Dtum
Login with Facebookk
1930 | Április

Halálos „olló” pengéi között vergődik Magyarország gazdasága

Most, ezen a halálos tavaszon ujulnak csak ki minden ijesztő mivoltukban a sebek, amelyeket a világháboru Európa testén ejtett. Két és félmillió munkanélküli Németországban, kétmillió munkanélküli Angliában, nyolcszázezer – nem hivatalos becslések szerint – Olaszországban, közel félmillió Ausztriában és Csehszlovákiában és vajjon mennyi nálunk?

Hivatalos munkanélküli-statisztikánk nincs, mezőgazdasági ország lévén, főleg a mezőgazdasági munkásság foglalkoztatásáról óvakodunk pontos statisztikát vezetni, csak azt tudjuk, hogy szervezettt munkások közül hányan állanak munka nélkül. De hogy a munkanélküliek száma nálunk is ijesztő magasságba szökkent, arra két jelenségből lehet majdnem határozottan következtetni.

Az egyik a főváros élelmiszerfogyasztásának, főleg hus- és kenyérfogyasztásának a föltünő esése az elmult évben, a másik külkereskedelmi mérlegünk behozatali oldalának nagymérvü szökkenése. A fogyasztás ilyen csökkenése csak egy főokra vezethető vissza: kereset- és munkahiányra.

Ilyen körülmények között, ilyen sulyos gondok közepette az egységes nyolcórai ipari munkaidő bevezetéséről igazán nem időszerü tárgyalni és minden malicia nélkül megjegyezhetjük, hogy a miniszterelnökségen tartott értekezleten majdnem minden tagja nagy lelki megkönnyebbüléssel vette tudomásul az értekezletnek hosszu hónapokra való elhalasztását.

A munkaidőt megröviditeni ugy, hogy a reálbér változatlan magas maradjon, ma lehetetlen. Csak abban a helyzetben lehet a munkaidő megröviditéséről beszélni, ha ezzel lehetővé válik több munkásnak adni, ha sovány kenyeret is.

Van egy iparágunk, amelyben a nyolc-, talán a hétórai munkaidő a legteljesebb mértékben érvényesül már hosszu évek óta. S az eredmény? A nyomdaipar, mert erről van szó, évek óta sulyos gondokkal küszködik, a könyv és a hirlapok ára Magyarországon olyan magas, mint talán sehol Európában, s a szellemi munka dijazása mélyen a kézimunka bérei alá süllyedt. Ezt az eredményt senki se kivánja, elég, ha egy iparágunk senyved tőle.

A német munkásság már kijózanodva nézi a mai válságos helyzetet s a fémmunkások kölni konferenciája már fölemelte szavát a tulzott bérpolitika ellen. A német ipar megpróbálta a magas munkabérek és a fokozott fogyasztás politikáját, s az 1927-es évben el is érte, hogy a munkanélküliek száma 375.000-re csökkent, de ma már megint a két és félmillió fölé szökött ez a baljóslatu szám.

De mig a nagy nyugati országok erős tőkekészletükkel s hatalmas ipari produkciójukkal a társadalmi és gazdasági élet mérlegét egyensulyban tudják tartani, addig nálunk nincs semmi, ami a folytonos süllyedést meg tudja akadályozni. Annál kevésbé, mert gazdasági életünk törzse és támasza, a mezőgazdaság igen sulyos napok elé néz.

„Csak egy rossz termés mentheti meg Amerikát!” mondják Newyorkban. De mi mentheti meg Magyarországot? Mivel tudjuk az egyre jobban lefelé zuhanó mérleget megállitani? Tudjuk-e, s mily áron értékesiteni jövő termésünket? Az elmult évek vámpolitikájának hibái most bosszulják meg magukat.

Az ipari vámok tulzott fölemelésével megdrágitottuk mezőgazdasági termelésünket, s mihelyt a gabona- és husárak csökkenni kezdtek, mihelyt kritikussá vált a mezőgazdasági termelés értékesitése, nyomban előállott az a helyzet, hogy a mezőgazdasági termelés nem birja el a terheket, amiket rája róttunk. Viszont a vámok leszállitása a gyöngén és irracionálisan termelő, tőkében gyönge ipart renditené meg s az ipari munkásság kezéből ütné ki a kenyeret.

Vajjon volt-e a miniszteri bürókban egyetlenegy olyan ur is, aki ezzel a lehetőséggel számolt? S vajjon van-e egyetlenegy olyan ur is, akinek tervei, szándékai, elgondolásai volnának arranézve, hogyan usszuk meg ezt a válságot? Mert értsük meg, a válság nem mult el, a válság egyre tart, s egyre sulyosabb, egyre krónikusabb lesz. S legveszedelmesebb vonása az az árkülönbözet, amely az ipari és mezőgazdasági produktumok között fönnáll.

Az agrárproduktumok árszinvonala egyre jobban közeledik a békenivó felé, még egy-két jó termés, a szállitási eszközök tökéletesedése és nemcsak a gabona, hanem minden élelmiszer annyiba fog kerülni, mint 1914 nyarán. Ezzel szemben az ipari produkció árszinvonala még mindig a békeárak fölött mozog 30-50 százalékkal, bár a nyersanyagok ára folyton esik.

Ez az árkülönbözet, ez a hirhedt „Olló”, amely válságos helyzetbe döntötte a világ valamennyi nagy agrárállamát s ezen nem tud segiteni se törvény, se rendelet, lévén olyan világjelenség, amely minden diktatura hatalmi körén kivül áll.

Ezen csak egy segithet, az ország termelési rendjének, ipari és mezőgazdasági politikájának teljes átszervezése, de olyan ember, aki ezt a nagy tervet elgondolni és végrehajtani képes volna, csak szobor alakjában található a mai Magyarországon.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Tolnai Világlapjának áprilisi tréfája - képek Budapest újjáépítéséről: A Tolnai Világlapjának áprilisi tréfája - képek Budapest újjáépítéséről: A Tolnai Világlapjának áprilisi tréfája - képek Budapest újjáépítéséről: A Tolnai Világlapjának áprilisi tréfája - képek Budapest újjáépítéséről: A Tolnai Világlapjának áprilisi tréfája - képek Budapest újjáépítéséről:
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Byrd kapitány a pingvinek tanulmányozására a déli sarkra repül Byrd kapitány a pingvinek tanulmányozására a déli sarkra repül
Az amerikai expedíció nagy tudományos szenzációt vár a pingvinek...
A Kassai Székesegyház A Kassai Székesegyház
A hazai csúcsíves építészet koronáját a kassai Szent...
A Maniu-kormánynak örül a francia közvélemény A Maniu-kormánynak örül a francia közvélemény
Az uj román kormánnyal szemben a francia sajtó - beleértve a...
Tizenhat őrizetbevétel a miskolci „népítélet” miatt
A miskolci Flórián-malom tulajdonosai, Rejtő Sándor és Jungreisz Ernő...
A németek gyors előnyomulása az egész fronton A németek gyors előnyomulása az egész fronton
Beravtól délkeletre a Somme mentén sikerült az ellenséges állásban és...
Szemere Károly álhírlapíró hamisított külügyminisztériumi pecséttel sarcolta végig Dániát Szemere Károly álhírlapíró hamisított külügyminisztériumi pecséttel...
Vasárnap sürgős értesítés érkezett a főkapitányságra: a koppenhágai...
MacDonald levelet irt a frankhamisitásról MacDonald levelet irt a frankhamisitásról
Thomas Mann és De Monzie után ma MacDonald, Anglia volt...
 Milyennek képzelik írók és tudósok a jövő emberét? 2. Milyennek képzelik írók és tudósok a jövő emberét? 2.
A fej átalakulása részint az agyvelő hatalmas fejlődésével függ...
Képek a színházból Képek a színházból
A népoperában nap-nap után rendkivül nagy érdeklődés mellett adják...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98