Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1928 | December

Jules Verne

Jules Vernének a franciák most ülik száz éves születésenapját, s úgy tetszik, mintha a dicsősége újjászületését keresztelnék. Amíg élt s virágzott: kedvelték ugyan, de nem merték komolyan mutatni - valahogy úgy, mint a detektivregényt. Azóta az idő igazolta a Verne fantáziáját, valósággal prófétának tünteti, még pedig olyannak, ki nem marad el az idő mögött, melyet megjósol. A legtöbb, tudniillik, elmarad, csak el kell olvasni a XIX. század második felében s kivált a vége felé divatban volt jövő-regényeket:

 

A Kétezredik Év Regényét vagy a Pillantást a Jövőbe: mily ósdiak s új-talanok ahhoz képest, ami aztán a valóságban elkövetkezett - néha már tíz évvel az utópia megírása után. Jules Verne nem hat ily ósdian. Inkább: mint Goethe vagy Nietzsche vagy Balzac s a többi nagy megérzők: új fényben tündöklik, friss virágot színez az ezóta lett tudományok világánál, - mint ezeket, úgy őt is csak most látjuk s értjük meg igazán, viszont talán világosabban, mint ő érthette volt önmagát, ki mégis csak korának gyermeke volt, e kor fejletlenségétől való korlátozottságában.

 

Jules Verne és a valami kevéssel később élt német Kurt Lasswitz, szintén afféle fizikus-regényíró, voltak azok, kik történetek formájában álmodták meg, amire a tudás utánuk bukkant rá, sőt míg Verne inkább vagy csakis a technika fejlődését vette teremtő álmaiban előlegbe, Lasswitz az elméletet, az új fizikát is s előfutárja volt Einsteinnak s az energiaelméletnek.

Már most: hogy így a halála óta eltelt huszonhárom év igazolta a Jules Verne fantáziabeli genialitását: a mai esztéta bátrabban veti fel a kérdést, mit a harminc év előtti csak feszengve s húzódozva mert: hogy ez a mindenestre geniális ember írónak, regényírónak milyen volt?

Az ő saját francia nemzedéke eziránt is kétségben voklt, mint Zolával, úgy Vernével is az volt a korukbeli franciák baja, hogy ezek a bizonyára érdekes és különös regénygyárosok: sajnos: nem tudnak írni. De míg Zolánál az volt a hiba, hogy stílusa nem az a geometriás és szimmetriás, amit Montaigne óta a francia egyedül ismert el franciának (ma már másképp ítél; ma már a legtöbb francia íróművész szándékkal töri meg a geometriás mondatot, Montaigne előtt pedig nem is volt más francia próza, még francia vers sem, mint az a tolongva lüktető, amilyen Rabelais és Villon), amíg, mondom, Zolánál keveslették a geometriát, addig Jules Vernénél sokallták, mert az ő mondata már nem is szerkezet, hanem mintegy morse-jelek egymásutánja. Nem zengzet, mint a francia beszéd, hanem petyegés.

De éppen ez a szép benne s a kisfiúk, kik oly lázban olvasták, mint ahogy a mozdony pöfögése s a hajó zakatolása az embert révületbe ejti, öntudatlan tudták, mit szeretnek rajta s a mese iránt való érdeklődésük tudtukon kívül a formától való megittasodás volt. A Verne regényei nem hiába a technika világából valók: egyenkint olyanok, úgy szerkesztettek s mívelkedők, mint egy-egy gép, s a Jules Verne kattogó stílusában úgy fejeződnek ki, mint a cséplőgép az ő cséplőgépi dobogásában. Ez a rossz író tehát igenis író volt, sőt jó író, mert hangja fedte azt, amit elmondott.

De nemcsak író volt, hanem igenis regényíró, regényköltő, - a Verne regényei érdekes mellékhajtása a francia nagy regénynek, melyről a jövendő meg fogja állapítani, hogy, mint minden nemzeti irodalom, mintegy funkciója volt nemzete filozófiájának.

 

A Zoláig, Daudetig s Vernéig tartott francia regény, az ő okosságában, realizmusában s fizio-pszichológiájában épikus kifejeződése a Descartes racionalizmusával kezdődő, a Condillac s a Lamettrie szenzuál-materializmusában csúcsosodó s a Taine intellektualizmusában kimúló eszességi s érzékletességi filozófiának. (Azóta másfajta francia regény járja, mint ahogy másfajta filozófiai is: a bergsoni intuitív.) Miután a ráció mindentudó, tehát lehet is vele mindent tudni és előre is tudni, mert a ma adalékaiból a holnapi elkövetkezendőségekre mathematikusan következtetni.

 

Ezt cselekedte meg Jules Verne regény-formában. Formában, nem öltözetben, - az ő regénye nem kifogás, hanem lényeg, - nem történetbe bujtatott, hanem történetben megelevenedett következtetés, - s ismétlem: olyan nyelven elmondva, mely a maga szűkszavúságában, tárgyiasságában, elkalandozás nélkül csakis a célra törésében nem is szófűzés már, inkább algebra. Embernek, úgy mondják, bájos és szerény volt, - nyilván maga sem tartotta magát többnek, mint egy, bár igen kitünő, mesterembernek a sok között. Csodálkoznék, ha megtudhatná, hogy ővele a francia irodalomnak volt eggyel több klasszikusa.

 

Ignotus

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az OTE kezdő mezei futóversenye Az OTE kezdő mezei futóversenye
Orkánszerű szélben folyt le vasárnap délelőtt a szezon első...
Haláltánc a Renaissance Színházban Haláltánc a Renaissance Színházban
Témájában és zord hangjában a világirodalomnak csak egy elbeszélő...
Másfélmillió ember tüntetett Párizsban a Sarraut-kormány mellett Másfélmillió ember tüntetett Párizsban a Sarraut-kormány mellett
Párizs igazi hangulatát és a francia nép szinte osztatlan felfogását...
Lássunk tisztán Lássunk tisztán
A népszámlálási adatok szerint őstermeléssel foglalkozik ez idő...
Szikszay Ferencz festményeinek kiállítása Szikszay Ferencz festményeinek kiállítása
Párisból látogatott haza egy fiatal piktor és mindjárt hozzá kell...
A birkózások kulissza-titkai A birkózások kulissza-titkai
A Beketov-czirkusz birkózó-mutatványai napról-napra nyilvános...
A drótnélküli táviró automobil állomása A drótnélküli táviró automobil állomása
Az olasz Marconi csudálatos találmánya lázba hozta a művelt világot....
Apróságok Apróságok
A január második felében kitört influenzajárvány alapos pusztításokat...
Gaál Gaszton lengyeltóti beszámolója Gaál Gaszton lengyeltóti beszámolója
A Független Kisgazdapárt vezére, Gaal Gaszton, vasárnap...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98