Dtum
Login with Facebookk
1927 | November

Bajok a vidéken

Az infláció legfőbb nyertese néhány spekulánson kivül tagadhatatlanul a magyar földbirtok volt. Kisgazda és nagybirtokos egyaránt megszabadult a békeidő nyomasztó jelzálogos terheitől, mellényzsebéből fizette ki az aranykoronában fölvett adósságokat s bizakodva ment a jövő elébe. 

Alig mult el, ime, néhány esztendő s a helyzet alaposan megváltozott. Soha a magyar gazda, a magyar vidék olyan pénzügyi bajokkal nem küzdött, mint ma, soha annyira a magyar földbirtokos pénz dolgában nem volt megakadva, mint ma.

Ennek a már-már katasztrofális méretekbe csapó megszorulásnak két oka van.
Az egyik a spekulativ szellem, amely a magyar gazdákon néhány év óta erőt vett. Addig harsogták jobbról-balról a fülébe, hogy ki van szolgáltatva a tőzsdének és a kereskedelemnek, hogy már a mult évben is, de különösen az idén, egyre későbben veti, jobb árak reményében, terményeit a piacra, inkább kölcsönt vesz föl rá és a vége az, hogy kinálat hiányában hozzánk geografiailag legközelebb eső piacokra, Prágába és Bécsbe benyomult a tengerentuli gabona és az amerikai zsir, a kamat megeszi a gazdát s ha az árujára fölvett kölcsön esedékessé válik, akkor hiába kapkod fühöz-fához. 

Ugylátszik, az idén erősebb mértékben következett be ez is, mert a vidéken olyan fokozott pénzkereslet lépett föl, mint már régen nem és a kamat már-már szinte román magasságokba szökik föl.

A gazda helyzetét még sulyosabbá teszi az is, hogy az adóhivatalok, nyilván utasitásra, fokozott buzgalommal hajtják be az idei adóhátralékokat s a gazda, sőt a földbirtokos is, két tüz közé szorul. Esetekről tudunk, hogy birtokosok, akik 15-20.000 pengő évi adót fizetnek, hiába igyekeznek akár uzsorakamatra is, 6-8000 pengős kölcsönt fölvenni, a kisgazdákról, aki be nem hizott disznaját kénytelen eladni, nem is szólván.

Ez a jelenség alapjában véve az állami ellenőrzés alatt álló magyar hitelszervezet csődjét jelenti, de jelenti azt is, milyen hiába vesztegettük el aranymilliók százait a szövetkezeti mozgalomra. Mert, ha a szövetkezetek, most, ebben a kritikus helyzetben sem tudnak a gazdák segitségére sietni, akkor miért erőszakolták ki a gazdák parlamenti képviselői azt a rengeteg pénzt, amely szövetkezetek kasszáiba folyt?

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Mikes Kelemen emléke
Zágonban a Mikes Kelemen-emlékbizottság nyolcz év előtt alakult, hogy...
Csalódott emberek Csalódott emberek
Mind a legújabb időig úgy volt, hogy a magyar tengerpartról tele...
Legendás kincsek hazatérése Legendás kincsek hazatérése
A Nemzeti Múzeum rendkívül érdekes külön kiállításon legendás...
Izgalmak és botrányok az ökölvívó bajnokságon Izgalmak és botrányok az ökölvívó bajnokságon
Az ökölvívó egyéni bajnokságok harmadik és döntő fordulóján éppúgy,...
Bönke tanár úr felfedezése Bönke tanár úr felfedezése
Henri Bergsonnak, kinek egyetemi előadásait a nem filozófiához, hanem...
A hallhatatlan hang és a poloska A hallhatatlan hang és a poloska
Minden nagyváros réme a poloska, amely szinte kipusztíthatatlan...
A Kecskeméti Atletikai Club A Kecskeméti Atletikai Club
A Kecskeméti Atletikai Club rövid pár hónap alatta a teljes...
Szeretném, ha szeretnének Szeretném, ha szeretnének
Ady Endre izgató egyénisége körül annyi beszéd, vita, agitálás folyik...
A tél A tél
Ujév napjától mindenfelé beköszöntött a sokáig késett tél. Havas...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98