Dtum
Login with Facebookk
1929 | Szeptember

A földmivelésügyi minisztérium 14 millió pengőt kapott beruházásra

A mult heti minisztertanács Wekerle Sándor pénzügyminiszter és Mayer János földmivelési miniszter együttes előterjesztésére 14 millió pengő beruházási hitelt szavazott meg a földmivelési tárca részére.

Ez a 14 millió pengős hitel a rendes évi költségvetés tételei közt nem szerepel és azokból az immár esedékes visszatérülő hitelekből fognak reá fedezetet találni, amelyeket a földmivelési minisztérium az elmult évek folyamán különböző akciókra kihitelezett.

Az összegeket a következő célokra forditják:

I. A termelés fejlesztésére összesen 2.500 ezer pengő, amely a következőképen oszlik meg:
1. Traktorbeszerzésre és traktortanfolyamokra 550 ezer pengő,
2. Mütrágyázási hitelakcióra és mütrágyatelepekre 950 ezer pengő,
3. a) Nemesitett vetőmagakcióra 200 ezer, b) szántóföldi takarmánytermelésre és zöldtrágyázási propagandára 150 ezer, c) burgonyatermelés fejlesztésére 200 ezer, d) bab vetőmagakcióra 50 ezer, e) vetőmagtisztitásra 200 ezer,
4. Selyemtenyésztés fejlesztésére 100 ezer,
5. Általános termelési propagandára 100 ezer pengő.

II. Borászat és kertészet 800 ezer pengő.
III. Baromfitenyésztés fejlesztésére 800 ezer pengő.
IV. Tejszövetkezetek alapitására és fejlesztésére 2 millió 500 ezer pengő.
V. Népházak épitésére 600 ezer pengő.
VI. Tagositásra 600 ezer pengő.
VII. Népkönyvtárakra és rádiófelszerelésekre 200 ezer pengő.
VIII. Téli gazdasági iskolák céljaira 450 ezer pengő.
IX. Kisérletügyi célokra 1500 ezer pengő.
X. Állami kezelés alá nem eső folyók szabályozására 1 millió pengő.
XI. Az Alföld fásitására 500 ezer pengő.
XII. Erdőgazdasági beruházási célokra, a) utakra 100 ezer, b) erdei vasutakra 100 ezer pengő.
XIII. A Gazdák Biztositó Szövetkezetének 160 ezer pengő.
XIV. Terményértékesitésre 3 millió 840 ezer pengő.

A 14 millió pengőn felül még hozzájárult a minisztertanács ahhoz is, hogy tenyészállatok beszerzésére a községeknek 2 millió 300 ezer pengőnyi hitelt bocsássanak rendelkezésére.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Tagosítás
Szabóné Fricska Anna

A tagosítás a község határában fekvő birtokrészek (egyazon tulajdonos parcelláinak) egy tagban való egyesítését jelenti. 

Részben a középkori földművelés öröksége a sokszor egymástól távoleső, szétszórtan elhelyezkedő parcellák birtoklása, részben öröklés alkalmával is történt osztódás.

 

A tagosítás többnyire hivatalos eljárással történik.
Szerepet kaphat a község összes birtokosainak közös megegyezése a birtokcseréről, vagy valamely törvényes fórum dönt a határ újrarendezéséről.

 

Magyarországon a XVIII. században, a majorsági gazdálkodás terjedésekor voltak az első kezdeményezések tagosításra.

A reformkorban a folyamat felgyorsult, országos méreteket a XIX. század utolsó harmadában ért el. (Jellemző adat, hogy a kiegyezés előtt egy birtokra átlagosan 20 parcella és egy parcellára 2 hold művelhető földterület esett.)

Az ország jelentősebb agrárvidékein a tagosítások az 1870-1880-as években megtörténtek.
Felvidéken és Erdélyben a XX. század elején fejeződött be.

Meg kell említeni, hogy a parasztság kezén lévő földterületek tagosítása általában elhúzódott, és az ideálisnak tekinthető egy tagban való egyesítés a földesurak birtokrészeivel valósult meg.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98