London, február 17.
Az amerikai elnök választást és hát európai ország parlamenti választásait megelőzi Japán, mely hétfőn választja képviselőit – most először – általános, titkos választójog alapján.

Eddig Japánban csak három millió polgárnak volt szavazati joga, akik fejenként évente legalább három yen állami adót fizettek. Hat éven át heves parlamenti küzdelmek folytak az általános, titkos választójogért, amelyet a mult hónapban iktattak törvénybe. Most már tizenhárom millió választó dönt Japán sorsa fölött.

Az uj parlamentnek 161 tagja lesz, és több mint ezer jelölt küzd a mandátumért A választás a „Seigukai” (kormánypárti) és az ellenzék nagy koaliciója, a „Miaseilo” között dől el. Ha a kormánypárt győz, akkor Tanaka tábornok, a mostani miniszterelnök marad hatalmon, ha az ellenzéki koalició kap többséget, akkor Omeki Hamogachi, aki európai méretek szerint is kimagasló politikus. Európai fogalmakat alkalmazva a japán politikai helyzetre, ma Japánban a faseizmus mérkőzik a demokráciával.

Ha Tanaka tábornok győz, egészen bizonyos, hogy nem fogja sokáig ölbetett kézzel nézni a bolsevizmus kínai térhódítását és Angliával, Amerikával szemben is aktívabb politikát folytat, mint eddig. De jellemzi a kormánypárt alkotmánytiszteletét – és ebben különbözik a faseizmus diktaturájától -, hogy általános, titkos választás utján akarja elnyerni a japán nép hozzájárulását ehhez az aktivabb külpolitikához. Az ellenzék viszont a „Wait and sec” álláspontján van. Csöndben várni és nézni a nemzetközi politikai eseményeit.

Ez lesz Japán külpolitikája, ha demokratikus pártok koalíciója győz és ebben az esetben Japán együtt fog haladni Angliával a távol Keleten. A belső politikában ugyancsak fontos célkitűzések választják el a kormánypártot az ellenzéktől.

A demokratikus koalició radikális földreformot tűzött ki célul, és a kiskereskedők, kisiparosok körében népszerű. Anglia élénken figyel a hétfői japán választásra és a konzervativ Sir Austen Chamberlain egyáltalán nem haragudna, ha a demokratikus kolaició győzne.