Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1929 | Április

André Gide két elbeszélése magyarul

Pásztorének - Isabelle
Gyergyai Albert fordítása - Pantheon

André Gide-ben, a soha-megnem-állóban, a lelki kalandok fegyelmezett hajszolójában, az önmaga életét fáradhatatlan művészettel építőben másodszor veszi át a modern francia irodalom a goethei én-integráció ideálját. Maurice Barrés volt az első: s furcsán érdekes az út, amelyet a német mester bevallott követésével megfutott a culte du moi perverz kalandozásain át a francia nacionalizmusnak ugyancsak a perverzitásba fokozott átszellemítéséig.

 

De míg Barrés-nél a századvég pszichológiailag szükségszerűen fáradt s ezért mindig féligmeddig dilettantisztikus művészetérzése a kiélt élet, sőt az egyénbe fulladó élethajhászás alacsonyabb síkjára szorítja az én-nek új s új élmények bátor befogadásával való univerzalisztikus tágítását, addig Gide pusztán már csak eszközeinek magasabbrendűségével, mindig a klasszikust óhajtó mesterségbeli hajlandóságával, lényegesebb értelemben szolgálója a goethei ideálnak.

 

Persze minden legtisztább szándékú mai költő művén van valami törés, sápadás vagy a koraszülöttségnek egy-egy torz vonása, amit a kornak nagy művészet befogadására való máig megmaradt alkalmatlansága hervaszt reá; Gide klasszikusan tiszta művészetében mindig lelhetünk egy csipetnyi sznobizmust, tiszta forrásból buzgó élményeiben valami dacos fintorú ezotérizmust.

Ha megkeresésére indulnánk e szép művész-egyéniség végzet-szabta határainak, akkor egyszóval talán azt mondhatnánk: határa a dráma, amelyhez nem tudott igazában elérkezni. Két drámai kísérletét ismerjük: mindkettő a magasrendű akarás reverenciát érdemlő jelével is a felsőbb értelemben vett dilettantizmusnak abba a birodalmába való, amelyben igazi költők is járhatnak. De - persze a szempont nagy tágításával - Goethe is kissé dilettáns maradt mindvégig a dráma terén s itt talán a költő-típusok fenomenologiájáig kellene elmenni...

A most megjelent magyar Gide-kötet két elbeszélést (regényt?) tartalmaz: a Pásztorének-et (Symphonie pastorale) és az Isabelle-t. A kettő közül az első a magasabbrangú; abból az érzés-komplexumból sarjadt, melyből a Porte Étroite, Gidenek ez a máig is legremekebbnek maradt műve való. Az Isabelle-t sok vonatkozásában s a gidei stílusművészet nemes palástja alatt, magvában, kissé banálisnak érezzük.

 

Az érzésvilág, amelyre visszavezethetjük, engem Turgenjev szkeptikus szentimentalizmusára emlékeztet, Turgenjevnél is egy bizonyos novellára, egy morbid atmoszférában sejtelmesen derengő kastélyról s annak félig érzelgősen s félig csúfondárosan megszínezett embereiről szóló írására. Nem az hangol le ennek az elbeszélésnek olvasásánál, hogy a motívumok, melyekből szövődik, már nem egészen elsőrangú író-kezeken is keresztülszaladtak, hanem hogy az érzés, amin Gide átszűrte őket, nem emelte e motívumokat olcsóbb lehetőségeik fölé.

 

A Pásztorének-ben, ha puszta meséjére vetkőztetjük, ugyancsak átjátszott motívumokat lelünk: a vak leány, visszanyervén szemevilágát, nem szeretheti az öregedő férfit, akit a világtalanság túlvilágiságában szeretett s a fiatal férfi felé tárulkozik, mikor erre a világra nyílnak rá szemei. De ezt a Gide-írást heroizmus fűti, az átélésnek az a fajtája, amelyen át tipikussá nagyobbodik minden vonás s megérezzük, hogy igazi költő kezében ez vagy az a mese - örök anyag.

És most hadd szóljunk Gyergyai Albert remek fordításairól! Nálunk, sok mással ellentétben, mintha a fordítói munka túlbecsülése kezdene divatozni. Selejtes színdarabok s harmadrangú könyvek fordítóit halmoznak el dícsérettel, ott, ahol másutt a fordító nevét ki sem szokás írni. Ezt a tünetet épen ilyenkor tartjuk helyesnek kiemelni, mikor egy valóban komplex, nagy fordítói feladat bravúros megoldásáról szólhatunk. Mert ezek a fordítások minden árnyalatukban s rezdülésükben a lehető legtökéletesebb átültetések: a magyar irodalom fordítói chef d'euvre-ei közé sorolhatjuk őket.

 

Kürti Pál

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A parasztélet rendje A parasztélet rendje
Nem ismerjük a saját népünket, - ez a vád körülbelül azóta hangzik a...
Muráti Lilivel az idei divat őszi és téli bemutatóján Muráti Lilivel az idei divat őszi és téli bemutatóján
Az ujságirónak sok mindenhez kell értenie, azt azonban nem...
Elkészült a fürdőjavaslat Elkészült a fürdőjavaslat
A népjóléti miniszterium kodifikációs osztályán most készült el a...
Dunay Pál veretlenül győzött a HTVK I. osztályú tőrvívó versenyén Dunay Pál veretlenül győzött a HTVK I. osztályú tőrvívó...
A HTVK I. osztályú tőrvívó versenyét Dunay Pál (MAC) veretlenül,...
Sokat aludjunk vagy keveset? Sokat aludjunk vagy keveset?
„Most pedig hazamegyek és kialszom a bosszúságom.”...
Az MTK junior mezei futóversenye Az MTK junior mezei futóversenye
Korének János megverte Benedek Jánost. – Benedek feladta a...
Vasutfejlesztés a gazdaság fellendülésére Vasutfejlesztés a gazdaság fellendülésére
A magyar bánya- és kohó-vállalatok egyesületének elnöksége a legutóbb...
Háromezer dollárt kapott – hat dalért Háromezer dollárt kapott – hat dalért
Érdekes utat járt be Bécsben egy fiatal magyar zeneszerző, Nádas...
A Chautemps-kormány programja Franciaország közeledése Németországhoz A Chautemps-kormány programja Franciaország közeledése...
A világ a válságból feltétlenül kifelé halad. Ma már majdnem...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98