Dtum
Login with Facebookk
1928 | Március

A Feltámadás filmen

Tolsztoj regénye a bűn és bűnhődés, a vezeklés és megtisztulás gondolatával, minden életbeállításával annyira mélyen oroszlelkű munka, hogy ezt még az amerikaiaknak is meg kellett érezni és így a regényt filmváltozatában nem amerikaiasították el, mint ahogyan tenni szokták. A szcenáriumíró meghagyta a regény meséjét és csak olyan változtatásokat tett azon, amiket filmszempontok követeltek.

Javult amerikai ízlésre vall a filmben az is, hogy a rendező nem aknázta ki túlontúl a brutális hatóelemeket, amire pedig igen sok alkalom kínálkozott volna. Edwin Carewe finom önmérséklettel dolgozott. Visszafojtotta magában mindazt, ami amerikai. Például a száműzöttek karavánját nem támadtatta meg farkascsordával, nem marcangoltatott szét szemünk láttára néhány foglyot, nem korbácsoltatta, nem éheztette a száműzötteket, nem rendezett szívettépő búcsuzási jeleneteket.

 

Sőt, ami nagy szó, lévén mégis csak amerikai filmről szó, hiányoztak az oly elmaradhatatlan üldözési és bunyó-jelenetek is. A rendező úgy látszik ez egyszer átérezte témájának magasztosságát és meglátta, hogy nem szabad a test szenvedéseinek dominálni ott, ahol a lélek gyötrődéseinek és megtisztulásának képét kell adni. Így maradhat csak meggyőző bennünk, hogy a bűn a lélekben hagyja büntetését és hogy a megigazulásnak, a feltámadásnak kulcsa csak bennünk lehet elrejtve.

Ugyanilyen önmérséklettel alkalmazta az amerikai rendező a technikát is, amelynek önmagáért való érvényesülése ugyancsak hibája majd minden amerikai filmnek.

Az önmagáért élő technika szokta leplezni a film mondanivalójának és éppenúgy a költői mondanivalónak a hiányát. Carewe filmje nem szorul erre a leplezésre, fejlett a technikája, amennyiben az hozzátartozik a film effektusaihoz és a film szabad pergéséhez. De semmivel sem több. A film technikájáról szólva pedig érdemes észrevennünk, hogy a film első, idillikus részét tompított és pasztellszerűvé lágyított képhatásokkal fotografáltatta a rendező, a második részt pedig, annak könyörtelen realizmusához illően, élesen és keményen.

A film lezáródása érdekes példája annak, hogy mennyire nem olyan egyszerű probléma a filmbefejezés sokat vitatott és sokat emlegetett kérdése. Más a regény, és más a film. Nemcsak eszközeik különbözősége miatt, hanem mert a regényt egyszerre csak egy ember olvassa, a filmet pedig embertömeg nézi. Bizonyár otromba dolog lett volna ehhez a filmhez happy endet erőszakolni, de éppen olyan bizonyos az is, hogy ebben a formájában a mese kínosan nyitott marad. Komponálás és formakérdés az egész.

A szcenáriumíróknak jó volna végre megérteni, hogy mást jelent a zárt és mást jelent a boldog befejezés. Sok filmpéldát lehetne felsorolni, amelyekben a happy end értelmetlenül nyitva hagyja a történetet, viszont hogy a tragikus befejezés mennyivel zártabb hatású drámavég. Nem könnyű feladat, de minden filmnél meg kellene tudni oldani.

Carewe filmje nem amerikaiasította el az orosz témát, de e jószándékon túl nem tudott elég mélyen hatolni az oroszosságba. Ugyanez vonatkozik a film főszinészeire: Dolores del Rio-ra és Rod la Rocque-ra is. Mindkettőjük játékteljesítménye nagyon túlnövekedett azon, amit amerikai szinésztől várni lehet. Még tovább kell mennünk ebben a megállapításban: mindketten nagy meglepetést hoztak. Eddigi könnyed zsáner-alakításaik után az emberábrázolás váratlanul értékes drámai erőit adták, különösen Dolores del Rio. De igazán oroszokká ők sem tudtak válni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A városi pénzintézetek kérdése A városi pénzintézetek kérdése
Mialatt nálunk, legujabban a fővárosban létesítendő községi...
Gyüjtőszin gépkocsik számára. Gyüjtőszin gépkocsik számára.
Nagy városokban az automobilok erősen megszaporodnak, úgy hogy...
Tünemény és sírógörcs a jégen Tünemény és sírógörcs a jégen
A jövő héten az Engadin csodálatos völgyében St. Moritzban...
Kényszerszünet Kényszerszünet
A Tanácsköztársaság idején közgazdasági tartalmú lap nem jelent meg....
A Himnusz bölcsőjénél A Himnusz bölcsőjénél
Martinovicsék legördülő feje a budai mezőn: jó darab időre elvette...
Óriási reflektor Óriási reflektor
A technika egyik legújabb remekműve az az óriási reflektor, amelyet...
A MAC. és a repülőgépsport A MAC. és a repülőgépsport
A MAC. két sportszerepléséről ismert tagja Kelemen Aurél tüzérhadnagy...
Az alsóbb kategóriák tulhaladták, a felsőbbek még nem érték el a békebeli fizetés színvonalát Az alsóbb kategóriák tulhaladták, a felsőbbek még nem érték el a...
Az 1931. szeptember előtti köztisztviselői fizetések visszaállítása a...
A magyar szőlősgazda szomoru ősze! A magyar szőlősgazda szomoru ősze!
A verőfényes és ragyogóan szép őszi napok ezuttal nem sok örömöt...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98