Dtum
Login with Facebookk
1930 | Június

Cigányok - Tersánszky J. Jenő vígjátéka a Kamaraszínházban

 Tersánszkynak ez a munkája a tiszta, könnyű jókedv kedves műve. Az író nemcsak ismeri azokat az alakokat, azt a cigány-miliőt, amelyről szól, hanem szereti is, megérti örül neki, mulat rajta. A cigányok beszédét, azt a zagyva beszédet, amely valami különös cigány "pidgeon-hungarianť" népnyelvből, az urak nyelvéből, cigányhangsúlyokból összeelegyítve, a temperamentumukat, amely egész más idegrendszerből fakadt, mint a többi embereké, életnézetüket, mely gyermeteg naivitás és dekadencia furcsa keveredése, szerelmeskedéseiket, civakodásaikat, családi ügyeiket, külön társadalmi rangfokozataikat a "főprímástól" a kontrásig - az egész cigány élettípust.

 

Kívülálló számára ez a világ hallatlanul mulatságos, köztünk élő exotikum, a mi életünknek valami furcsa travesztiája. Komplikációi egészen primitívek, akárha gyermekek komplikációi volnának, aminthogy a cigányban mindig több maradt meg a gyermekből, mint másban. Nem is lehet belőlük többet alakítani, mint egy vidám anekdotát: a darab nem is más, mint színpadra kidolgozott anekdota a cigánylányról, aki egy darabig tűri házsártos anyja beavatkozását a fiatal férjével való ügyeibe, de aztán mikor a dolog kezd már bajokat okozni, a talpára ugrik és ráncba szed mindenkit, aki elébe áll.

 

Tersánszky ez anekdota során egypár pompásan megrajzolt cigányfigurát visz a színpadra, de ezenfelül megmutatja a cigánytípusnak azt a fővonását, amely ősidők óta főtémája a róla szóló anekdotának: a testi gyávaságot. Ahogy a nagy-erős fiatal prímás a védekezés kísérlete nélkül megszalad apósa és anyósa ütlegei elől és aztán a szeretője előtt siránkozva panaszkodik s ahogy a többiek is azonnal meghúzzák magukat, amint valami zivatar fenyeget, - ebben teljes képét kapjuk a tradicionális cigány-karakternek, amely nyilván azért vált tradicionálissá, mert igaz.


De ezen a cigányságon túl is van valami Tersánszky darabjában, ami ritkaságánál fogva figyelemreméltó: a groteszk humor. Ez egyike a legritkább színpadi tüneményeknek. A groteszk benne van az egésznek a levegőjében, egy-két vonás belőle akad minden cigány-szereplőben, teljesen a groteszk formakörébe tartozik a bőgőhordozó tróger Kakuk Marci alakja, Tersánszky legkedvesebb és legeredetibb alakja, máig is legértékesebb írói felfedezése. Kakuk Marci a darabban - s ez igazi komikai lelemény! - a raisonneur, a furcsa bölcs életfilozófia szószólója, akinek szavaiból kiderül az egész cigánynépség kritikája.

Régebbi, Magyar Színházbeli előadása óta a darab kiteljesedett, az új átdolgozás meggazdagította humorát, kihangsúlyozta színpadi hatásait és főképen Kakuk Marci alakját kapcsolta bele erősebben a cselekménybe. Sarkalatos hiányán nem tudott segíteni, azon, hogy a cselekmény főszála nagyon is vékony s ezért a két főalak az epizód-alakokhoz képest halványabban van ábrázolva, - de az egész mozgalmasabbá és mulatságosabbá vált.

Az előadás is hozzájárul ehhez. A színészek kitünően tudják a cigányfigurákat játszani. Első sorban Kiss Irént kell kiemelni. A mérges, sápítozó vén cigány asszony szerepébe olyan természetes humort visz és olyan teljes alakot teremt belőle, olyan kitünően beszél és mozog, hogy minden jelenete tökéletes komikai hatás. Gyergyai István is kitünő az intrikáló másodprímás szerepében, igazi muzsikuscigány alak.

 

 

Rózsahegyi és a többiek is gazdagítják az előadást néhány mulatságos színnel, Sugár Kakuk Marcija szinte momumentális alakítás: a színész kongeniális az alakkal, minden mozdulata jellemrajz. A kitünő művésznek a Caliban óta nem volt ilyen pompás alakítása. Somogyi Erzsi, Petheő Attila és Pethes Sándor jókedvvel, a humor alkalmait mindig kihasználva játszották szerepeiket, a nem-cigány alakok: Mátray Erzsi és Bodnár Jenő teszik teljessé a színpadi képet. A rendezés külső vonásokban, a játék vonalvezetésében jó munkát végez, - itt-ott talán a lármát lehetne kissé tompítani.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Hungária – Kinizsi (Temesvár) 6:1 (3:1) Hungária – Kinizsi (Temesvár) 6:1 (3:1)
Első napi gyengébb bemutatkozása után érthető kíváncsiság előzte meg...
Még egyszer Ausztriáról Még egyszer Ausztriáról
Már nyomták a tavalyi osztrák tapasztalataimat, mikor egy bővített...
Párbaj Párbaj
Harminkét állam foglalt helyet a zöldasztal mellett de kölcsönös...
A villámok fotografálása A villámok fotografálása
Még mintegy két évtizeddel ezelőtt a legnevesebb festők és rajzolók a...
Az FTC nyolcasa megismételte győzelmét Az FTC nyolcasa megismételte győzelmét
Vasárnap szokatlanul nagy számban lepték el az evezőssport hívei a...
Orvtámadás egy német tengeralattjáró ellen Orvtámadás egy német tengeralattjáró ellen
Banks amerikai állatorvos, aki Angliából visszatért Amerikába,...
A XX-ik  század első esztendeje A XX-ik század első esztendeje
Az 1901-ik év, míg az egész keresztény világban a XX-ik századot...
Haladás – Újpest 2:2 (1:0) Haladás – Újpest 2:2 (1:0)
Az Újpest Szűcs, Balog, Vincze és Zsengellér nélkül állott négy...
Séta a szinházak körül Séta a szinházak körül
Szilveszter éjszakája a szinházak világában a legjobb hangulatban...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98