszerűen érdekes és furcsa élete 1.rész Einstein, a világ legnagyobb élő matematikusának meseszerűen érdekes...
Néhány hónap múlva édesapám befejezi munkásságát a princetoni...
Rövidek Rövidek
Annakidején nagy feltűnést keltett s a sajtón kívül a parlamentet...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98