Dtum
Login with Facebookk
1926 | Július

Világválság a széniparban Illinoistól – Tatáig

Küszöbön a szénárak esése

Tíz viharos esztendő teljes és tökéletes egységbe kovácsolta a világ gazdasági életét és soha ez az egység olyan meglepő világossággal meg nem nyilatkozott, mint most, amikor egyetlen nagy válság rázza meg a modern termelés legfőbb motorikus erejét, a világgazdaság legfontosabb termékét, a szenet!

Végig az egész földgömbön, Walesben és Cumberlandban, Illinoisban, az amerikai széntermelés szivében, az exotikus keleti szénbányákban, Szachalin szigetén, az Uralban és a Don-modencében, Sziléziában és a Ruhr hatalmas széntelepein napról-napra, szinte percről-percre halkul a munka dübörgő ritmusa, a bányák szélnek eresztik munkásaikat, bezárulnak az aknák és a tárnák s fű veri föl az óriási telepeket, ahol ezer meg ezer ember nyüzsgött, ma birkanyájak legelésznek és a nagy angol szénkikötőkben, Cardiff-ben és Swanseaben, hosszu sorokban tétlenül horgonyoznak a leszerelt szenesgőzösök.

Mindez a háboru keserü gyümölcse s ámbár kivétel nélkül sujtja a kapitalista világrend minden államát, halk káröröm nélkül nem szemlélheti az ember, mint recseg a győztesek alatt a fa, amelyről olyan büszkén lengették a diadal lobogóit. „Taht s they have fought for!” Ezért küzdöttek! Írják az angol pacifista lapok.

Ennek a világraszóló válságnak, amely a világgazdaság nagy tudósainak véleménye szerint csak előfutárja hasonló válságok sorozatának, minden okát egyetlen mondatba lehet összefoglalni: Megnagyobbodott a termelés és megcsökkent a fogyasztás! A háboru alatti lázas és viharosan fölfokozott termelést a békeszerződések egyetlen csapásra fölöslegessé tették.

Amerikai szakértők szerint a 338 szénbánya közül, amelyek ez év elején Illinois államban, az Unió legnagyobb szénterületén, még üzemben voltak, 254 tökéletesen fölösleges s a megmaradt 84 simán ki tudná elégiteni az Egyesült Államok szénszükségletét.

Az európai szénpiacok közül a válság elsősorban a legnagyobb költséggel termelő bányaterületet, tehát az angolt támadta meg. A Ruhr-vidék termelésének szünetelése rövid föllendülést és hatalmas nyereséget szerzett az angol széniparnak, de annál nagyobb erővel csapott le a válság a mult év utolsó negyedében, amikor az északi angol kikötőkben 10 év után először jelent meg a belga és a német szén.

A kontinentális szenet az alacsonyabb munkabérek tették versenyképessé az atlanti kikötőkben. A háboru előtt az angol és a szárazföldi bányász munkabére között a maximális különbség 10-20% között mozgott. Ma ez a bérkülönbség megsokszorozódott.

Az angol jobb bányamunkás átlagos hetibére 3 font, 1,000.000 magyar korona körül mozog, a német hetibére 1 font, azaz 700.000 magyar korona, a belgáé 1 font 16 shilling, azaz 650.000 magyar korona, a franciáé 1 font 13 shilling, azaz 570.000 magyar korona. S ez a különbség egyre növekszik.

Az angol szénipar csak a konzervatívok választási győzelme után egy évvel léphetett föl a munkabérek leszállitása iránti követelésével, mig a német szénbányászok a reparációs fizetések nyomása alatt képtelenek a munkabér fölemelését és a munkaidő megröviditését kivivni, a belga szénipar pedig ez évben már további 10%-kal csökkentette a munkabéreket.

Az angol szénipar kivitele 1923-ban 102,000.000 tonna volt, 1924-ben ez a mennyiség 83,000.000 tonnára, ez év első felében pedig huszegynéhány millióra csökkent. A nyereség, amely 1924-ben 2.5 és 1923-ban 2.25 shillinget tett ki tonnánként, lecsökkent 0.5 shillingre és az északi kikötőkhöz közeleső midlandi és cumberlandi bányák pedig több mint 1 shilling tonnánkénti veszteséggel számolnak.

Az angol szénipar elvesztette a francia és a spanyol vasutakat, az északolasz ipart, a görög szénszükségletet, amelyek ma már sziléziai, de főleg német reparációs szenet használnak. De a világgazdaság elmélyülő válsága, a vizierők kihasználása és az olajmotórok használatának elterjedése, hamarosan ugyanezzel a sorssal fenyegeti az európai, szárazföldi szénterületeket is.

A cseh-lengyel szénterület elveszti lassanként Ausztriát s a Ruhr, magát Németországot és a környező államokat, amelyekben a Diesel-mótorok és egyéb, robbanóanyagokra szerkesztett hajtómüvek szoritják ki a szén használatát.

Németország az elmult év novemberében még kevés hiján félmillió tonna külföldi szenet importált, ez év márciusában már 300 millió tonnán fölül exportált német szenet, de a válság ma már a Ruhrt is elérte, a termelés egy hónap alatt 150.000 tonnával csökkent, egyre több tárna zárja be kapuit és a bányavidékre kétségbeejtő tél vár.

Kibontakozás, még pedig gyors kibontakozás ebből a rendkivül bonyolult válságból, amelynek gyökerei a világgazdaság majd minden ágát körülfonták, igen nehezen képzelhető el. A munkabérek könyörtelen leszállitása, amely a termelésre és a fogyasztásra rendkivül ösztökélőn hatna s első föltétele volna annak, hogy az általános árszinvonal a nagy tömegek lecsökkent fogyasztóképességéhez és kereseti viszonyaihoz alkalmazkodjék, rendkivül nagy szociális és politikai nehézségekbe ütközik.
Hosszu és kinos küzdelem után kényszerithető csak a nagyszerüen megszervezett angolszász munkásság a rögtönös és alapos bércsökkentésre.

Mialatt azonban ilyen nehéz válságokon keresztül küzködik a világ széngazdasága az alacsony árak felé, addig a magyar széniparnak, amely rosszabb minőségü szenével egyébként is hátrányos helyzetben van a magas kalóriáju cseh és sziléziai szénnel szemben, külön és speciális veszedelem ellen kell védekeznie.

A magyar földbirtok egyelőre csöndben küzd a terragium, a kitermelt szén után a földbirtokosnak fizetendő járulék fölemeléséért, de ki tudja, mikor fogja ezt egész politikai hatalmával kikényszeriteni. Tipikus magyar jelenség ez!

Ne legyen a magyar fogyasztónak soha semmiféle árcsökkenésből haszna!
Ha csökkennek is az árak, mindig akad valaki, aki az árcsökkenést a saját, külön, egyéni nyeresége gyanánt elszedi a fogyasztó orra elől!
K. D.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Vonat a Vilmos császár-csatornát átivelő hídon, Szénkízis a salgótarjányi bányamedencében. Szénkízis a salgótarjányi bányamedencében.
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Katonák és fegyvereik, „dzsangalharcok” Katonák és fegyvereik, „dzsangalharcok”
Távolkeleten, az őserdők, a „dzsangalok” világában...
Tervek Jugoszláviáról Tervek Jugoszláviáról
A délszláv népek körében, akár csak a cseheknél és szlovákoknál,...
Parisban ujra remegnek az emberek Parisban ujra remegnek az emberek
A Bordeauxból való visszaköltözés után valóságos diadalmi mámorba...
Francia lapvélemények a kormányzó utazásáról Francia lapvélemények a kormányzó utazásáról
A frncia sajtó vasárnapi szenzációja: Horthy Miklós kormányzó...
A csalódottak A csalódottak
A franciákat most másodszor éri keserves csalódás. A könnyen...
A mi football-publikumunk A mi football-publikumunk
A mi football-publikumunk. Ha öt esztendővel ezelőtt – mikor a...
Apróságok Apróságok
Bécsből írják: Az egykori császárváros életének minden...
Várták az uj királyt Várták az uj királyt
Nagyon sokan várták a királyt kedden reggel, úgyszólván hajnalban,...
A villogó lámpák titka, a glimmlámpák A villogó lámpák titka, a glimmlámpák
Az itt közölt Karolus-féle távolbalátó képmezejét pontosan tízezer...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98