Az amerikai expedíció nagy tudományos szenzációt vár a pingvinek életének megismerésétől.

Anatole Francé megírta a világtörténelmet némileg tömör formában és úgy, hogy főszereplőkül a pingvineket tette meg. A könyvnek „Pingvinek szigete” a címe és France-ot nyilvánvalóan a megfigyelés vezette a megírásban, hogy a pingvinek milyen rendkívüli mértékben hasonlítanak mozgásukban, járásukban, sőt kicsit „államrendszerükben” is az emberhez. Kiválóan alkalmasnak látszott tehát a történelem szatirikus megrajzolását a pingvinek segítségével csinálni.

France, ha élne még, bizonyosan nagy elégtétellel venné tudomásul, hogy az amerikai Richard E. Byrd vezetésével most külön expedíciót szerveznek a déli sarkra. Ennek az expedíciónak kimondott célja, hogy a pingvinek életét minden részletével együtt megismerje és a tudomány számára írásban és mozgófényképekben megörökítse.

Mingyárt látni fogjuk, mennyire érdekes, különös, egyéni feladatot akar megoldani Richárd E. Byrd. aki különben azonos a nagyszerű repülővel. Emlékszünk rá, hogy Lindbergh és Chamberlin után mint harmadik repülte át ez a merész fiatalember a mult évben az óceánt.

A déli sarkvidék majdnem egyedüli lakója a pingvin. Az északsarki régiókban viszont megélnek a különböző állat- és madárfajok százai. Nyilvánvalóan zordabb és változékonyabb a dél sarki klíma, hiszen itt a nehéztollazatú, zsírrétegekkel alaposan felszerelt pingvin uralkodik. Szimpatikus, kedves állatfajta és már a legrégebbi expedíciók feljegyzik róla, milyen különös rokonszenvvel viseltetik az ember iránt és eszeágában sincs gyanakodnia.

Ebből is látszik, hogy a madaraknak és általában az állatoknak az emberrel szemben mutatott félelmük a történelmi időben fejlődött ki, tehát úgy, hogy lassan-lassan megismerték az embert, aki kővel, baltával, nyíllal, puskával igyekszik elpusztítani őket és ez a félelem nemzedékeken át öröklődött. A mi varjúnk már ösztönösen megbecsüli a fegyver lőtávolságát is és menekül, ha a veszedelemnek csak látszatát is észreveszi.

Háromnegyed méter magas a pingvin, tehát a nyolc-kilencéves kisfiú magasságának felel meg. Mindenkor két lábon, igen elegánsan,, kimérten mondhatni méltósággal sétál, kissé molett teste biztosan és magától értetődő gráciával mozog. Háta feketén sávozott, hasi része fehér, szárnya karszerű és feketén tollazott és lábai egyenletesen vastag, szintén fekete tollal vannak borítva: egészen olyan, a modern férfi simán leomló nadrágja.

Tehát: fehér mellény, fekete frakk és nadrág, amiből látnivaló, hogy a pingvin ízléssel, némi fényűzéssel öltözködik, hiszen mindig estélyi ruhát visel. Picit feltűnő a sárga cipő, akarom mondani, a sárga bőrrel bevont láb, de hát azt mégse lehet kivánni ilyen a jó Isten háta mögött élő úriember.