Dtum
Login with Facebookk
1928 | Április

Poincaré békesipja

Poincaré … Alacsony, szürkeszakállu, hüvös és merev tekintetü ember, hangjában nyoma sincs annak az elragadó szónoki lendületnek, amely Briand, Boncour, Monzie szavát olyan feledhetetlen élménnyé teszi; nem kedves, nem udvarias, nem barátságos; szótartó, pontos, dogmatikus; nem latin, hanem északi tipus, nem gall, de frank, Lorrain, lotharingiai. Harcias, kemény burgundi faj fia, annak a földnek a gyermeke, amely két nagy birodalom, két nagy ország közé szoritva, hosszu századokon át rendithetetlenül, harcosan és szivósan védte magát és országát.

 

E fanyar és dogmatikus ember (smokk, ha Pesten élne), a nagy szónokok és kitörő szenvedélyek népének képzeletén ma ugy uralkodik, mint Gambetta óta a harmadik - most már megdönthetetlenül polgári - köztársaság egyetlen politikusa sem. És ami a legcsodálatosabb, maga Poincaré egyetlen szóval, egyetlen gesztusával sem törekedett erre a nagy népszerüségre, amely talán nem is népszerüség, - csak elismerés, tekintély, bizalom, csupa ritka dolog a szeszélyes fordulatok és hirtelen bukások e demokratikus országában.

 

Elismerése annak a boltosok és bankárok előtt döntő ténynek, hogy egyedül, külső segitség nélkül rendbeszedte az ország pénzügyeit, visszaszerezte gazdasági tekintélyét, nem kért kölcsön - fontos, nagyon fontos! -, nem nézett se jobbra, se balra, ment előre a maga utján, akár egy külvárosi kis boltos, aki előtt hiába szaladgálnak ragyogó automobilok, hiába terpeszkedik a sarkon a márványos áruház, ő hétkor nyit, tizkor csuk, hétköznap, vasárnap egyaránt és a világ legtermészetesebb és legfanatikusabb meggyőződésével elvárja, hogy szivós munkáját egy kis asniéresi ház és megfelelő szerény évjáradék fogja megkoronázni. Hogy sokat dolgozott, hogy az élet elröpült mellette, - bánja is ő!

 

A francia polgár se bánja, hogy dupláját háromszorosát fizeti háboruelőtti adójának. A fontos, hogy az ő bőrén nem spekulál, se rastaqouére, se amerikai - s a frank dolga rendbejutott! De ez az éremnek csak az egyik fele. A másik fele az ismeretlen, vagy oly gyorsan elfeledett Poincaré vonásait viseli, a vasárnapi népszónokét, az államfőét, aki sápadt arccal rohant autóján Bordeauxba, 14 évvel ezelőtt, amikor a porosz ulánusok a Somme vizén gázoltak át. Poincaré sohase feled, a francia kispolgár sohase feled.

 

Poincaré vár és hallgat. Ma óvatos és udvarias hangon beszél a békéről, a nemzetek ideális megegyezéséről, egyetlen bántó hang nem hagyja el ajkait, a németek, a volt ellenséges népek ellen. De mi lesz holnap? Mi lesz, ha a hó végén erős poincarista többség vonul be a Palais Bourbon csarnokába? Vajjon nem hajitja-e el Poincaré a régi, kicsinyes és bosszuvágyó Poincaré, a békesípot, amelyet Briand és a szelid Edouard, Herriot nyomtak a kezébe? Egyszer, nem is olyan régen, közel volt már a világ ahhoz, hogy barátságos eszmecserével, nyugodt és emberi lélekkel a világot vezető államférfiak megtalálják az utat, amely a nagy és fájdalmas kavarodásból kivezet. Poincaré volt az, aki elszánt, rideg csapással leteritette Briandot.

 

Elfeledtük Génuát s ami utána következett, a Ruhr-megszállást, az osztrák és magyar pénzügyi összeomlást, a fájdalmas vergődést, amig Genfben nyugvópontra nem jutottunk. Nem az ma a nagy kérdés, ki győz a francia választásokon, hanem az, nem győz-e Poncaré tulságosan és ha igen, megmarad-e helyén Briand, megmarad-e a megerősödött francia köztársaság azon az uton, amelyen át a mai nyugalomhoz eljutottunk?

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Radnóti Miklós: Írás közben Radnóti Miklós: Írás közben
Csak kígyó undoríthat tiszta fatörzset így, ha bőrét hagyja rajta,...
Egy pesti szépasszony szerepe a Városi Villamos Vasút sikkasztási ügyében Egy pesti szépasszony szerepe a Városi Villamos Vasút sikkasztási...
A lapok kimeritően foglalkoztak az Egyesitett Városi Villamos...
Gellért Oszkár - Neuilly Gellért Oszkár - Neuilly
Kék csillogó szemecskék, nekipirult orcák, Négy összebujt szőke fej...
Alföldy Mihály - Levél Ady Endréhez Alföldy Mihály - Levél Ady Endréhez
A Nyugat c. folyóirat 1917. május 1. számában olvastam igen...
Rózsaszinű selyemben, aranyszalaggal adták át vasárnap dr. Ungár Margitnak az első magyar ügyvédnői diplomát Rózsaszinű selyemben, aranyszalaggal adták át vasárnap dr. Ungár...
A kuria egyik elsőemeleti termében, ahol az ügyvédi vizsgákat tarják,...
A tanult tudatlanok A tanult tudatlanok
Fájóbb, üszkösebb sebe nincs ennek a szerencsétlen országnak, mint a...
Fedák és Aknay amerikai tragédiájának rémregénybe illő részletei Fedák és Aknay amerikai tragédiájának rémregénybe illő...
Vasárnap este Budapestre érkezett Csepreghy Erzsi színésznő, aki...
Rákosi Viktor munkáiból Rákosi Viktor munkáiból
Rákosi Viktor munkáiból megjelent most már a harmadik sorozat is,...
Bolgár kertészkedés Bolgár kertészkedés
Fenti cim alatt már megirtuk, hogy mialatt hazánk fiainak oly...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98