Most ejtettük le az ujságot, amelyikben elolvastuk a részletes híradást a Bratianu-féle választásról. Ez a Bratianu miniszter-elnök minden politikai becsületet és minden emberi méltóságot a sárbagázolva harácsolta össze ezt a megsemmisítő kamarai többséget.

Természetesen nemcsak a román Romániában, hanem a mi szerelmes Erdélyünkben is dühöngött a választási terror, hiszen ott magyarokat, vitézkedésben, szabadságban, nyakasságban, férfiasságban nőtt fajtát kellett lehengerelni. Elképesztő részleteket tud meg az ember ebből a most lezajlott román választásból.

Megtörtént például, nem is egy helyen, az az Európában elképzelhetetlen valami, hogy az ellenzék bizalmiférfiait szuronyok távolították el a választási helyiségből, hogy a Bratianu pártjának az emberei zavartalanul, ellenőrzés nélkül csalhassanak s hamisíthassák meg a választási eredményt. Szóról-szóra igaz. De nemcsak a választási helyiségben lépett akcióba a Bratianu-diktálta huncfutság és erőszakosság, ó, nem: a választások kiírása után nyomban egész vakmerőségével hadbaszállt a román liberális pártnak, azaz a Bratianu választási programjának minden levegőrabló trükkje, jogtipró terrorja, bénító, megalázó hatalmaskodása.

Bratianu, aki a parlamentarizmus frázisaival fordult Románia polgáraihoz, népéhez, gondoskodott róla, hogy meg ne szólalhasson Románia közvéleménye. Ott kezdték, hogy a balek ellenzéki jelöltnek, aki hitével, minden erkölcsi és anyagi áldozatával kiszállott a küzdelembe, a legszemérmetlenebbül lehetetlenné tették, hogy a választói szinte elé kerüljön. Igazoltatással, föl- és letartóztatással a kerületből való kiutasítással verték vissza a választási harc színteréről. A híveit, a szószólóit minden eszközzel hátramozdították, fenyegették, bezárták, nem egyetlen esetben véresre verették a zsandáraikkal.

El kell hinnünk, nemcsak egy román újságban van lenyomatva. Ezek a zsandárok s velük együtt a hatóságok, a közigazgatás személyei városokban és falvakban házról-házra küldték annak a rémitésnek a tűzveszedelmét, a földrengés jelzését, hogy állás, üzlet, lakhatási engedély elveszhet ott, ahol a magyarság jelöltjére mernek leszavazni: Ördögi. Fizetett léhűtők tivornyáztak mindenütt a földult polgári szabadság romjain.

Bratianuék kopókkal szimatoltak és exakt módszerrel üldöztettek, gyötörtették az ellenzéki érzelmű választókat. Az embernek a feje zakatolni kezd, ha olvassa, hogy a választás napján föltartóztattak ellenzéki tömegeket, nem engedték őket a választási helyiségbe. Sürgönyök futárok, akik a panaszokat vitték, kedélyes fejcsóválást kaptak válaszul a legmagasabb fórumokon. Igaz lehet mindez?

Csak Bratianuék agitálhattak, csak Bratianu népe közlekedhetett, dolgozhatott, szavalhatott. Az ellenzéket elsöpörték. Annál lélekemelőbb, amikor ezt mind megolvastuk, hogy a Romániába fullasztott magyarságban volt annyi földöntuli erő, hogy lehetetlen vergődésben 182.000 szavazatot tudott előteremteni a maga jelöltjeire.

Szegény testvéreink, erdélyi magyarok, akik azon a Balkánon éltek, általcsókoljuk forró fájdalmunkat a ti drága lelketekre. Mi, itt Európában, jognak, szabadságnak felnőtt világában, afféle Romániát el se birunk képzelni.