Páris, január 9.
Vasárnap folyt le 32 departementban a szenátus egyharmadának ujjáválasztása. Ötszáz jelölt versengett 108 mandátumért és az 1924. évi kamarai választások óta most nyilt először alkalma Franciaországnak, hogy nagyobbszabásu választáson nyilatkozzék a kormány politikája felöl. A baloldali kartel, amely három év előtt oly fényes győzelmet aratott, azóta megszünt, a szocialisták majdnem mindenütt ellenjelölteket állitottak a polgári radikálisokkal szemben.

A szenátus a kamarával szemben eddig konzervativ szinezetet mutatott és bár a mostani választáson eltolódás történt balfelé, a szenátus egyharmadának ujjáválasztása nem elegendő ahhoz, hogy az egész szenátus képét átformálja. Uj szint fog adni mindenesetre a Louxenbourg-palotának a Seine departementben megválasztott Bachelet kommunista szenátor, mert eddig kommunista tagja nem volt a francia szenátusnak.

A kormány tagjai közül egyedül Barthou igazságügyminiszter lépett föl szenátornak, ellenjelöltje Leon Bérard volt miniszter. Egy másik érdekes jelöltje volt a mostani szenátusi választásnak, Raoul Peret, a kamara elnöke, aki hajlandó magas méltóságát otthagyni a szenátori székért. Ellenfele François Albert, volt miniszter, kemény küzdelemben mérkőzött a kamara elnökével és elbukott a küzdelemben. Uj választás alá került De Selves, a szenátus elnöke is.

A francia szenátorválasztás három menetben folyt le, az első két menetben abszolút többségre volt szükségük a győzteseknek, a harmadik turnusban már a relativ többség is elegendő. Az első turnusban 108 szenátor közül megválasztottak 63 szenátort, akik a következő pártokhoz tartoznak: 17 köztársasági, 14 baloldali köztársasági, 20 radikális és radikális szocialista, 6 független radikális, 3 szocialista, 2 konzervativ és 1 köztársasági szocialista. Az első menetben megválasztották Barthou igazságügyminisztert, Peret-t, a kamra elnökét, Caillaux, Daladier, Léon Berard és Blenvenu Martin volt minisztereket.

Ekkor került pótválasztásba De Selves, a szenátus elnöke, Millerand volt köztársasági elnök, Steeg, marokkó főkormányzója, Klotz és Dariac volt miniszterek. A második választási menet eredménye este 7 órakor vált ismeretessé. Ekkorra végérvényesen megválasztottak 79 szenátort, akik közül 29 radikális, 17 jobboldali köztársasági, 15 baloldali köztársasági, 6 jobboldali radikális, 3 konzervativ és 2 köztársasági szocialista. Delthiel radikális képviselő megbuktatta De Selvest, a szenátus elnökét és Millerand a harmadik menetben lesz kénytelen megvédeni mandátumát, mert csak 164 szavazatot kapott a szükséges 543-mal szemben.

Megválasztották szenátorrá Steeg marokkói főkormányzót. A nemzeti egység koaliciója három ujabb mandátummal gyarapodott a radikálisok rovására, a szocialisták pedig hét ujabb mandátumot szereztek. Bármi legyen a még eddig ismeretlen 15 kerület választási eredménye, annyi bizonyos, hogy a szenátorválasztás lényeges eltolódást a pártok számarányában nem hozott és a Poincaré-kormánynak ezentul is nagy többsége lesz a szenátusban.