Dtum
Login with Facebookk
1930 | Január

A hágai mérleg

A második hágai konferencia eredményeit pontosan és tárgyilagosan megítélni rendkivül nehéz föladat. Egyrészt azért, mert a vitás kérdések legtöbbjében a megegyezés a január 19-ről 20-ra virradó éjjel, ugyszólván az utolsó percben jött létre és a megegyezésről készült jegyzőkönyvek egyelőre csak néhány példányban vannak meg és csak napok mulva lesz lehetséges, minden részletre kiterjedő tudomást szerezni a hágai egyezmények tartalmáról.

 

Másrészt a problémák, amelyek ezuttal hosszu és kemény harc után megoldást nyetek, igen bonyolult nemzetközi jogi és gazdasági kérdések, amelyek közül évek óta erős politikai természetü vita zajlott és nagyon kevesen vannak, még a hivatottak között is, akik akár magukat a kérdéseket, akár azok megoldását egész terjedelmükben és minden jövőbeli kihatásukban áttekinteni és megítélni tudják. Végül nehéz a tárgyilagos ítélet azért, mert ezt az elsősorban külpolitikai természetű kérdéskomplexumot elfogulatlanul csak ugy lehet megítélni, ha minden pártpolitikai szempontot kikapcsolt az ember.


A hágai konferenciának és az ott kötött egyezségeknek a magyar külpolitikára épp olyan döntő kihatásuk lesz, mint Locarnónak a német birodalom külső politikájára, bár lehet, hogy ezek a hatások csak hosszabb idő mulva fognak egész teljességükben kibontakozni. A mérleg, amelyet itt fölállítok, egyenlőre tehát csupán ideiglenes. A végleges eredményt csak a február 5-én kezdődő párisi szakértői értekezlet befejezte után lehet megállapítani. Hangsulyozni kivánom azt is, hogy mindaz, amit e cikkben írok, szigoruan egyéni vélemény, egy olyan ember egyéni véleménye, aki semmiféle politikai párthoz nem tartozik.


A hágai egyezményeket két, még helyesebben három főcsoportra kell választani, hogy a nagyterjedelmű anyag áttekinthető legyen. Az első csoport a jogi probléma volt, a trianoni szerződés 250. szakaszában befektetett választottbirósági elv föntartásának kérdése. A harmadik csoport: a magyar jóvátétel, illetve a békeszerződésből folyó egyéb magyar kötelezettségek összegszerű megállapítása. E két csoport közé ékelődött a második, a döntőbiróságok előtt folyamatban levő pörök likvidálásának kérdése, amelyet a kisántánt államai a magyar reparációs probléma megoldásának előfeltételéül kötöttek ki.


A döntöbiróság
A jogi probléma ugy keletkezett, hogy a Magyarországgal szomszédos három állam: Románia, Jugoszlávia és Csehország szabadulni próbál attól a kötelezettségtől, hogy magyar alattvalók ellenük a békeszerződéssel ellenkező kisajátítások és vagyonelkobzások miatt a vegyes választott biróságok előtt keresetet indítanak. Ez a kereseti jog szerintük tulzott volt és az ő saját, belső, állami szuverénitásukat korlátozta. Az első kisérletet Románia tette, amikor 1926-ban visszahívta az agrárperekben müködő kiküldött biráját a vegyes döntőbiróságtól s ezzel e biróság müködése lehetetlenné vált.

 

Három éven át küldött Magyarország a Népszövetség előtt, hogy a visszahivott biró helyébe a Népszövetség tanácsa uj birót küldjön ki - , de hasztalanul. Az elmult ősszel Párisban folytatott bizottsági tárgyalásokon már határozott formában állította fel a három állam kormánya azt a követelést, hogy Magyarország mondjon le a 250. szakaszban foglalt jogáról s ezzel fossza meg állampolgárait attól, hogy elkobzott vagyunk megtéritését követelhessék a választott biróságok előtt. Ezt a követelést akkor a leghatározottabban visszautasitottuk.


A hágai tárgyalások utolsó napjaiban ujból ellenünk szögezték ezt a követelést, amelyet a magyar kormány természetesen nem fogadhatott el. A védekezésre két ut állott nyitva. Vagy visszautasítani törhetetlen határozottsággal a szemben álló három állam követelését, vagy olyan kompromisszumos ajánlattal állani elő, amely a választottbiróságok elvének fönnmaradását biztosítja, a magyar alattvalókat nemzetközi szerződésbe iktatott joguktól nem fosztja meg, a nagyhatalmak támogatását megnyeri s az ellenfelet abban a kényszerhelyzetbe szoritja, hogy a kompromisszumot ne utasíthassa vissza.

 

A magyar kompromisszumos ajánlat két előzményre támaszkodott: 1927 őszén a magyar kormány maga ajánlotta a Népszövetség Tanácsának, hogy a Románia és Magyarország között folyó jogvitában kérje ki a Tanács a Hágai Nemzetközi Biróság szakvéleményét. Az 1928. márciusában tartott ülésen pedig maga a Tanács indítványozta, hogy a három tagból álló döntőbiróságot két semleges bíróval, egészítsék ki, hogy az ítélet Romániára megnyugtató és megtámadhatatlan legyen.

 

Mindkét megoldási formulát mi elfogadtuk, Románia nem. A magyar ajánlat, amely szerint a döntőbiróságot a jövőben két semleges taggal egészítsék ki és ítélete ellen legyen módja a pörvesztes félnek a hágai birósághoz föllebbezni, tetszetős volt és korrekt, megvédte a döntőbiróság elvét, ezért a nagyhatalmak nyomban elfogadták és éles harc után kényszerítették a kisántántot is annak elfogadására. Az első csoportnál a tisztán jogi problémáknál a mérleg tehát az, hogy a választottbiróságok kiterjesztett formában fönnmaradnak s a jövőben is joga lesz minden magyar alattvalónak jogtalannak tartott vagyonelkobzások és kisajátítások ellen keresettel fordulni a döntőbirósághoz.

- Irta dr. Kiss Dezső –

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Képek Hágából Bethlen beszámolója hágai utjarol A hallgatók között Friedrich István, Strausz István és Apponyi Albert
Cikk-ajánló
Mért nem ment Sándor szerb király atyja temetésére? Mért nem ment Sándor szerb király atyja temetésére?
Erre egy velenczei olasz lap is azt írja, hogy Sándor királynak...
Az olaj és a gumi háborúja Az olaj és a gumi háborúja
Nemhiába nevezik ma lépten-nyomon az egész földgömb területén folyó...
Miről tárgyal Schacht Budapesten? Miről tárgyal Schacht Budapesten?
Dr. Hajlmar Schacht, a német birodalmi bank elnöke és Németország...
Anglia, a nagyhatalmak és a boer háború Anglia, a nagyhatalmak és a boer háború
A művelt nemzetek figyelmét szakadatlanul leköti a dél afrikai...
Rövidek Rövidek
A Relazioni Internazionali Románia politikájával foglalkozva...
A falu kedvence kinyomozta a nagy titkot: miért nem születnek gyermekek Tiszasason? A falu kedvence kinyomozta a nagy titkot: miért nem születnek...
Néhány nappal ezelőtt a község legszebb fiatal úriasszonya bizalmasan...
Nem utaztam Pécsre, nem ájultam el, nem raboltak ki Nem utaztam Pécsre, nem ájultam el, nem raboltak ki
Rémült családi interurbán-telefonálás, résztvevő baráti érdeklődések...
Kik a riomi hazaárulás per koronatanui Kik a riomi hazaárulás per koronatanui
Szombaton került nyilvánosságra azoknak a dokumentumoknak és...
Nincsen halál, csak élet
A szerző spiritiszta. Hiszi, hogy az elhaltak szellemei tovább élnek,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98