Dtum
Login with Facebookk
1926 | Július

Dobay István örökös földönfutása tragikus szenvedélye elől, Pesttől, végig az egész világon

Az óceánjáró gőzösök voltak kedvenc tartózkodási helyei, - Fantasztikus kalandja egy fiatal francia diplomatával. – „Isti” tetszett a nőknek, akik tudták, hogy ők viszont nem tetszhetnek Istinek

Dr. Dobay István bécsi letartóztatása a főváros előkelő társaságának még mindig a legnagyobb szenzációja, éjjel, nappal beszédtémája. Sürgönyök özönei közölték a magyar lapok első hiradásai után Dobay letartóztatását a társaság külföldön tartózkodó tagjaival s a Park-klubban, az Országos Kaszinóban és a Sziget-Klubban még ma is csoportokba verődve tárgyalják a kinos szenzációt, amely egy ragyogó karriernek visszavonhatatlanul a végét jelenti.


Dr. Dobay István, mint a „Társaság” cimű hetilap főszerkesztője, amely lap egyébként még ma is viseli homlokán a fölirást, hogy „alapitotta dr. Dobay István”, szerzett magának olyan társadalmi összeköttetéseket, amelyek pozicióját megalapozták.

 

Magas, rendkivül jómegjelenésű, arisztokratikus elegenciával öltözködő ur volt, korán őszülő haját simán hátrafésülve viselte, télen-nyáron hajadonfővel járt. Dobay szinte kinos gondossággal ügyelt arra, hogy szép, férfias arca mindig egyenletesen, bronzbarnára legyen lesülve, fehér tennisznadrágjában, ősz hajával, igy lesülve, ha a MAC szigeti pályáján megjelent, ugy nézett ki, mint egy Indiából szabadságra hazatért angol katonatiszt.

 

A ruháit Londonban csináltatta a sárosi gentry, aki sokat és büszkén emlegette a pesti társaságokban sárosi mivoltát, budapesti szereplését azzal kezdte, hogy megalapitotta a „dobói brinza” cimű vállalatot, amely a felvidéken levő Dobó községben kitünő juhturót gyártott s amelynek annakidején Dobay nagy reklámot is csinált nemcsak budapesti, de külföldi ismerősei között is.

 

A „Társaság” megalapitását követte aztán Dobay tátrai kormánybiztossága, amelyet az Eszterházy-kormánynak köszönhetett. Mint tátrai kormánybiztos Tátralomnicon rezideált s érdemeket is szerzett a tátrai fürdők idegenforgalmának föllenditése körül. Ez volt Dobay társadalmi szereplésének aranykora. Helyét a zavarok kitörésénél természetesen neki is el kellett hagynia s akkor külföldre utazott, mint azelőtt is annyiszor.

 

Gyakori külföldi utazásaival kapcsolatban a pesti társaságokban mindig pletykáltak Dobayról, akit a társaság egyébként csak „Isti”-nek nevezett. A férfias, igazán szép Dobay mindig tetszett a nőknek, akik azonban tudták, hogy ők nem tetszhetnek neki. Hölgytársaságba nem is igen járt, de ha valamilyen bált vagy mulatságot rendezett, ugyanugy részt vett a szórakozásban, mint bárki más, éppen csakhogy sohasem táncolt.

 


Azok a budapesti uriemberek, akik Dobayt közelebbről ismerik, ugy tudják, hogy Dobaynak többször voltak már külföldön sulyos kellemetlenségei különös hajlamai miatt, sőt egyizben hivatalos megkeresés érkezett a magyar hatóságokhoz is, de Dobaynak sikerült akkor a dolgot elsimitania. Általában igen jóérzésü, korrekt urnak ismerték mindenütt, ahol megfordult s arról a fatális kalandjáról is csak kevesen szereztek tudomást, amelynek lezajlása után közvetlenül elutazott s amely óta, minthogy tartott tőle, hogy a társaságban tulságosan nyilvánossá válik a dolog, vissza nem tért még Magyarországra.

 


Dobay mintegy két évvel ezelőtt ugyanis megismerkedett a Ritzben egy fiatal francia diplomatával, aki panaszkodott, hogy nem tud megfelelő lakást találni magának. Dobay ekkor fölajánlotta a diplomatának a saját lakását azzal, hogy ő ugyis rengeteget utazik, alig van itthon, foglalja el a francia úr a lakást, addig, amig a maga számára megfelelőt talál.

 

A fiatal diplomata nagy hálával fogadta az ajánlatot, néhány nap mulva be is költözött a Dobay lakásába, aki rendkivül szeretetreméltó házigazdának bizonyult. A diplomata az uj lakásába csakhamar egy izzóhangu névtelen szerelmes levelet kapott, amelynek irója Georg Sand-i forrósággal ostromolta a fiatal attachét s a harmadik vagy negyedik levele után randevut kért tőle, mégpedig, mint hogy azt tartotta a legalkalmasabbnak, ott, a Dobay lakásán.

 

A francia attaché ekkor óriási bocsánatkérések között arra kérte Dobayt, hogy egy bizonyos napon este 9 órakor – ne legyen otthon, mert ő – mi türés-tagadás – egy hölgyet akar fogadni. Dobay el is ment hazulról s este 9 órakor meg is érkezett egy sürün lefátyolozott, rendkivül elegáns hölgy, aki azonban sem megszólalni nem akart, sem az arcát nem akarta megmutatni.


A diplomata valahogy gyanut fogott s erőszakkal letépte a fátylakat a nőről, aki nem volt más – mint maga Dobay.


A diplomata akkor éjnek idején kikergette Dobayt a saját lakásáról, másnap visszatért a Dunapalotába, ahol fölháborodva mondta el ismerőseinek különös kalandját. Dobay pedig még aznap külföldre utazott. Azóta nem is tért vissza. Külföldi tartózkodásai alatt rendszerint sokat utazott oceánjáró gőzösökön, ezek voltak kedvenc tartózkodási helyei, többször megjárta Észak- és Délamerikát is. Budapesti barátai karrierjét kritzendorfi letartóztatásával befejezettnek tartják. Egyed Zoltán.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98